Profil megosztása

Elképesztő és magasztos látványban lehet részünk, mikor megpillantjuk a 13 földből kinövő Csete-jurtát, melyek az organikus építészet megtestesítői. Az jurtaszerű építmények Csete György és Dulánszky Jenő építészek munkáját dicsérik, melyek egy kiállítás keretében az erdő és az ember kapcsolatát szemlélteti. Külön épületek a Világmagyarság hajléka, a Koronás-jurta és az Ökomenikus kápolna.

Elképesztő és magasztos látványban lehet részünk, mikor megpillantjuk a 13 földből kinövő Csete-jurtát, melyek az organikus építészet megtestesítői. Az jurtaszerű építmények Csete György és Dulánszky Jenő építészek munkáját dicsérik, melyek egy kiállítás keretében az erdő és az ember kapcsolatát szemléltetik. Külön épületek a Világmagyarság hajléka, a Koronás-jurta és az Ökomenikus kápolna.

Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették.

Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették.

Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették.

Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették.

Elképesztő és magasztos látványban lehet részünk, mikor megpillantjuk a 13 földből kinövő Csete-jurtát, melyek az organikus építészet megtestesítői. Az jurtaszerű építmények Csete György és Dulánszky Jenő építészek munkáját dicsérik, melyek egy kiállítás keretében az erdő és az ember kapcsolatát szemlélteti. Külön épületek a Világmagyarság hajléka, a Koronás-jurta és az Ökomenikus kápolna. A kéttornyú ökumenikus kápolna várja az elcsöndesedni, imádkozni vágyókat.

Elképesztő és magasztos látványban lehet részünk, mikor megpillantjuk a 13 földből kinövő Csete-jurtát, melyek az organikus építészet megtestesítői. Az jurtaszerű építmények Csete György és Dulánszky Jenő építészek munkáját dicsérik, melyek egy kiállítás keretében az erdő és az ember kapcsolatát szemléltetik. Külön épületek a a Koronás-jurta és az Ökomenikus kápolna. Az építmények sorát a Világmagyarság hajléka (1996) nyitja meg. Koronát idéz az 1998-ban épült Mamutfenyő-ház. Itt megtekinthetünk egy kaliforniai mamutfenyő-szeletet – bütüt –, melynek méretei tiszteletet parancsolnak: átmérője 6,3 méter, és a 80 cm vastag szelet tömege 7,5 tonna. A bütü korát is meghatározták: Krisztus után 200 körül kezdődhetett élete. Évgyűrűinek határain a magyarság történelmének nevezetes dátumai láthatóak.

Elképesztő és magasztos látványban lehet részünk, mikor megpillantjuk a 13 földből kinövő Csete-jurtát, melyek az organikus építészet megtestesítői. Az jurtaszerű építmények Csete György és Dulánszky Jenő építészek munkáját dicsérik, melyek egy kiállítás keretében az erdő és az ember kapcsolatát szemlélteti. Külön épületek a Világmagyarság hajléka, a Koronás-jurta és az Ökomenikus kápolna.

Elképesztő és magasztos látványban lehet részünk, mikor megpillantjuk a 13 földből kinövő Csete-jurtát, melyek az organikus építészet megtestesítői. Az jurtaszerű építmények Csete György és Dulánszky Jenő építészek munkáját dicsérik, melyek egy kiállítás keretében az erdő és az ember kapcsolatát szemléltetik. Külön épületek a Világmagyarság hajléka, a Koronás-jurta és az Ökomenikus kápolna.

Egy amerikai magyar kereskedő szerint Szegedet a paprika helyezte Földünk térképére, vagyis a paprika révén vált világszerte ismertté. A paprika közép-amerikai eredetű kultúrnövény. Idézett a kapcsolódó hivatkozásból.

Szeged-alsóvárosi porta napsugaras oromdíszítéssel a nagy árvíz utáni időből. "A házat Nógrádi Imre és felesége építtette az 1880-as évek első felében. Az 1881. évi építési terv még egyszerű deszkaoromzatot tüntet fel, de mire a ház felépült, szép kivitelű napsugaras deszkaorom készült, aminek hagyománya volt a szegedi népi építészetben." Idézet a kapcsolódó hivatkozásból.

"Ősszel a nádtetős paprikaszín alatt száradtak a fölfűzött paprikafüzérek. Több élelmes tanyai parasztember a paprika házi őrlésére is vállalkozott. A ló hajtotta, járgánnyal működő paprikadarálót a muzeológusok egy röszkei tanyából telepítették át az Emlékparkba." Idézet az emlékpark oldaláról.

Szentes-dónáti szélmalom a pusztaszeri emlékhelyen. A Csúcs-féle malmot az 1950-es évek közepén ipari műemlékké nyilvánították, majd 1986-87-ben áttelepítették az Emlékparkba. Ezen a részen széldarálók is láthatók, melyekről a második hivatkozásban olvashatsz.

A kun pár szobra méltó helyéül szolgáló halmot ötven kun település építette, saját földjéből, az összefogás jelképeként.

Nemzeti katonai emlékmű, Gyurcsek Ferenc alkotása. Az emlékmű körül elhelyezett köveken a 899-es brentai ütközettől 1956. november 4-ig 41 csata, harci esemény dátuma olvasható.

Nemzeti Összetartozás Emlékműve alkotó: Matl Péter készítés ideje: 2012. elhelyezése: Emlékpark, főbejárattal szemben, Bronz és kő kompozíció. A hét méter magas süttői mészkőből faragott oszlop tetején két méter magas Turulmadár tekint ránk.

Az emlékmű alapkövét 1896. június 27-én helyezték el, az avatására 1897. május 21-én került sor. Az emlékmű Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása. A távolba tekintő vezért szablyával a kezében, ülő helyzetben láthatjuk. Azt a pillanatot örökítette meg a szobrász, amikor Árpád és a vezérek ezen a helyen sátrat verve, 34 napon keresztül az ország szokástörvényeit rendezték. Árpád itt magányosan, egyedül, ülve a távolba tekint. Háta mögött Kelet, előtte Nyugat, tekintete pedig Dél-Nyugatra fordul, mintha a jövőbe nézne, az „Örök Város”, Róma felé. A százéves szobrokat Buzár Károly faragta újra 1997-1998-ban. Árpád vezér eredeti szobra a Körkép épületében (Rotunda) látható, az “igazi” oroszlánok az emlékműhöz igyekvőket köszöntik az Árpád-tér bejáratánál. (Forrás: Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark oldala)

Az emlékpark megújult főépülete a Rotunda látogatóközpont mutatja be hazánk legmonumentálisabb festészeti alkotását a Feszty Árpád által alkotott Feszty-körképet. A panorámakép elképesztő közelségbe juttat a hajdani honfoglaló magyarokhoz. A Rotunda épületében további állandó- és időszaki kiállítások kerülnek megrendezésre.

"Az emlékmű alapkövét 1896. június 27-én helyezték el, az avatására 1897. május 21-én került sor. Az emlékmű Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása. A távolba tekintő vezért szablyával a kezében, ülő helyzetben láthatjuk. Azt a pillanatot örökítette meg a szobrász, amikor Árpád és a vezérek ezen a helyen sátrat verve, 34 napon keresztül az ország szokástörvényeit rendezték. Árpád itt magányosan, egyedül, ülve a távolba tekint. Háta mögött Kelet, előtte Nyugat, tekintete pedig Dél-Nyugatra fordul, mintha a jövőbe nézne, az „Örök Város”, Róma felé. "(Forrás: Ópusztaszeri Emlékpark oldala) Az eredeti Árpád most a Rotundában tekinthető meg, már rossz állapotban volt, ezért a helyére másikat faragtak.

Kigl Sándor szegedi szobrászművész 2002-s alkotása: - Utcai zene - bronz, 4 figurás, 1.9 x 2m - Szeged, Kárász utca Dugonics utca felőli végén. A hegedős karja alól készült a fotó 2020.05.12. napjan estefelé. Éled a város, megnyitottak a kerthelyiségek.

„Az idő végül a legtöbb fotót a művészet rangjára emeli - még a legamatőrebb felvételeket is”. (Idézet Susan Sontag).

„Az idő végül a legtöbb fotót a művészet rangjára emeli - még a legamatőrebb felvételeket is”. (Idézet Susan Sontag).

„Az idő végül a legtöbb fotót a művészet rangjára emeli - még a legamatőrebb felvételeket is”. (Idézet Susan Sontag).