(a kód 'width' és 'height' értékei módosíthatók a rendelkezésre álló helyhez igazítva, részletek itt)
OA | Vetítések | Albumok | Keresés | Véletlen |
Új | Új képek | Nap képe | Verseny | Nyertes |
Top | Felkapott | 30 nap | 250+ | TOP100 |
OAPro | Pro Képtár | Felkapott | Top |
Ezen felül képvetítést indíthatsz konkrét képversenyből, kép kategóriából, címkelistából, más Országalbum felhasználók kedvenceiből. Minden helyen, ahol képvetítés indítható, egy kattintható ikont látsz.
Te magad is kreálhatsz új albumokat, és ezeket megoszthatod a nagyvilággal, ONLINE!
A vetítés automatikusan elindul/folytatódik. Ha vége a vetítésnek, automatikusan újraindul.
A felület bal oldalára kattintva az előző képkockára, a jobb oldalára kattintva pedig a következő képkockára léphetsz. A bal/jobb oldalra való dupla kattintással az első képkockára ugorhatsz (mobil eszközön a dupla kattintás funkció nem használható).
Ha a felület bal vagy jobb oldalára kattintottál (és a vetítést asztali gépen, vagy laptopon nézed), már használhatod a bal/jobb kurzort is a képkockák közti lépegetéshez valamint a szóközt a vetítés megállításához/újraindításához.
Mobil eszközökön használhatod az érintéses elhúzás gesztusokat is a képváltáshoz.
Középtájra kattintva az aktuális kép(kocka) Országalbum-os oldalára ugorhatsz (a kép megnyitás új ablakban történik, a vetítés ebben az ablakban megmarad).
Alul, középen látod a vezérlőpanelt (mobil felületen mindig látszik, asztali gépen csak akkor, ha fölé viszed az egeret), mellyel (sorrendben) az első képkockára ugorhatsz, valamint a vetítés leállítását/indítását, a háttérzenét, a kép kitöltést, és a feliratot kapcsolhatod.
(Megjegyzés: az egyes képvetítéseken a vezérlőpanel lehetőségei eltérőek lehetnek)
A vezérlőpanellel egy vonalban, jobb oldalon látod a teljes képernyős megjelenítés funkciót, mellyel a böngésző funkciói rejthetők el (mobil eszközön a teljes képernyős mód nem használható) A teljes képernyős módból Esc billentűvel, vagy az ikonra való újra kattintással léphetsz ki.
100 kép | Országalbum képvetítés
A Derecske melletti Nagy-nyomás nevű területen rekonstruálták a belvíz elöntéses szikes területet. Május elején a szikeseket virágzó kamilla borítja, és számos parti és vízi madarat is megfigyelhetünk itt.Ebben az évben a sok belvíznek köszönhetően kiváló madárélőhely.
Szerencsés pillanat, amikor a borult, esős időben rés képződik a felhőzeten, szinte csak azért, hogy az unásig fotózott, de szép naplementét újra fotózhassam. A Derecske melletti szikes pusztai belvizek ismét segítettek ebben. A napban lejátszódó magfúzió, a hidrogénből hélium képződése során kibocsájtott fény szépen megfesti a tájat. Egy-két kisebb retusálástól eltekintve szerkesztés nélküli képek.
Gólyatöcs fészke a Derecskei pusztán, a Nagy-nyomás nevű rekonstrukciós területen. A szikes csatorna partján botlottunk bele, tipikus fészekalj. Ebből a szép, fokozottan védett partimadárból ebben az évben 8 pár fészkel itt.
A Derecske melletti belvizek felett szerkők cikáznak, halásznak. Igen gyors röptűek, sikerült őket fotózni, az egyiket pedig a naplementében, tükörképével együtt elkapni.
A mátraderecskei öreg temető részlete. A temetőt a falu központjában találjuk. Figyeljünk a sok ikerkeresztes sírkőre.
Elhagyott épület a néhány éve bezárt termálfürdőnél, strandnál.
Értékes madárélőhely a Derecske melletti kornyói tározó tavak. Ősszel a kacsák gyülekezőhelye.
Konyári kálló csatornája a Derecske melletti Nagy-nyomás rekonstrukciós területen. Ősszel, a kiszáradás közeli állapotában. A Billegető cankó és a Sárszalonka kedvelt élőhelye.
Vörös vércse fészekalj egy elhagyott szarkafészekben, Derecske mellett. Sajnos, amikor később visszatértem, nyoma sem volt a fészeknek, valószínűleg, mint szarkafészket kiirtották. Kár... A szarka tojása egyébként kékes színű.
Derecske, Nagy nyomás, novemberi esős időben felnyíló felhőkkel. Ilyenkor felcsillan a remény egy jó naplementés fotózásra. Az ezután következő képek ebben a helyzetben készültek.
A törökök által a XVI. század végén lerombolt kis vár Mátraderecske határában, egy sziklanyelv végén levő sziklakúpon áll. Építője és építési ideje bizonytalan.
Elhagyott épület a néhány éve bezárt strandnál, termálfürdőnél.
Derecske Nagy-nyomás szikes mocsara. A szikes kálló-ér mellett létrejött, belvizek táplálta élőhely a szikesedés tipikus mintázatát mutatja. Társulásalkotó a sziki káka a nedves részeken, a sófelhalmozódás a növények terjedését tartósan gátolja, így a szikes mintázat tartósan megmarad. A szikfoltokon csak sótűrő növények tenyésznek: sziki üröm, vörösnadrág csenkesz, sziksófű, réti peremisz, bárányparéj és tavasszal, májusban a vaksziken nő a kamilla (korábbi feltöltésen mutattuk). A szikesedés a feltörő talajvíz, vagy a rossz vízelvezetés miatt jön létre. A sótartalmú belvíz kiszáradva a talajon hagyja a sót, ami csak a sótűrő (tulajdonképpen tengerparti!) növényzet fejlődését teszi lehetővé. A sók az esőzések nyomán visszaoldódnak a vízbe és a folyamat tovább erősödik. Az ilyen talajokat beszántani sem érdemes, mert a szikesedés gyakran úgy is visszatér! Szerencsére a természetes élővilága tudja hasznosítani.
A Mátraderecske határában meredek oldalú sziklanyelv végére épült kis vár építési ideje bizonytalan, a XVI. század végén a törökök rombolták le.
Derecske, Nagy-nyomás élőhely rekonstrukciós terület a Konyári-kálló mentén, Konyár és Derecske között található. Gazdag madárvilága, Gulipán és Gólyatöcs állománya (korábbi feltöltésben Gólyatöcs fészek) a kiterjedt szikesedésnek köszönhető. A szoloncsák típusú sziken a nátriumsók halmozódnak.
A derecskei Nagy-nyomás belvizei májusban, a Konyári-kálló csatornája mentén. Partimadarak fészkelőhelye.
A derecskei Nagy-nyomás késő délután. Az eget és a pusztát Photoshop segítségével eltérő módon kellett szerkeszteni a fény miatt.
Bíbic fészek kopár szántóföldön a derecskei Nagy-nyomáson. Szépen festett húsvéti tojások, partimadár mintázattal. Kiváló rejtőszín a kopár talajon. Szerencsére át kellett menni a szántó sarkán a belvíz miatt és pont belebotlottunk. Gyors fotó és már el is mentünk, hogy a Bíbic újra ráülhessen.
A bíbicfióka az utolsó pillanatig lapulva rejtőzik. Ebben az időszakban, ha valahol riasztó bíbiceket látunk, biztos, hogy az apró fiókák is ott rejtőznek valahol. Derecske mellett találtuk
Ezek a fekete hernyók a Derecskei pusztán kerültek lencsevégre, csalánon. Derecske és Konyár körül korábban is láttunk ilyen hernyókat, kizárólag csalánon. Nagyon valószínű, hogy a csalán és hernyók mintázata miatt (Nem teljesen feketék), ezek a terjeszkedőben lévő pókhálóslepke (Araschnia) hernyói.
Az a jó a korai naplementében télen, hogy az ember kint marad könnyedén, hogy alkonyi pillanatokat kapjon lencsevégre. Nyári ludak húzása az alkonyi fényben a derecskei Nagy-nyomás pusztán. Az igazsághoz tartozik, vadászok elől menekültek...
Kerek-szik tó vízállása, más szikes tavakhoz hasonlóan erősen a csapadék mennyíségétől függ. A Kerek-szik tó dombokkal körbevett mélyedésben fekszik. Nem azonos a Kerek-tó vagy Kerek-fenék szikes tóval, ami Konyári sóstó (Hosszúpályi) mellett van. Konyár és Derecske között, az úttól mintegy 1,5 km-re található. A dombok miatt nem látható az útról! Művelt szántók veszik körül.
Tipikus, nem szikre rakott, emelt Gólyatöcs fészek a Derecskei pusztán, 1 tojással (a többi 3-at később rakja le). A tehenek elől "menekülve" akadtam rá a csetkákás szikes mocsárban.
A Derecskei puszta száradásakor a visszahúzódó belvíz nyomát a kiszáradt kék és zöld algák fekete maradványai mutatják.
Kis "fényerő tanulmány" a Derecske, Nagy nyomás pusztán. A fény-árnyék arány beállításával ellensúlyoztam a a ki tudja hányszoros fényerő különbségű bal és jobb szélét a képnek. Így a tükröződések is jobban látszanak a végső változatban. A Derecskei pusztán, Derecske és Konyár között kb. fél úton, tehát mintegy 4 km-re található a Nagy-nyomás nevű löszhátakkal körbevett szikes puszta. A Hortobágyi Nemzeti Park rekonstrukciós területe, amit a puszta Konyári-kálló vizével történő elárasztása után létrejött szikes mocsarak megörzésével alakítottak ki a konyári út mellett. Gulipánok, Gólyatöcsök, lilék, Bíbicek és godák fészkelőhelye és táplálkozóhelye, a puszta szabadon végigjárható, tájképileg szép.
Szikesedés a derecskei Nagy-nyomáson. A kiszáradó foltok érdekes textúrát hoztak létre. A sós víz elpárolog és a kiszáradt talajon a só egyenetlenül, foltokban gyűlik össze. A só a növényzet terjedését tartósan gátolja, ezért a szik területei tartósan megmaradnak a pusztán.
Kerek-szik tó kiszáradt medre. Szerencsés a tájképhez, ha szép felhőzettel ajándékoz meg az időjárás! A Kerek-szik tó dombokkal körbevett mélyedésben fekszik. Nem azonos a Kerek-tó vagy Kerek-fenék szikes tóval, ami Konyári sóstó (Hosszúpályi) mellett van. Konyár és Derecske között, az úttól mintegy 1,5 km-re található. A dombok miatt nem látható az útról! Művelt szántók veszik körül.
Alkonyati madárgyülekezés a Kerek-szik tavon. A Kerek-szik tó dombokkal körbevett mélyedésben fekszik. Nem azonos a Kerek-tó vagy Kerek-fenék szikes tóval, ami Konyári sóstó (Hosszúpályi) mellett van. Konyár és Derecske között, az úttól mintegy 1,5 km-re található. A dombok miatt nem látható az útról! Művelt szántók veszik körül, mégis récék és cankó, más partimadarak fontos élőhelye.
Derecske, Nagy-nyomás. Nyári mocsárvilág, madárfajokban gazdag. Ez a terület egyre ritkuló szép partimadarunknak, a Nagy godának ideális fészkelőhelye! Fészkét gyepre rakja, de mélyebb vízbe jár táplálkozni, hosszú csőrével (korábbi feltöltés).
A Kerek-szik tó feltöltődve, Derecske és Konyár között. Dombok között bújik meg, zavartalan (a mezőgazdasági munkáktól eltekintve). Feltöltődve elsősorban récék vannak rajta. A szikes tavakban nem sok hal van, inkább csak ebihalak, ezért a hallal táplálkozó madarakból (gémek, kócsagok) nincs rajta sok. Kiszáradva az iszap a partimadarakat több százas mennyiségben ide vonza.
A Kerek-szik tó medre szeptemberre száraz, mint sok szikes tavunk. A sós iszap beszáradása után a visszamaradó só a szikesedést fenntartja, erősíti.Kerek-szik tó kiszáradt medre. A Kerek-szik tó dombokkal körbevett mélyedésben fekszik. Nem azonos a Kerek-tó vagy Kerek-fenék szikes tóval, ami Konyári sóstó (Hosszúpályi) mellett van. Konyár és Derecske között, az úttól mintegy 1,5 km-re található. A dombok miatt nem látható az útról! Művelt szántók veszik körül.
Kerek-szik tó, Derecske és Konyár között. Az ősszel aranybarna színű sziki káka veszi körbe a tavat, amelynek, mint a szikes tavaknak általában, erősen ingadozó a vízszintje. A Derecske-konyári gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek.
A Derecskei Nagy-nyomás puszta rekonstrukciós területe, belvizekkel, szép felhőzetben májusi délután.
Derecskei puszta. A farkas kutyatej nagy állományokban virágzik április végén a belvizek mentén. Elsősorban a kiemelkedéseken, löszhátakon.
Május elején, tehát korán volt a Derecske melletti Nagy-nyomás pusztán a kamillavirágzás tetőzése. A belvizes csatornapart szikesein volt a legtöbb.
Homoki pimpó a derecskei pusztán. Derecskétől Konyáron át a Hajdúsámsonig, Nyírségig gyakori.
Ez a Fekete harkály fióka a Derecske és Földes között épített új betonút melletti Természetvédelmi Területen repült ki. Szerencsésen velem találkozott és nem egy autóval (az út kisforgalmú), mert pont az út közepén a biciklim előtt landolt az első szárnypróbálgatás eredményeképpen. Meglepő szerencse volt mindkettőnknek és így, amíg az út melletti erdősávba tettem, gyorsan le is tudtam fotózni. Elég meglepő, hogy nyílt ligetben fészkel a fekete harkály, de ez egy védett, kiváló ligetes maradványerdő, itt bőven lehetett a fiókákat etetni és odút is tudtak készíteni. A harkályok mindig júniusra röptetnek ki, így az odún kívüli életet kezdő fiókának bőven van mit ennie! A szülők is tovább etetik persze hangos csettegések közben. Ezzel a feltűnő jelenséggel gyakran találkozunk az erdőben ilyenkor, de ilyen bizalmas harkályfiókát még nem láttam! További meglepetés volt, amikor önként ugrott fel a karomra, ahogy a mellékelt képen. Majd a lábomra ugrott és azt is megmászta! Különleges pillanat volt...
Kiszáradóban a nyár végi szikesek Derecske, Nagy nyomás pusztán. Az eső utáni felhőzet némi keretet biztosít a tájnak
Derecske Nagy-nyomás puszta felett lemegy a nap. A tavaszi belvizek hangulatossá teszik a tájat.
Kis lile hím a derecskei szikes csatorna mellett táplálkozik. A szárazon szedi össze mindenféle állati táplálékát. A hím szemgyűrűje élénkebb és markánsabb a fekete mintázat a fején. Élénksárga szemgyűrűje és a fekete sáv fölötti fehér sáv jól megkülönbözteti más lile fajoktól, mint pl. a Parti lile. Utóbbi csak átvonuló, a Kis lile folyók mentén és szikes csatornák mentén kis számban fészkel nálunk. Rigónál is kisebb partimadár, viszont zömök testalkatú és lármásan védi territóriumát. Szép, védett madarunk.
Gólyatöcs tojó a Fancsikai tavon 2014-ben. A fancsikai magas vízállás miatt idén Derecske és Szepes a fészkelőhelyük.
A Nagy-nyomás rekonstrukciós terület a tehén járta derecskei pusztán. Védett partimadarak fészkelőhelye.
Naplemenete utáni fényben a Derecskei Nagy-nyomás szikes mocsara. Tavasszal kiterjedt a vízborítás.
Tövisszúró gébics fióka a Derecske-Földes út melletti kiszáradt bokrokba rejtőzve. Már elhagyják a fészket, a környező bokrokba rejtőzve várják a szülőket, hogy megetessék őket. Ezúttal két fióka volt a területen. Jó rejtőszínük van, de csettegésük elárulta jelenlétüket. Állítólag a gébicsek a varjak rokonai (tehát énekesmadarak, és a hímek meglepően szépen is énekelnek, de csk tavasszal..). Ez a portré nekem ezt sugallja, ahogy a szemébe nézek, nem a félelem tükrőződik benne! Hanem a fotós...
A Derecske, Nagy-nyomás pusztán (is) nagy számban nő a francia és/vagy angol perje, aranyló keretet adva a naplementés tájnak. Itt a kunhalom enyhe domborulatát kihasználva készült a kép.
Táplálkozó Réti cankó a Derecskei pusztán. Névének megfelelően vizenyős réteken vonul át április-május és június vége-október hónapokban, Leggyakoribb július-augusztus fordulóján. Ez érdekes, mert a fészkelés végeztével a tajgáról rögtön "hozzánk jönnek". Szép sárga lába és terepszínű mintázata van.
A védett Tépei erdő Tépe és Derecske között található, a korábbi erdős pusztavidék tölgyerdő maradványfoltja. A 47-es út és Tépe között fekszik. Szép számban fészkelnek a Fehér gólyák is Tépe ill. Derecske, de még Berettyóújfalu utcáin is
Elképesztő port kavart az esti viharos szél a Derecskei pusztán egy szeptemberi estén, a vöröslő ég a valóságnak megfelelő!
Téli alkonyi berek a Bodzáson. A naplemente előtt a hófelhők résein világított át a nap. (Volt egy hasonló sorozatom a derecskei pusztán).
Ezúttal nem a Derecskei pusztán, hanem a hortobágyi Angyalháza pusztán kaptam lencsevégre a jeges szikes puszta naplementéjét, január legelején. Igen hideg, szeles idő volt és a 33-as út kilátójáról figyelhettem meg a szép látványt, véletlenül futottam bele.
Az esőzések előtt még természetes állapotában a Nagy-nyomás szikes legelő mocsara. A jellegzetes alföldi szikesek időjárástól függően eltérő vízborítottságú élőhelyeket hoznak létre. Szinte minden évben más és más fajok tudnak így egy adott területen fészkelni. Állandó faja azonban a Gólyatöcs (korábban feltöltöttem fészekfotót) és a Piroslábó cankó, változó számban Gulipán és Nagy goda, és, hogy ne csak madarat említsünk: tömeges a Vöröshasú unka (béka)! Nagy értékei ezek a területek az Alföldnek. Ezt a területet a kép készítése óta, kb 1 hónap alatt a káka teljesen benőtte, elveszítette a természetes szikes formációkat, ezek már csak mesterséges árasztással lennének rendbehozhatóak! Hát ez a szukcesszió..
Az ősz fényei a derecskei Nagy-nyomás pusztán. A védett Derecskei legelő ősszel az északi tundrák hangulatát idézi.
Az ősz fényei a derecskei Nagy-nyomás pusztán, a kálló-ér mentén. A védett Derecskei legelő ősszel az északi tundrák hangulatát idézi.
Őszi kiszáradásban a szikes a derecskei Nagy-nyomás pusztán, hozzá léptéket a rétegfelhőzet ad. Elképesztő decemberi csapadék utánpótlást kapott! A márciusi szintre töltötték a belvizek azóta. A szikesedés állandósága szempontjából fontos ez a vízjárás.
Az ősz fényei a derecskei Nagy-nyomás pusztán. A védett Derecskei legelő ősszel az északi tundrák hangulatát idézi. Ennél a képnél a tükröződés tetszett meg és a kontraszton állítottam.
Északi hangulat a derecskei Nagy-nyomás pusztán naplemente után a felhő fényeivel állványról
Az ősz fényei a derecskei Nagy-nyomás pusztán. A védett Derecskei legelő ősszel az északi tundrák hangulatát idézi.
Az ősz fényei a derecskei Nagy-nyomás puszta szikesein. A védett Derecskei legelő ősszel az északi tundrák hangulatát idézi.
4 kirepült fiókával láttunk egy Kis őrgébics családot Derecske és Földes között. a fiatal Kis őrgébics homloka még fehér, nem fekete, mint a szülőknek. A gébicsek előszeretettel üldögélnek villanyoszlopokon és vezetékeken. Egyébként a tüskés bokrok csúcsát szeretik, innen vadásznak különböző rovarokra.
Alkonyi ég mintegy 9000 Nagy lilikkel a derecskei Nagy-nyomás pusztán a kihúzás pillanatában. Naplemente utáni vadlibahúzás: 1-2 másodperc alatt mind a levegőben van. Jellegzetes viselkedése ez a lilikeknek, természetesen nem én riasztottam fel őket a kép kedvéért! (Persze lehetett egy róka is amit mondjuk a sötétben én nem vettem észre de ők igen)
Naplemente után húznak ki a Nagy lilikek a derecskei Nagy-nyomás pusztán. Ilyen fényben a bemozdulás elkerülhetetlen, de szerintem ettől lesz hangulatos a naplemente utáni vöröslésben. Jellegzetes viselkedése ez a lilikeknek, természetesen nem én riasztottam fel őket a kép kedvéért! (Persze lehetett egy róka is amit mondjuk a sötétben én nem vettem észre, de ők igen)
A téli esőzések megtették a magukét a derecskei Nagy-nyomás pusztán is, tenger belvíz fogadja majd a tavaszi vonuló madarakat!
zúzmarás mocsári növényzet a befagyott a derecskei Nagy-nyomás pusztán januárban. Lehet, hogy a becézett dérről kapta a nevét "derecske"..Mindenesetre azóta felolvadt.
A nagy felhőszakadások zölden tartják a tájat, Derecske mellett, virágzó bodzával
Az esőzések nyomán folyamatosan töltődő belvizes Kálló-ér szikese, Nagy-nyomás Derecske. A védett puszta és legelő a Hortobágyi Nemzeti Park élőhely rekonstrukciós területe, önálló kistáj Bihar peremén.
Piroslábú cankó fiókája a Derecskei Nagy-nyomás szikesen. Fészekhagyó fióka, nagyon gyorsan szaladnak, óvatosan a fűben lebújva fotóztuk.
Nagy-nyomás puszta a Derecskei-kálló mellett. Más évekkel ellentétben ezen a nyáron folyamatosan töltődik, nagyon nagy a csapadék mennyisége.
Most már itt vannak a darvak! Egy kis kezdő darutánc, de még nem az igazi, az később lesz! Ez inkább csak nyújtózkodás még. Nagy-nyomás puszta, Derecske.
Pár nap és útra kel ez a négy gólyafi, ez éppen a derecskei fészek. Mindenhol igen sok fióka nött fel ebben az esős évben.
Pár nap és útra kel ez a négy gólyafi, ez éppen a derecskei fészek.Etetés után
Alkony előtt a felhő alól kibukkanó nap az őszi derecskei Nagy-nyomás pusztán
Teljesen alkonyati nappal szemben készített digiscoping a gyülekező lilikekről. Sok természetfotót lehet látni naplementében, csak egy próbálkozás, persze így sok minden nem látszik belőlik...csak hangulat. Elől a nagyobbak nyári ludak, atöbbi nagy lilik. Derecske, Nagy-nyomás puszta
Januárban egy újabb változatát készítettem a derecskei naplementének. Valamiért itt különösen szépek tudnak lenni a pusztai naplementék, húzó lúdcsapatokkal. Itt már nem új az ötlet, mármint hogy már decemberben feltöltöttem hasonlót, de ez is szép, úgyhogy most a téli fotók előtt ezt is feltöltöm, összehasonlításképpen az előzővel.
belvizek tengere és vöröslő ég, az idei kora tavaszi puszta Derecske határában, védett természeti érték.
Tölts fel képeket és készíts belőlük albumot
...és kész is vagy, indulhat a vetítés, sőt bárkivel megoszthatod!