(a kód 'width' és 'height' értékei módosíthatók a rendelkezésre álló helyhez igazítva, részletek itt)
OA | Vetítések | Albumok | Keresés | Véletlen |
Új | Új képek | Nap képe | Verseny | Nyertes |
Top | Felkapott | 30 nap | 250+ | TOP100 |
OAPro | Pro Képtár | Felkapott | Top |
Ezen felül képvetítést indíthatsz konkrét képversenyből, kép kategóriából, címkelistából, más Országalbum felhasználók kedvenceiből. Minden helyen, ahol képvetítés indítható, egy kattintható ikont látsz.
Te magad is kreálhatsz új albumokat, és ezeket megoszthatod a nagyvilággal, ONLINE!
A vetítés automatikusan elindul/folytatódik. Ha vége a vetítésnek, automatikusan újraindul.
A felület bal oldalára kattintva az előző képkockára, a jobb oldalára kattintva pedig a következő képkockára léphetsz. A bal/jobb oldalra való dupla kattintással az első képkockára ugorhatsz (mobil eszközön a dupla kattintás funkció nem használható).
Ha a felület bal vagy jobb oldalára kattintottál (és a vetítést asztali gépen, vagy laptopon nézed), már használhatod a bal/jobb kurzort is a képkockák közti lépegetéshez valamint a szóközt a vetítés megállításához/újraindításához.
Mobil eszközökön használhatod az érintéses elhúzás gesztusokat is a képváltáshoz.
Középtájra kattintva az aktuális kép(kocka) Országalbum-os oldalára ugorhatsz (a kép megnyitás új ablakban történik, a vetítés ebben az ablakban megmarad).
Alul, középen látod a vezérlőpanelt (mobil felületen mindig látszik, asztali gépen csak akkor, ha fölé viszed az egeret), mellyel (sorrendben) az első képkockára ugorhatsz, valamint a vetítés leállítását/indítását, a háttérzenét, a kép kitöltést, és a feliratot kapcsolhatod.
(Megjegyzés: az egyes képvetítéseken a vezérlőpanel lehetőségei eltérőek lehetnek)
A vezérlőpanellel egy vonalban, jobb oldalon látod a teljes képernyős megjelenítés funkciót, mellyel a böngésző funkciói rejthetők el (mobil eszközön a teljes képernyős mód nem használható) A teljes képernyős módból Esc billentűvel, vagy az ikonra való újra kattintással léphetsz ki.
999 kép | Országalbum képvetítés
Spiders, spider species - Különféle méretű, mintájú, színű pókfajok, pókfélék fotóinak gyűjteménye. "A kép megnyitása új lapon" további nagyítást tesz lehetővé! A melléklet fotói alatt a Lehetőségek közt van a Letöltés! 2.) egy karcsú pók: Tetragnata extensa 3.) Vízipoloska - Molnárka - NEM pók 6.) Állaspók - Tetragnatha 7.) Földi farkaspók potroha alatt látható zöld gömb a petezsák! 9) Keresztespók (Araneus diadematus) 10) Egy méretesebb keresztespók 11) Vállas keresztespók - Araneus angulatus 12 ) Tetragnatha elongata 14 + 26. Darázspók - Argiope bruennichi 20.) Farkaspók 16.-17.-19-21-28.) Viráglakó karolópók fajták 23 + 27.) Házi kaszáspók (Phalangium opilio) 29. Csodáspók (Pisaura mirabilis) 30. Zora paralella 31. Farkaspók 32. Ugrópók 33. Közönséges karolópók (Xysticus kochi) 34. Rezes ugrópók - Heliophanus cupreus - imágó alakja 35. Karolópók (Misumena vatia) kék lábakkal 36. Karolópók (Misumena vatia) fekete lábakkal 37. Réti keresztespók - Mangora acalypha 38. Karolópók (Mitopus morio) teste 39. Micrommata virescens 40. Cheiracanthium mildei "yellow sac spider". 41. A mohos ugrópók (Marpissa muscosa) 42. Kaszáspók (Mitopus morio) 43. Egy ugrópók - Marpissa pomatia 44. Csodáspók (Pisaura mirabilis) ? 45. Zöld keresztespók - Araniella cucurbitina 46. Réti farkaspók - Hogna radiata 47. Bozontos karolópók - Heriaeus hirtus 48. Fehér karolópók (Misumena vatia) 49. Cheiracanthium mildei 50. Amaurobius erberi 51. Farkaspók (Pardosa) -esetleg gyászos farkaspók - Pardosa lugubris 52. Állaspók faj - Tetragnatha 53. Philodromus sp 54. Keresztespók -Lannioides sp.
A sorozatban minden mezőn megtalálható vadvirágok képei láthatók, a többségük magyar és latin megnevezéssel felcímezve. Más vadvirág albumjaim linkjei 1.) Aranysárga vadvirágok Link 2.) Tavaszi vadvirágok: Link 3.) Erdőszéli vadvirágok: Link 4.) Mezei vadvirágok: Link 5.) Mezei vadvirágok II.- Link 6.) Vadvirágok a Pilisből: Link 7.) Vadvirágok nevekkel: Link *** 1.) a főkép: Varjúmák (Hibiscus trimolum) 2.) Mezei katáng 3.) Vadszeder 4.) Selyemkóró 5.) Kamillavirág 6.) Vajszínű ördögszem 7.) Szagos bükköny 8.) Zászlós csüdfű (Astragalus onobrichis) 9.) Réti imola 10.) Lándzsás útifű 11.) Sziki pozdor 12.) Csattanó maszlag 13.) Egynyári seprence 14.) Mezei varfű 15.) Ékes vasvirág. (Xeranthemum annuum) 16.) Mezei zsálya 17.) Orvosi atracél 18. Az erdei mályva (Malva sylvestris)
Ez az első rózsabimbó, melyet az idén, 2014-ben láttam és fotózhattam.
A fotókon bütykös hattyú (Cygnus olor)látható. A július 8-i vihar lefektette a Duna-parti nádas a vízre: ahol 2 méter magasan álló nádrengeteg rejtette a fészkelő, költeni készülő madarakat, ott most a nád kifeküdt, egy kb. 30-40 cm magas "paplant" képez a víz felett. Ez alkalmatlan arra, hogy a madarak zavartalanul, mások elől rejtve, védetten fészkelhessenek!A Sorozat egy hattyú tojót mutat a soroksári Dunán. Megpróbált békésen, a tőkés récékkel "társbérletben" fészkelni, de a kifeküdt nádréteg nem védi meg a motorcsónakok keltette hullámoktól, a tőkés récék szinte átgyalogoltak rajta. végül is feladta, tovább úszott másik költőhelyet keresni. (A fotók kajakból, kb. 2 méter közelről készültek.)
EZEK KÜLÖNFÉLE FAJOK! - A legismertebb a hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata), de van két pettyes, petty nélküli, 15-21 pettyes (Harlekinkatica) sárga vagy fekete (szerecsenkata) szárnyú, piros alapon fehér foltos, sőt sárga alapon fekete kockás változat is. Ezek egyike sem a Coccinella, hanem mind más botanikai családba tartoznak. (A számos szín és foltszám variáció a fajok egymás közti párosodásának, keveredésének következménye lehet!) Főkép: 2 vesefoltos szerecsenkata (Chilochorus renipustulatus), -2. kép: 4 vesefoltos szerecsenkata (Exochomus quadripustuatus), 3. kép: 18 foltos Harlekinkatica (Harmonia axyridis), 4. kép: Fehér pettyes katica /White spotted ladybird (Calvia quattuordecimpunctata), -5. kép: Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata), - 6. kép: Sárga alapon fekete pettyes rémkatica (Harmonia axyridis alfaj), - 7. kép: Petty nélküli katicabogár (Coccinella alfaj), 8. kép: Sárga alapon fekete kockás katica (Propylea quattuordecimpunctata) 17. kép - Oenopia conglobata .18. kép: Tizennégypettyes füsskata /Propylea quatuordecimpunctata/
A sorozat célja az általam eddig fotózott 4 rigó faj összehasonlítása, elkülönítése. Az első faj a Fekete rigó (Turdus merula) 1. a főképen: Fekete rigó hím -2. kép: Fekete rigó tojó - 3. kép: Fekete rigó juvenilis tojó - 4. kép: Énekes rigó (Turdus philomelos) - 5. kép: Léprigó (Turdus viscivorus) - 6. kép: Fenyőrigó (Turdus pilaris)
Egyes források szerint a Gyakori lopódarázs (Sceliphron destillatorium) Amerikából származik, Franciaországon keresztül került Ausztriába, mely jelenleg a leggyakoribb lelőhelye (ld. 1. térkép)- A nevét a lopótökre emlékeztető toráról kapta. - Az első példányt Magyarországon 2010-ben regisztrálták. A hártyásszárnyúak Eumemidae családjába tartozik, fali- vagy kaparódarazsaknak, fazekasdarázsnak (clay potter, Black mud dauber wasp) is nevezik, mert sárból, agyagból hosszú urnákat készít, melybe egyetlen lárvát helyez. A darázs fullánkjával megszúr egy pókot, idegmérge lebénítja, majd a mozgásképtelen, élő pókokból fészkenként 8-10 darabot ad táplálékul egy-egy lárvának. Végül az urnát beragasztja. A fotókon a sárban fejen álló lopótök-darazsak láthatók, helyenként fehér nyíl mutatja a fészekhez összegyűjtött sárgolyót. - Végül is a lopótök-darázs egy csúcsragadozó, mely a szintén rovarokkal táplálkozó pókokat pusztítja. (Az egyes példányokon a "lopótök" szára sárga, másokon fekete: ez valószínűleg a hím/nőivarú változatot, nem más fajt jelöl!) Javaslom megtekintésre Zoltán Pintér munkáját, mely a sárbölcsőt és a benne tárolt, lebénított pókokat mutatja be: Link
Budapesten számos köztéren találhatók bronzszobrok, emlékművek. - A főképen "A német megszállás áldozatainak emlékműve" látható, melyet 2014. július 20-án adtak át. Az emlékmű csonka szobrait graffiti-ellenes bevonattal látták el. - Másik ilyen sorozatom a "Bronzszobrok a járdaszinten" : Link
A régi meghatározásomat módosítva ez a darázs valószínűbben: Isodontia mexicana (1-5. kép), a Kaparódarazsak (Sphecidae) tagja, mint a Gyakori lopódarázs / Sceliphron destillatorum (6-9. kép) is.
Budapesten, elsősorban a Duna-korzón számos bronzszobor található a járdán, ahol a járókelők szinte beleütköznek. A turisták kedvenc témája, hogy a szobrot átölelve fotóztatják le magukat. A főképen József Attila költő szobra látható a Parlament mellett, a Kossuth tér szélén, ahol úgy ül, mint a "DUNÁNÁL" c. versében írja. (Egyébként ennek a versnek kezdő két sora olvasható bronzbetűkkel, a költő kézírásával a lépcsőkön.) Szintén a Kossuth-díjas Marton László alkotása, akárcsak a "Kis királylány", melyet saját kislányáról mintázott. ** A később hozzáadott szobrok: Kutyás lány, Roskovics Ignác, Békebeli-csendőr, Ronald Reagan, Nagy Imre, Peter Falk. Cseh Tamás, Rikkancs, Radnóti Miklós, Einstand, várakozók, Szindbád (Latinovits Zoltán)
Fák száraz termései láthatók:1.) a főképen bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata), továbbiakban 2.) Illatos kínai császárfa (Paulownia tomentosa) 3.) Lepényfa (Gleditsia triacantos) 4.) Kőrisfa (Fraxinus) - 5.) szivarfa (Catalpa bignioides) - 6.) Mogyorófa (Corylus avellana) 7.) Nyugati ostorfa (Celtis occidendalis) 8.) Platánfa 9.) Fenyőfa
A képsorozat egy összefoglalás a legismertebb sárga virágú díszcserjékről. 1.) Főkép:Aranyfa (Forsythia) 2.) Mahónia (Mahonia aquifolium) 3.) Téli jázmin (Jasminum nudiflorium) 4.) Dupla virágú boglárkacserje (Kerria japonica) 5.) Szimpla virágú boglárkacseje(Kerria japonica) 6.) Rhododenron 7.) Borbolya (Berberis juliannae)
Kis-Duna Komárom-Koppánymonostor
Az avarban táplálékot keresgélő szajkó (Garrulus glandarius). A képek magas ISO mellett készültek, ennek fő okai: a.) árnyék - b.) szűkebb blende - c.) zöld háttérben (avar, bokor, tó vize) az automatika mindig magas ISO értéket ad, kivéve ha előfeltételként a maximumát korlátozzuk,- de ekkor sem blendeszűkítés, sem rövidebb záridő nem kivitelezhető. (Ez a 17. sorozatom erről a madárról!)
Klasszikus, nappali felvételek, melyek a Budai Várat teljes egészében mutatják a pesti Vigadó téri hajóállomás irányából. Ez a 370. kép asz Ország Albumon a "budai vár" témában, de szinte egyik sem mutatja a Vár egészét, csak egy-egy részletét, vagy pl. éjszaka készült.
Ezúttal egy vasárnapi kutya-bemutató is segítségemre volt a Népligetben. 1.) főkép: Angol szetter 2.) Szálkásszőrű tacskó 3.) Weimari vizsla 4.) Akita 5.) Angol agár 6.) Bedlington terrier 7.) Amerikai bulldog 8.) Német dog 9.) Pireneusi hegyi kutya 10.) Afgán agár 11.) Berni pásztorkutya 12.) Bearded Collie 13.) Puli 14.) Hosszúszőrű skót juhászkutyák 15.) Yorkshire terrier 16.) Német spitz 17.) Ír farkaskutya 18.) Whippet (kis angol agár) 19.) Dalmatinac / Dalmata 20.) Leonbergi kutya 21.) Cavalier King Charles spániel
A főképen a Szabadsághídon látható magyar országcímer, felette a királyi koronával. - 2.) A Lánchídon látható országcímer, alatta oroszlán-fejjel. -3.) A Clark Ádám téren, a nulla-kilométert jelző oszlop mögött, a Várba vezető sétány elején látható mozaik (Lotz Károly 1880.) melyen Magyarország címerét angyalok tartják. - 4.) Színes dombormű az Egyesült Királyság Követsége falán, Harmincad utca 6. - 5.) A Pesti Vigadó homlokzatának falán látható Magyarország-címer Nagy Lajos és Mátyás király domborművével 6.) az úgynevezett "Bagolyház" a Nádor utca / József Attila utca sarkán a József Nádor tér felőli homlokzaton (valószínűleg egy céh címere lehet)- 7.) A Magyar Államkincstár (V.ker. Hold utca 6.) homlokzatát díszítő Magyarország címer. 8.) A volt "Sándor Palota" nyugati bejáratát díszítő, modernizált magyar címer 9.) a Köztársasági Elnöki Rezidencia déli, főbejárata feletti hagyományos magyar királyi címer 10.) Budapest Főváros címere 11.) A Rákóczi-család címere márványból vésve 12.) Mátyás király címere a Mátyás templom tornyán található, felette a szám hirdeti, hogy a főtorony már 1470-ben elkészült, tehát a címer 544 éves, már Mátyás király is látta !!!
A Magyar Országház / vagy Parlament Steindl Imre tervei szerint valósult meg: a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését. - A Wikipedia szerint: A Dunára néző oldalának felújítása – 21 évi munka után – 2009 szeptemberében ért véget,díszkivilágítása 2014 nyarà n megújult. - Az én emlékezetem szerint az egész Parlament, a Kossuth tér felőli oldalai is (hasonlóan a Mátyás templom épületéhez) - a nagyvárosi szmogtól szennyezetten szürkés-fekete volt, a teljes épület minden négyzetcentiméterét megtisztítani kb. 30 év munkájába került! *** A harmadik emelet ablaksora közt található mintegy 88 szobor közt a Honfoglalás néhány vezére, Árpádházi-, Habsburg és egyéb királyi házakból származó magyar királyaink, nádoraink hadvezéreink szobrai találhatók!***
A Magyar Állami Operaház (Budapest, Andrássy u.22.) -Ybl Miklós tervei alapján készült, a gazdagon díszített belső terek kialakításában neves művészek vettek részt: Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. - Az átadésa 1884-ben történt. (Az Operaházról szóló sorozat I. része az emeleti páholyok, a II. rész a földszinti zárszékek felől történt, a műsoron Csajkovszkij: Anyegin c. operájának balett változata volt.)
A kék cinege, kékcinege, kékcinke (Cyanistes caeruleus) már több korábbi sorozatomban szerepel.
A Földi poszméh, vagy dongóméh (Bombus terrestris) a fullánkos-darázs-alkatúak közé tartozó legnagyobb méretű méhfajtánk, testét tarka szőrbunda fedi. (A fotók 55 mm-es alapobjektív +4x nagyítású előtétlencse segítségével készültek. Ennek az összeállításnak csekély a mélység-élessége!) - A 4. felvétel 20 mm-es közgyűrűvel, teleobjektívvel készült, ez élesebb felvételt eredményezett.
Egyetlen békés, cserjékkel, fákkal tagolt mező vadvirágai. - Eredetileg lepkéket kerestem itt, de rájöttem, mezei vadvirágjaink önmagukban is igen szépek és megtekinthetők ingyen! ** 1. + 4. kép - Hegyi lenvirág 2. kép - Cickafark virág (Achillea millefolium) 5. kép - Vadrózsa/ csipkerózsa + egy méh makrója 6. kép - Apró szulák, folyondár - Convolvulus arvensis. 7. kép - Tarka koronafürt (Securgera varia) 8. kép - Erdei csillagfürt (Lupinus polyphyllus) + egy hangya makrója! 9. kép - Gumós lednek (Lathyrus tuberosus) + egy boglárka lepke 10. kép - Mezei pipacsvirág 11. kép -Imola (Centaurea) + zöldes gyöngyházlepke! 12. kép - Tartós szegfű (Dianthus diutinus)+ egy apró (fiatal) karolópók 13. kép - Mezei szegfű (Dianthus deltoides) 14. kép - Erdei here (Trifólium medium) 15. Mezei / erdei harangvirág egy változata 16. Orbáncfű 17. - A réti margitvirághoz kissé hasonló fehér virág. A neve: egynyári seprence 18. Seprűzanót (Cytisus scoparius)
Az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) -nevét a hímek fején látható hátrafelé hajló tüskéről kapta. Magyarországon védett, eszmei értéke: 50.000 Ft !
A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren áll, a hagyomány szerint még 1015-ben Szent István király alapította, a következő évszázadokban számos királyunk folytatta építését, gótikus főtornya még Mátyás király életében készült, ekkor érte el a templom középkori virágzását. I. Ferenc József király határozata alapján 1874-1896 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került. - Legújabb kori felújítási az 1980-asévek végén kezdődött, néhány belső részletében még ma is tart, kívülről már befejeződött. ** (A 10. kép helyesen: "A Főoltár közelibb nézete")
A kardoslepke vagy kardfarkú lepke (Iphiclides podalirius) nagyobb pillangóink közé tartozik, védett faj, eszmei védelmi értéke: 10.000 Ft. Többször megkerülte a fát, a szélben lengő ágakon csak rövid ideig tartózkodott.
A fekete rigó, feketerigó (Turdus merula)tojó tollazata barna színű, a felnőtt mintázata alig látható, a juvenilis változat világosabb, a begyén foltos.
A közönséges boglárkalepke (Polyommatus icarus) hímjének szárnyi felszíne kék, a szárnyának töve, potrohának csíkoltsága is kékes árnyalatú, a fonák színe halvány tejeskávé-barna, a szárnyszegély foltjai narancsvörösek. - A hím repüléskor kéknek látszik, méretre csaknem kétszer nagyobb (20-25 mm), mint a női egyed. A felvételek távolabbról készültek:90-100 mm fókusztávról.
A palakék ékesboglárka Cupido alcetas ) fonákján S-alakban sorakozik 8 pont, melyek körül fehér kör van. A bengeboglárka mintája ugyanez, de a pontokat nem övezi fehér kör, a hátán intenzívebb sötétkék szárnyszegély van. A közönséges boglárka mindkét nemének a fonákját a szárnyszegélyen sárga szívecskék sora díszíti . Link Magyarországon kb. 50 boglárka faj van, ezek közül a hím/ nő sem egyforma, de a háta soknak égszínkék, ezért a fonák mintázatát kell alapul venni a faj meghatározásánál.
A lódarázs (Vespa crabro) más ízeltlábúakkal táplálkozik, ezért szinte sohasem áll meg egy virágon, mint egy lepke vagy méhecske. A jól fejlett példányok hossza eléri a 30 millimétert, testük széles, zömök, röptük egyenes, nem cikázó. Megfigyelhető, hogy nagyon "macsó", agresszív, minden rovart elüldöz, amellyel találkozik. Ha a nyakát szúrja meg egy érzékenyebb embernek, az könnyen veszélyes lehet, mert gégevizenyő, fulladás lép fel.
Közönséges herelégy (Eristalis tenax) fehér kasvirág sziromlevelén áll - a hátsó lábain, miközben a bibéken keresgél.
Eddig számomra a minden fakopáncs "nagy tarka harkály" volt, tanultabb fotós kollégám segített abban, hogy meglássam az apró elkülönítő jegyeket a három fajta fejének mintázatában. A főkép + 4.kép: közép fakopáncs (Leiopicus medius) -a fején nagyobb a piros sapka - 2.+ 5. kép: Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) - nincs tarkóig érő nyakörve! - 3. + 6. kép: Nagy fakopáncs vagy tarka harkály (Dendrocopos major) - a csőrétől nyakáig vezető fekete sáv egy fekete nyakörvbe torkollik, mely a tarkójáig tart.
Nem vízipók, hanem pókokhoz hasonló 4 hosszabb + 2 rövidebb lábú Vízipoloska / vagy Molnárka (Hydrometre lacustris L.) (A Vízipók-csodapók rajzfilmfigura egy búvárpók fajta). A víz felületi feszültsége miatt a felszínen a víznél nehezebb fajsúlyú tárgyak és képesek úszni. (Egyéb rovarok, bizonyos pókfajták is képesek a vízen járni.) A poloskák lábán levegővel telt, finom szőrpárna is van. (A felvételek éppen párzás közben készültek.)
A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) a címeres poloskák családjába tartozó kártékony rovar, inváziós faj. A föld trópusi és szubtrópusi területein elterjedt, 250 éve ismert faj. Hazánkban csak 2002-ben írták le az első példányokat, feltételezések szerint Etiópiából hurcolták be. (Tehát ez a faj is a klímaváltozás, globális felmelegedés révén került hazánkba.) A Zöld vándorpoloska egyszínű, nem dekoratív pajzspoloska (kb. 10-12 mm), mely a lárvák színváltozása során, fokozatos elszíntelenedése révén alakul ki: a mellékelt képek 1-8. közt egyre idősebb lárvát ábrázolnak. Az I. stádiumban a lárva feje és tora szinte feketés-sötétbarna, a tor alatt 4 sárga foltból álló öv látható, a potrohon fehér foltok 2 hosszanti sora látható és körben a szegélyen is fehér foltok övezik a sötétpiros perem mellett. A II. stádiumban a fejen és toron a barna sötétzöld lesz, a potroh barnasága is csökken. A III. stádiumban a tor zöldje világosabb lesz, a potrohon egyre jobban csökken a barna szín felülete, a fehér foltok között 2 rózsaszín ovális "ajak" jelenik meg. - IV. Stádium: a kifejlett zöld vándorpoloska hátán csak 5 apró fekete és 3 fehér pont van, a tor végén a Közönséges karimás poloskára emlékeztető rombusz alakú lemez van, de ez itt nem sárga.
A közönséges boglárkalepke (Polyommatus icarus) nőivarú egyedének háti felszíne csokoládébarna, a szárnyak szegélyét szaggatott sárga vonalak szegélyezik (összekeverhető a Szalagos szerecsenboglárkával!), a fonák színe és sötétebb barna, mint a hím változatnál, a potroh csíkoltsága és a szárnyfonákok töve is barna, nem kék. A szárnyfonák szegélyét díszítő szívecskék narancssárgák. (A hímé pirosas)- Repülés közben barnának látszik, a mérete a hímhez képest kisebb (15-20 mm), annak kb. 60%-a, a felvételek közelebbről készültek, a fókusztáv kb. 60-70 mm volt. (A 11+12. képen látható háti felszín a valóságban sötétebb barna, de a magasabb ISO érték miatt kifakult, vagy expozíció-kompenzációt / vagy utólagos javítást, sötétítést igényelt volna.)
A Szent István Bazilika Magyarország egyik legjelentősebb egyházi építménye, 1845-ben Hild József, majd 1871-től Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban készített római katolikus templom. Itt őrzik a Szent Jobbot (Szent István jobb kezét) - az ország 3. legmagasabb építménye, - kívülről már több fotót készítettem az Ország Album számára, most a belső képek szabad-kézből (VR optika nélkül!), 1/10-1/20 sec. záridővel, 3200 ISO mellett készültek, mely természetfotózásnál használhatatlan, sötét templom-belsőknél viszont a vaku hatástalan.
Egy kutya tartása sok kötelezettséggel jár, az egyik ilyen, hogy naponta sétáltatni kell. (A gazdik nagyon szívélyesek, a kutyájuk faj-megnevezését jól ismerik, nem kell utánakeresni.) - Ez egy megkezdett sorozat, később majd bővítem új kutyafajtákkal. 1.) Angol pointer 2.) Bretagne-i cserszínű brasset 3.) Német juhászkutya 4.) Magyar vizsla 5.) Yorkshire terrier 6.) Shiu-Tzu 7.) Bolognese 8.) Belga juhászkutya 9.) Border collie 10.) Bordeauxi dog 11.) Doberman 12.) Csivava 13.) Bullterrier 14.) Boxer 15.) Beagle 16.) Bishon frise 17.) Törpe schnauzer 18.) Törpe tacskó 19.) Amerikai staffordshire terrier 20.) Törpe uszkár 21.) Dobermann
Egy kedves ismerősöm rendszeres vendége vagyok, akinek a vidéki, békés házikertjében eddig 11 féle madarat tudtam fotózni. Ezekből -a részben korábbi- felvételekből készült ez a sorozat.
Ez a hosszú derekú, kb. 30 mm hosszú darázs a Kaparódarazsak (Sphecidae) közé tartozik, valószínűleg Sphex funerarius a neve. - A korábban megadott Sárga szövődarázs (Arge cyanocrocea) teljesen téves!
A "Budapest Eye" - a londoni hasonlót utánzó Óriáskerék este is, látványos megvilágítás mellett forog az Erzsébet téren. - Időközben nevet változtatott! - Most a személyzet és az árlista a "SZIGET" nevet viseli, tehát "Sziget Eye" - De hol van itt sziget?? - Előtte a Danubius-kút sziluettje látható.- Nem sorakoznak százával előtte a látványra kíváncsi tömegek! (10 perces menet, kb. 3-4 kör = 2400 Ft /fő)
Az Ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys - Brown marmorated stink bug). Ez Magyaroszágon 2013-tól ismert, bevándorolt rovarfaj. Két címerespoloska faj ismertebb: 1.) A Nagy címerespoloska (Acanthosoma haemorrhoidale) és 2.) a Vöröslábú címerespoloska (Pentatoma rufipes)- A felvételek első fele ezen utóbbi fiatal alakjáról, nimfájáról készültek. A fiatal alak hátán (lapocka-szerűen) két kitinlemez látható, a kifejlett példányon egyetlen a középvonalban. A felvételek második fele felnőtt és nimfa alakokat vegyesen mutat be. Az utólag hozzáadott 8-15. felvétel CANON PowerShot A490-es kompakt kamerával készült, mely bizonyítja, hogy közeli makróknál a kis kamera jobb, mint a NIKON távolról, teleobjektívvel!
Egy Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) tojó kb. 2 méter közelségben. (3 kb. azonos felvétel készült). Ritka, hogy ennyire bátrak.
A kívülről fehér pillangószárny-szerű mintázatú tulipán jóval látványosabb, mint teljesen piros, egyszínű tulipánok.
Ma meglátogatott egy nagy Házi kaszáspók (Phalangium opilio). A fotókból látható, hogy nem vagyok arachnophóbiás. (De babonás sem!) Tavaly fotóztam egy max. 2 mm-es testméretűt vakuval a konyhafalon, ez egy 9 mm testhosszú nőstény, a lábai 35 mm hosszúak, a mérete a karórámhoz viszonyítva jól látható. Jól körbemászkált, nem csípett meg, miközben jobb kézzel áthelyeztem a tenyerembe. (A fotók vakuval + GREEN close-up+4 előtétlencsével készültek.)
A Barázdabillegető (Motacilla alba) kedveli a tavak partját, kikötőket, strand gyepét.
A Pécsi Bazilika és Székesegyház (Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház) Pécs óvárosában található, alapítása Szent István idején kezdődött, számos rekonstrukció után a legújabb felújítása 1982-ben kezdődött, most belülről tökéletesen szép, újszerűen hat minden díszítése, freskója. (A fotók állvány nélkül, magas, 3200 ISO mellett készültek, a kézremegés- csökkentés (VR-OFF) véletlen kikapcsolódás miatt)
A Scolia hirta nem ragadozó, hanem a virágokon táplálkozó darázsfaj. A hártyásszárnyúak közt nem a valódi darazsak (Vespidae), hanem a Scoliidae családba tartozik. Magyar neve: Sötétszárnyú tőrösdarázs
A verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apteris) lényegében vörös alapon, feketével díszített pajzsú levélpoloska, melynek lárva formáit sokszor láthatjuk és sokan fotózták. A 2.+3. képen a felnőtt és lárva alakok vegyesen láthatók, de a főképen és az 5-7 képen látható csökevényes szárnyú, fiatal lárva alak csak a Wikipedia spanyol nyelvű változatában és Galleria Tassonomica - Natura Mediterraneo című olasz fotós oldalon található meg egyetlen fotón! - A csökött szárnyak elsorvadnak, fekete lemezt alkotnak a 4. képen bemutatott lárva hátán, a felnőtt példányon ez tovább sorvad, a lábak és a fej is fekete színű lesz.
A madarak csicsergésétől volt ma hangos a Népliget. A főképen egy Tengelic, 2.) Seregély, 3.) Csuszka, 4.) Vörösbegy, 5.) Széncinege, 6.) Erdei pinty, 7.) Csalogány, 8.) Tövisszúró gébics , 9.) Barátposzáta - A fentieken kívül természetesen a rigók közellétét is sokszor a csivitelésük árulja el a fotósnak.
A darázspók (Argiope bruennichi) -wasp spider - a pókok (Araneae) rendjébe és a keresztespókfélék (Araneidae) családjába tartozó, Magyarországon őshonos faj. A nevét a potrohán keresztbefutó sárga-fekete csíkokról kapta. Általában mindig fejjel lefelé áll a hálója központjába prédára lesve. A testének hossza kb. 15 mm, kinyújtott lábaival együtt 35-40 mm lenne a mérete.
Az erdei vörös mókus (Sciurus vulgaris) az avarban kikotorja a fekete dió termését, majd a szájában tartva felszállítja a fákra. (Néha megfigyelhető, hogy a fatörzsek szélesebb Y-alakú elágazásánál, vagy üreges részeken, odúban későbbre "bespájzolja"!)
A korábbi Fürgeszöcske (Decticus albifrons) meghatározás helyett -szakember a púposhasú rétiszöcske - Platycleis affinis- megnevezést javasolta
A közönséges erdei mókus vagy vörös mókus (Sciurus vulgaris) több helyen.
A teleobjektív (jelen esetben 200 mm fókusztávon) használata esetén a mélység-élesség rövid (2-3 cm), ezért a fókuszba állított virág háttere elmosódott, homogén lesz, - ez intenzívebb kontrasztot képez, szemben azzal, amikor rövid fókusszal, távolabbról fotózva a téma mögötti háttér részletei is láthatóak.
A Kakukkméh (Thyreus histrionicus) / vagy Cuckoo bee, - nevét arról kapta, hogy a potroha fekete-fehér, zebracsíkos, mint a kakukk madár begye. Számomra új fajnak tűnt, de utólag kiderült, hogy már 2014. áprilisban is fotóztam.
Az Amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) vagy angol terminológiában: "Citrus flatid planthopper" - kb. 7 mm hosszú (rizsszem nagyságú) , galambszürke, általában zárt szárnyakkal látható ősszel, fakérgen, igen nehezen fotózható élesen és részletgazdagon! (A 4-6. kép profilból mutatja.) - A Hemiptera / Flatidae családba tartozik. Európában Olaszországban 1979-ben jelent meg. Magyarországon 2004-ben írták le először az amerikai lepkekabóca budapesti előfordulását. Az utolsó, 7. kép a lepkekabóca lárváit mutatja.
A Harlekinkatica (Harmonia axyridis) 15-21 fekete folttal rendelkezhet, ezen a példányon piros alapon 18 folt látható, a 6. képen pedig narancssárga alapon. A 7. felvétel egy Harlekinkatica lárva.
A nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe tartozik, termését vadon élő madarak kedvelik. A lehullajtott levelek után derült ki, hogy a termések egy ágon mind azonos síkban vannak, mint a Thuja occidentalis levelei, ezért az ágra merőlegesen fotózva 50-100 db termés sziluettje is éles! (Ez azért érdekes, mert gömb alakú termések (alma, cseresznye, tűztövis) fotózásánál legtöbbször az a helyzet, hogy néhány termés képe éles csak, a többi elmosódott lesz. - Az ég kékjével szemben fotózva pedig az egész szinte csak B&W kép.
Budapest, V. ker. Szabadság terének épületeit mutatja be körben ez a sorozat. A főképen a volt Tőzsdepalota, később MTV székház, melynek a tüntetők általi elfoglalási-kísérlete, ostroma (2006. Szept. 19.) nagy politikai vitákat váltott ki. Itt áll az egyetlen szovjet hősi emlékmű obeliszkje, a Magyar Nemzeti Bank (ld. külön albumban), az OTP (modern üvegpalota a tér sarkán) székháza a CIB ban, Raegen elnök szobra és Német megszállás áldozatainak emlékműve.
Gróf Tisza István politikus, miniszterelnök - újra-avatott szoborcsoportja. Nevéhez kapcsolódó két legismertebb esemény az Osztrák–Magyar Monarchia háborúba lépése második miniszterelnöksége idején és az ellene elkövetett gyilkosság az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. október 31-én. A Tisza István emlékének szentelt szoborcsoportot Zala György és Orbán Antal tervei alapján 1934. április 22-én állítottak fel Budapesten, az Országház északi oldalánál. - Később a II. Világháború során megsérült, megrongálták, főalakját beolvasztották. Az Elek István szobrász által újraalkotott szoborcsoportot 2014. június 9-én újraavatta Orbán Viktor miniszterelnök. - Ez talán Budapest legújabb, legmonumentálisabb, legtöbb bronzot felhasználó köztéri szobra!
Eddig azt hittem, hogy a vízpartoknál látható barna buzogányok a közönséges nád (Phragmites australis) termései. Valójában a közönséges nád bugavirágzata a 2. képen látható. A buzogány a "Széleslevelű gyékény" (Tipha latifolia) torzsavirágzata, mely most ősszel elvirágzása után vatta-szerű kócot bontott, hasonlóan a Selyemkóró (Asclepias syriaca) tokterméséhez.
A Budai Várnegyedben található Mátyás templom bejárata feletti mozaik látható a főképen. A templom, mint koronázási templom a "Magyarok Nagyasszonyának" szentelt, de nevéhez illően Mátyás király és a Hunyadi család címerének részletei számos helyen megtalálhatók, másrészt a gótika gazdag dekorációi és számos művészeti ágat (szobrász, ötvös, kovács, építész) egyesítő részletei egy képeslapnak megfelelő távoli felvételen nem láthatók!
Az Énekes rigó (Turdus philomelos) teljesen eltér a feketerigótól mintázatában és énekében is: hangosabb, határozottabb, jóval változatosabb. Küllemileg nagyon hasonlít a Fenyőrigó (Turdus pilaris) megjelenésére (2. kép) a foltos begye alapján, de zömökebb, rövidebb a farka, a felső csőre sötétbarna. A fenyőrigó nyúlánkabb, csőre sárga, mellén vörösesbarna tollak láthatók (2. kép) és NEM énekel. - A 10-11. felvétel valószínűleg nem Énekes rigó, hanem Léprigó (Turdus viscivorus lehet, a 12. ismét Énekes rigó.**
A vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) évelő gyom, és egyben kiváló gyógynövény. Hatalmas területeken most virágzik parkjainkban. Kb. térdig érő szárakon 3 cm átmérőjű virágok virítanak.
Egy kis segítség galambok fajainak elkülönítéséhez. A főképen és 2-3. képen egy Szirti galamb (Columba livia) látható: szárnyán két fekete keresztcsík van, a háta világos - ellentétben a parlagi galambbal, mely ugyanitt fekete foltokkal kockázott (7. kép) - A szeme piros / sötét narancssárga. Egy balkáni gerle tollazata világos, csőre szürke, szeme sötét, fekete fél-nyakörve van. Az Örvös galamb nyakán széles fehér sáv látható, a csőre sárga, szeme világos-sárga.
A múlt század első harmadában kötelessége teljesítése közben vesztette életét a dinnyési Sarvajcz (Sarvaicz) Lajos tóbíró emlékét őrzi ez a kőkereszt a Velencei-tavat megkerülő kerékpárút mentén, ez egyben egy kerékpáros pihenő is. Itt épült fel egy fából készült kilátó, mely a tó Agárd-Dinnyés közti nádasának élővilágára segít rálátni.
Mindegyik szoborról teljes méretben van már fotóm az Ország Albumon. -Ezúttal a célom a főalakok fejének fotózása, bemutatása volt, ahogyan ritkán láthatjuk! - A főkép a Budai Várban, a Mátyás templom előtti Szentháromság szobor tetején látható két főalak. (Ez a sorozat -tervem szerint - egy Történelmi Arcképcsarnok lesz, amennyiben olyan híres személyiségek láthatók a szobrokon, akik Magyarország felemelkedéséért sokat tettek.)
A rovar a Reduviidae családba tartozó Rhynocoris cuspidatus lehet! A magyar Wikipedia a Reduviidae családot Rablópoloskának, az angol "Assassin bug" Gyilkospoloskának nevezi.A Rhynocoris cuspidatus szegélye fehér-fekete / a Rhynocoris iracundus szegélye piros-fekete. (ld. mellékelt képen!) - Ezzel azonosan piros-fekete kockás a Rhynocoris erythropus és rubricus is, * csak a R. cuspidatus fotóinál látható fehér-fekete szegély! A Gyilkospoloska is a Rablópoloskák családba tartozik, mindegyik ragadozó (predator) faj! A szegély színezését figyelmen kívül hagyva keverik a fotókat! :) Link
Vadvirágok 10 faja. 1.) főkép -Orbáncfű (Hypericum perforatum) 2.) Selyemkóró (Asclepias syriaca) 3.) Gumós lednek (Latyrus tuberusum) 4.) Pipacsok (Papaver rhoeas) 5.) Kígyóhagyma (Allium scorodoprasum) 6.) Tarka koronafürt (Securigera varia) 7.) Réti imola (Centaurea maculosa) 8.) Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) 9.) Mezei zsálya (Salvia pratensis) 10.) Üstökös gyöngyike (Muscari comosum)
A közönséges erdei vagy vörös mókus (Sciurus vulgaris) az avarban kutatott élelem után, ezt a termést találta.
A Fertődön található Esterházy-kastély építését Esterházy (Fényes) Miklós végezte 1720-1766 között. Mind a 126 szobája a bécsi Schönbrunn (Habsburgok) és a Napkirály, XIV.Lajos versaillesi palotáját utánzóan ékes, drága festményekkel és lakberendezési tárgyakkal volt berendezve. A II. Világháborút követően a kastélyt teljesen kifosztották, később orosz katonai kórház volt. Én 1969-ben láttam, szinte semmi sem volt benne látható, csak a formára nyírt bokrok emlékeztettek Versaillesre. Ma 24 szoba van berendezve, aukción vásárolt korhű helyenként eredeti tárgy, pl. Mária Teréziáról készült festmény. (A hercegi család ma élő tagjának fenntartanak egy lakosztályt.)- A főképen a Zeneterem látható.
Az illatos (kínai) császárfa (Paulownia tomentosa) ritka Magyarországon, de lakóhelyemhez közel egy játszótér mellett található. (Eddig nem vettem észre!) A színe távolról olyan, mint a lila akácé, a virágai függőlegesen állnak, mint a gesztenye fáé, de hatalmas, kb. 5 centis harangocskákból áll egy-egy összetett virágzat.
Még legutóbb csak néhány fenyőrigót láttam, ma a Fenyőrigó (Turdus pilaris) seregestül szállta meg a Népliget fáit, több ezer azonos fajta madár lepte el az összes fát! (Elsősorban a főképen is látható ostorfa bogyóját kedvelték)- Egy fán 5-10 példány, felröppenő csapatokban néha több, mint 500 madár is látható volt. (A kisebb madarak, cinegék alig mertek az etetőkhöz menni.) Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft. - Valószínűleg az előző napok havazása kergette ide a hegyekből a város ligetes részeire (de 2014 telén egyetlen példányt sem láttam ugyanitt!) - Ezzel ellentétben feketerigó sohasem jelentkezik ilyen tömegesen!
Egyszerűbb nevén: Nappali pávaszem (Aglais io) a tarkalepkék (Nymphalidae) családjába sorolt faj. Fonákoldala repedezett fakéregre hasonlító, rejtőzködő minta, profiljából nem csak háti felszínéről tekintve szép. Most szárnyai nyitogatása közben fotóztam: ilyenkor egy-egy pillanatra nyitja csak szét a szárnyait, aztán ismét összezárja.
A közönséges kecskerágó, vagy csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) egy közeli, néhány távoli képen. (Népies nevén: "Papsipka")
A dolmányos varjú (Corvux cornix) több korábbi sorozatomban szerepel már. Nem nehéz fotózni, ha mozdulatlan, - nehezebb ha fürdik, tollászkodik vagy repül. (A gyepről felreppenő madár fotózása korábban gyenge képeket eredményezett.) - A gyors szárnycsapások miatt rövidebb záridő szükséges, ez kevesebb fényt jelent és magasabb ISO értéket kíván. A távolság általában 2-3-szor nagyobb, mint álló madárnál. - ** A főkép és 4+5. kép egyetlen másodperc alatt készült!**
A vadkacsa vagy Tőkés réce (Anas platyrhynchos) esetén a hím példány, a gácsér feje látványosan csillogó, metálzöld vagy metálkék. Itt szándékosan nem fényképeztem a kacsa teljes testét, arról már sok felvételem készült!
A makró (macro) lényegében a téma részleteit nagyítva mutató, közelről készített fotókat jelent. Lehet kompakt vagy bridge kamerával is makró állásban (egy virág a jele) fotókat közelről, rövid fókusz-távról készíteni. A tükörreflexes (DLSR) gépekhez szettben biztosított rövidebb (15-55 mm) illetve hosszabb (55-200 / 55-300 mm-es) teleobjektívekkel NEM lehet 1 cm-nél kisebb objektumokat fotózni: a rövid objektívvel lehet egy nagy rózsát, a teleobjektív közelpontja pedig 1.2-1.5 méter. Több lehetőség is van! 1.) Makró-objektív vásárlása - ez a legdrágább (70-80.000 Ft felett) - 2.) közgyűrű-sorozat (ez is 40.000 Ft felett van). Használata rövidíti a fókuszt, közelebb hozza az élesre állítás távolságát, de nem nagyon nagyítja a képet és növekedik a fény-igény. - 3.) Makró-telekonverter-előtétlencse (pl. a Raynox DCR-250 =22.000 Ft). Ez igen nagy, kb. 10 Dioptriának megfelelő, erős nagyítást ad, de nagyon kicsi a mélység-élessége, erős a fényigénye, a saját vaku használatánál az objektívnél szélesebb pereme beletakar a képbe. (A természetfotózásnál nem lehet ilyen közel kerülni mozgó rovarokhoz.) 4.) = Az általam választott, a teleobjektív menetébe becsavarozható előtét-lencse (close-up filter) olcsó, 1 db. kb. 5.000 Ft, nem szélesebb a lencse az objektív átmérőjénél, a nagyítását dioptriában adják meg (jelen sorozat GREEN 4 Dioptriás lencsével készült. Ez is növeli a fényigényt, ezért használtam vakut. Minél hosszabb fókuszra zoomoljuk az objektívet, annál erősebb lesz a nagyítás (3-4-szeres) de egyre csökken a mélységélesség is (2-3 mm). A vaku használata ISO100 és f14-f25 közti blende szűkítést tesz lehetővé. (A zársebesség, a vaku-szinkron a legtöbb gépnél limitált, van ahol 1/60 sec., a NIKON-nál maximum: 1/200-ad sec. Az záridő és blende kiválasztása után MANUAL pozícióban lehet inkább fotózni, sőt a vaku az AUTO élesség-állításban sokszor nem működik! -A close-up lencse fő ELŐNYE: vágatlanul is igen nagy pixel-méretű kép (4:3 arányban max. 4000x6000 pixel), a lencse ára eltörpül egy váz+objektívek árához képest. - Az általam alkalmazott 4 Dioptriásnál erősebb (8-10 D) lencsét nem javasolnék, mert a fotós leárnyékolja a kamerával a témát, a vaku is csak csökkent (1/8 -1/16-od) része használható, s egyetlen rovar sem engedi meg, hogy 10 cm-nél közelebbről zavarják, továbbá ilyen nagyításnál már csak a rovar egy részlete (pl.feje) fotózható, nem egy egész rovar!
Már 10. alkalommal látok Fekete rigó (Turdus merula) madarat fehér szárnytollakkal. Először azt hittem, hogy egy másik madár "megtisztelte", azaz ráürített. Jobban sikerült fotókkal kiderült, hogy ezek fehér tollak. A rigók átlagosan 2-3 éves élettartama alatt nem valószínű, hogy "megőszülnek", inkább valamilyen nyomelem hiánya okozhatja a festék hiányát, vagy pedig inkább egy gyakori genetikai mutáció, mint embernél az "albinizmus" nevű pigmenthiányos betegség - hoz létre néhány helyen (mozaik-szerűen) fehér tollakat. **(Egyébként a hófehér kuvasz kutya is olyan tökéletes "albinó", ahol az eredetileg fekete szín genetikailag teljesen elnyomott, represszív állapotban van. Erre utal, hogy néhai kuvasz kankutyánknak 7 fekete kölyke volt, csupán a tappancsuk és farkuk vége volt fehér.)
A fehér, vattaszerű pamacsokat produkáló levél-pusztító kártevő beazonosítása először nem sikerült. Később (Neodryinus typhlocybae) néven találtam az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) lárváira. - A 4-8. felvételek CANON PowerShot A490-el készültek.
Ma csak egy egészen rövid időre tudtam kimenni de ez a kép gyönyörűvé varázsolta az egész napom!
Legvalószínűbben ismét a déli papírdarázs (Polistes dominula) fotói. (A Német darázs csápjai feketék és a potrohát ízenként egy-egy pár fekete pont díszíti.)
A Zöld gyík (Lacerta viridis) teste zöldes pikkelyekkel borított, de a hím fején nászidőszakban kékes színezet látható. Ez a példány olyan bizalommal volt felém, hogy lassan 50 -60 cm közelre tudtam kerülni hozzá. Ennek a hímnek a nyakán a pikkelyek fénytelen, szürkés, tompán látható foltokat mutatnak, ami lehet gombás bőrbetegség, nem csoda, hiszen illegálisan lerakott szemét-dombon lakik.
A fotók a déli papírdarázs (Polistes dominula) néhány példányáról készültek. A lódarázs nagyobb, a Német darázs (Vespula germanica) méretben hasonló, de annak a csápja fekete, a papírdarázsé meg sárga. (Ilyen makróknál nem minden részlet éles, mert a mélység-élesség csak kb. 3-4 mm, a darázs pedig 20 mm hosszú. Ld. a 3. képen csak a fej és a tor éles, a többi már homályba vész.)
Különféle vadvirágok a Pilis hegység lábánál, Pomáz mellett fotózva.
A verőköltő bodobács (Pírrhocoris apterus) gyakori bogár, többször fotóztam már. A lárvái kb. 2-5 milliméteresek, a felnőtt példány felét érik el, még nincs kemény hátpajzsuk, más a hátuk fekete mintázata.
A mandulafák egy hete virágoztak ki. Ezek a felvételek a Teleki térre telepített fiatal fák virágairól készültek.
A Magyar Királyi Szent Korona emlékművet 2000.júniusában avatták fel, Mihály Gábor Munkácsy-díjas képzőművész készítette, egy 15 méter magas oszlop tetején Szarvason, a Holt-Kőrös felett átívelő hídról a 44-es főút mentén.
A zöld küllő (Picus viridis) jóval ritkábban látható, mint a nagy tarka harkály (Dendrocopos major), Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft. A fiatalabb példány begye és háta feketén pontozott (korábban fotóztam ilyet), ez egy felnőtt tojó, a bajuszfoltja fekete, még a hímé piros lenne. - Ha megriad, hullámzó repüléssel röppen tovább a következő fára, ma minimum 5-6. fáig követtem, itt viszont kővé dermedten, mozdulatlanul pózolt, akár 4x hosszabb záridővel is lehetett vol
A harlekin / vagy rémkatica 18 pettyes változatát fotóztam.
A Szabadság-híd Budapest egyik legszebb, kovácsoltvas dekorációkkal és több helyen tűz-zománc technikával készült magyar címerrel díszített, felette az aranyozott magyar királyi korona látható.
A Széchenyi István által kezdeményezett és finanszírozott Lánchíd esti megvilágításban, felette a Mátyás templom látható.
Ez a képsorozat vakuval készült egy rövid csápú, méhre emlékeztető zengőlégy fajta (Brachypalpus valgus) esetén. Igen fura és ritka felvétel: a vaku fénye mintha kráter-szerűen bevilágítana a szem mélyére, holott ez összetett szemnél nem lehetséges. Nem tartom fényvisszaverődésnek (abban a fotós lenne látható) vagy csillogó fényfoltnak, - pl. a jobb szárnya tövében egy kis fényfolt van. - Korábban (2015.10.22) feltettem egy sorozatot már ugyanerről a zengőlégy (Brachypalpus valgus) fajról, mely azon a napon, ugyanott, azonos technikával készült, ott nem látható ez a reflexió.)
A Nagy nyárlevelész (Chrysomela populi) Ennek a rovarnak a szárnya a nyaknál szélesebb (Broad-shouldered red leaf beetle).
A tengelic (Carduelis carduelis) vagy tengelice madarat ma szép napfénynél és helyesebb kamera beállításokkal fotóztam.
Már korábban felvetődött bennem, hogy a katicabogarak számos változata (szín és a pontok száma alapján) nem különálló fajokhoz tartozik, hanem egyes alfajok egymás közti párosodásából, genetikai mutációból származik. A főképen egy 2 vesefoltos Szerecsenkatával (Chilochorus renipustulosus) párosodik egy Harlekinkatica (Harmonia axyridis), a 2. képen egy Harlekinkaticán látható egy pontjaiban elfajzott, nem tiszta fajú katica bogár.
A Taródi-vár Magyarország egyetlen olyan vára, mely nem a régi végvári harcok romjait jelenti, hanem egy magánember, Taródi István (1925-2010) és családjának 50 évi munkájával készült. A vár Sopron Felsőlövérek városnegyedben a Nádor-lejtő déli oldalán található (ld. 2. fotó) s régi romantikus, mesebeli várkastélyokat idézi, hasonló példa Ausztriában a Hochosterwitz és Németországban Neuschwanstein vára, melynek építtetőjét, II. Lajos porosz királyt is "Bolond Lajos"-nak titulálták, Taródi vára is megkapta a "Bolondvár" nevet a helybeli irigykedőktől.
A kis rókalepke (Aglais urticae) egyetlen fotója található az O.A.-on. Magyarországon védett faj, eszmei értéke a Wikipedia szerint 10.000 Ft, a Magyarország Lepkéi meghatározó alapján: 50.000 Ft. (Zömmel csak profilból pózolt, ezért a ritka szárnyitásokhoz 1/1250 sec. záridőt használtam.)
A közönséges káposztalepke (Pieris brassicae) gyermekláncfű (pitypang) virágon.
A Káposztalepke (Pieris brassicae) leggyakoribb lepkefajunk Európában. (Több alkalommal fotóztam már). Most vasfű / verbéna virágon látható. A hím egyed mindkét (felső+alsó) szárnyán egy-egy fekete folt látható, a nőivarún két folt van a felső szárnyon, az alsótól halvány csík vezet a tor felé, + egy folt az alsó szárnyon. A fekete szárnycsúcs a fonák oldalról sárgának látszik. Az 1-5 kép a hím, a 6-9. kép nőivarú lepkét mutat, a kép felirata téves!
A nappali pávaszem (Inachis io) talán a legszínesebb pillangónk. Teljesen feleslegesen volt nálam a madárfotózásra felkészített 500 mm-es teleobjektív, mert lepkét 200 mm fókusztávról és közgyűrűvel lehet jobban fotózni, nem 150 cm távolságból. (Ráadásul ez a pillangó tartósan rászállt a teleobjektívemre és a jobb kézfejemre is, de nem tudtam időben előkészíteni az okostelefonomat.)
Sopron Főtere az ovális alakú óváros közepe: itt található a Bencés templom, Szentháromság szobor, Városháza, Fabricius Ház, Stornó Ház, Tűztorony. Az 1921-es névszavazás tette lehetővő, hogy Sopron ne Burgenland, hanem Magyarország része maradhasson, mint a "Leghűségesebb Város". Ennek a népszavazásnak több emlékműve is van, az egyik ilyen a Tűztoron alatt átvezető Hűségkapu. (Ausztria közelsége miatt az utca és térfeliratok magyar+német nyelvűek.) - A főképen a bencés templom és előtte a Szentháromság szobor látható.
A közönséges tűzlepke (Lycaena phlaeas) a boglárka lepkék közé tartozik. (kb. 25-30 mm) Verbéna, vasfű virágon látható. Az első 5 kép oldalról, az utolsó 3 szárnyi nézetből mutatja.
Őszapó (Aegithalos caudatus) - szemből világító, fehér vatta-pamacsnak látszik, hátulról kissé rózsaszínes a fartollak alatti rész, háta tollazata barna. A főkép és 4. kép sötét sapkás, fiatal példány, az 5. képen látható felnőtt madár feje, melle is fehér.
A Zöld küllő (Picus viridis) a harkályfélék családjába tartozik, a nagy fakopáncshoz viszonyítva lényegesen ritkábban látható, Magyarországon védett madár, eszmei értéke: 50.000 Ft. - Már több Albumot készítettem róla, de relatíve alacsony érdeklődést váltottak ki korábbi fotóim. (A juvenilis, fiatal madár begye fekete-fehéren mintázott, mint a szárnyszegélye. (Piros bajusz-foltja alapján ez egy hím példány) Jellegzetes vijjogó hangjáról felismerhető, de igen gyorsan, alacsonyan tovareppen egy másik fára! Gyakorta tartózkodik az avarban, ahol rovarokat keresgél. Sohasem láttam még odút vésni, vagy a csőréven hangosan kopácsolni, mint a többi harkályfélét!)
A házi veréb (Passer domesticus) gyakorta látható városainkban, az utcákon. Többször fotóztam, de általában az a baj, hogy a háttér (kavics, beton, föld) nem kontrasztos (az automatika magas ISO értéket ad), vagy a veréb magas ágon, villanydróton ül, ezért alulról fotózta torzulnak az arányai, az égbolt ellenfénye miatt rövid lesz a záridő, a sötét képet utólag javítani kell.
Az URÁNIA Nemzeti Filmszínház kb. 1895-ben épült. Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, az épületet Schmal Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb „mór†stílusú épülete. - Mint orfeum kezdetben Caprice néven működött, majd egészen 1899-ig, amikor az egykori mulatóban megnyitották az Uránia Tudományos Színházat.
A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, röviden Ludovika Akadémia a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. Az intézmény 1836-ban elkészült főépülete Budapest VIII. kerületében, a Ludovika téren áll, Pollack Mihály tervei alapján épült klasszicista stílusban. - Mai nevén = a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet 2011-ben alapították és 2012. január 1-jén indult el működése. Az egyetemet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara integrációjával hozták létre. - Az épület maga Budapest, VIII.ker. Ludovika tér 2. alatt található, mögötte van az Orczy Kert.- Az épületet az utóbbi évben teljesen felújították, az idei az első tanév, amikor már nem láthatók a homlokzat-felújításra használt állványok és védőhálók. - Az elmúlt fél évben teljesen felújították az előtte található Ludovika teret: járdáit, szobrait, gyepét. (Egyéb vizes látványosságok, pl. medence, szökőkút még szerepeltek a tervben.)- Itt található a 1.) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) 2. Közigazgatás-tudományi Kar (KTK), 3. Rendészettudományi Kar (RTK)
A csillogó boglárka lepke nőstény példányát már fotóztam korábban (ld. az utolsó kép melletti linket). A Plebeius argyrognomon / vagy Papilio argyrognomon szárnyainak fesztávolsága kb. 25-30 mm. Nevét bizonyára a hím példány háti felszínének csillogásáról kapta: a felszín szilvakék, fémesen csillogó, ahogyan a lepke megfordul egy virágon, a szárnyának színe kékes/ kékes-vörös között változik / vagy ezüstös csillogású. *** A boglárkák fotózásánál a következő nehézségek állnak fenn: 1.) Ezek a legkisebb méretű lepkék - 2.) mozog a lepke és fújja a szél a virágot, melyen tartózkodik - 3.) Igen sokszor csak összezárt szárnyakkal, profilból láthatók, - hát ezen az arányon most javít ez a sorozatom!
Az erdei pinty (Fringilla coelebs) minden korábbi fotóját a hímről készítettem. A korábbiak és a jelenlegiek is gyenge fényviszonyok mellett készültek, nem jó minőségűek! - Ez a tanulmány az erdei pinty tojót a hímmel hasonlítja össze: a hím feje kék, a begye piros, a tojó feje, nyaka és begye szürke, dísztelenebb. A főkép egy tojót mutat. A.) Az első 4 melléklet egy tojót mutat diófa ágon B) A következő 4 kép egy erdei pinty hímet mutat be igen távoli fenyőfa csúcsán c) az utolsó 4 melléklet is a tojót mutatja egy meggyfa ágán.
Tata óvárosba. és az Öreg-tó partján található a tatai Vár. A tatai várat Luxemburgi Zsigmond király építette a 1397-1409 között.
A nagy hőscincér (Carabix cerdo) Európai egyik legnagyobb bogara (ez a példány is közel 3 cm volt). - Magyarországon védett, eszmei értéke: 50.000 Ft!
A mocsári gólyahír (Caltha palustris) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családja Caltha nemzetségének egyetlen, Magyarországon is honos faja.
Egy Bengeboglárka (Celastrina argiolus) hímjének kék szárnyát csak igen keskeny fekete szegély határolja, a nőstény szárnyszegélye jóval szélesebb, ld. 8. kép + link: Link
A tavaszi aggófű (Senecio leucanthemifolius subsp. vernalis) szintén az őszirózsafélék családjába tartozó gyomnövény. (Igénytelen, szárazságtűrő, kevés termőföldet igényel, jól megél kövezett vasúti pályán, járdaszegélyen.)
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (korábbi, ismertebb nevén a Zeneakadémia) Budapest, VI. kerületében a Liszt Ferenc téren található. A régi Zeneakadémia 1875-ben Liszt Ferenc lakásán alakult meg a Királyi Zeneakadémia néven, a Duna-parti Hal téren álló bérházban. A jelenlegi helyén található "új" Zeneakadémia 1907-ben lett kész. (A képsorozatban elsősorban azokat a belsőépítészeti részleteit, szépségeit mutatom be , melyekre egy átlagos koncert-látogató talán fel sem figyel.)
A Magyar Köztársaság 5 Ft-os pénzérméjét a Nagy Kócsag (Egretta alba) verete díszíti 1993 óta. (Egyébként a madár fokozottan védett faj, eszmei értéke: 100.000 Ft.)
A Német darázs (Vespula germanica) a potroh mintázatáról ismerhető fel: az első íz közepén, hátoldalon egy szabályos, hátrafelé mutató nyíl látható, a harmadik íztől kezdve már csak egy fekete háromszög marad a nyíl hegyéből.
A Néprajzi Múzeum Budapesten, a Parlamenttel szemben, a Kossuth tér 12. alatt található. A múzeum 1973-ban költözött mai helyére, az egykori Magyar Királyi Kúria számára 1896-ban elkészült igazságügyi palotába. A főképen az épület timpanonja felett látható hatalmas bronz, három-lovas fogaton az Igazság istennőjének szobra áll, jobbjában fáklyával, baljában pálmaággal, e szobor Senyei Károly munkája.
A legtöbb turista és én is eddig a Parlamentet a budai oldalról, a Batthyány-térről, a Duna felőli főnézetben fotóztam. Ebben a sorozatban hátulról, a Kossuth tér irányából készültek a felvételek. - A főképen vörös márványtalapzaton II. Rákóczi Ferenc bronzból készített lovasszobra látható az előtérben.
A fekete rigó (Turdus merula) tojó nem fekete, hanem barna! A tollazata begyén nem homogén, hanem foltozott, a juvenilis madár sárgával barna alapon, az idősebb világos szürkével barna alapon.) - A sorozat képein bizonyosan tavaly, 2015-ben kelt, egy évnél fiatalabb tojók láthatók.
A széncinege (Parus major) újabb fotói - változó (barna-zöld-kék) háttér mellett.
A gyapjaslegyek (Bombylidae) csoportba tartozó Villa sp. 4 fotón.
A fatörzsön élősködő taplógombák gyakorta többszintesek és igen nagyok is lehetnek. Ez a példány 3 db. egymás fölött elhelyezkedő lángos formájú, evőtányérnyi. Tájékozottabb fotóstársam szerint: Sárga gévagomba - Laetiporus sulphureus -idősebb változata. Fiatalon, sárga, ekkor étkezésre felhasználható.
A Lánchíd pesti hídfőjénél, a Széchenyi István (korábban Roosevelt) tér közepén áll ez a műfűvel borított,hátulról dombnak álcázott, átmenetileg kiállított szobor, címe "Feltépve". Néhány hétig volt látható, sok turista fotózta magát előtte.
A bogáncslepke (Vanessa cardui) fotói oldalnézetből, a fonák oldaláról, profilból. Többnyire akkor látható egy pillanatra nyitott szárnnyal, amikor éppen landol egy újabb virágfürtön, de táplálkozás közben szárnyait függőleges helyzetben összezárva tartja.
A Harris-héja vagy vörösszárnyú ölyv (Parabuteo unicinctus) fotói a gödöllői Grassalkovich-kastély kertjében tartott bemutatón készültek. A világ minden táján alkalmazzák solymászat céljára. ezt a madarat, mert méretéhez képest igen erős, sebessége elfogadható, és ez az egyetlen faj, amelyik falkában, csoportosan is képes vadászni.
Egy esti közelkép a Gellért-hegyen álló Szabadság szoborról + egy távolkép a Gellért-hegy látványával. (Érdekes, hogy a közelről zöld bronz-szobor távolról, esti megvilágításban mészfehérnek, a főképen meg sárgás-rózsaszínnek látszik!)
Visegrádi képek, hangulatok egy két órás körséta során. A főképen a Vár és a Salamon-torony látható a várost a túloldali Nagymarossal összekötő kompból nézve. A többi kép közt: Mátyás király palotája, szobra. -A 14. képen látható villa eladó, ára: 2 milliárd EURO!
A szitakötők kisebb fajtáin (kék légivadász, széles-lábú szitakötők) esetén is megfigyelhető, hogy nászrepülésük (párzásuk?) javarészt a levegőben történik, azonban néha leszállnak egy-egy sás levelére. Az összetapadt hím és nőstény mindig jellegzetes alakzatot vesznek fel: a nőstény a hím torának aljához közepéhez tapad (itt van a spermium zacskója!), de a hím potroha vége nem a nőstény potrohának végéhez érintkezik, mint pl. a lepkék többségénél, -hanem a nőstény tarkójához, - itt csupán fogva tartja! Az 1-6. felvételeken feketefarkú pásztorszitakötő - Orthetrum cancellatum- nászát láthatjuk: felül a hím szilvakék, alul a nőstény tora aranysárga színű. A Wikipedia szerint párzásuk néhány másodperc, a nászrepülés valójában több percig is tarthat.
A fotók close-up 4D előtétlencsével + vakuval készültek. Korábban már készült sorozatom a sötét / vagy északi méh (Apis mellifera)-ről, ez biztosan nem méh, hanem LÉGY, mert a feje szögletes és rövid a csápja! Leginkább a zengőlegyek (Syrphidae, Syrphoideae) és légyalkatúak (Brachycera) közé tartozó Brachypalpus valgus lehet.
Gödöllőn a Grassalkovich kastély főépületét az utóbbi 15 év alatt nagyrészt helyreállították: ma barokk termeiben Mária Terézia, Ferenc József császár és felesége Erzsébet (Sissi)királyné, továbbá a Habsburg család számos tagját ábrázoló festmények, korhű bútorok, fegyverek, ruhák láthatók. Egyes termeiben Paál László, Munkácsy Mihály, Szinnyei-Merse Pál, Benczúr Gyula, Mészöly Géza számos festménye látható. Zene-termében rendszeresen hallhatók koncertek.
Gyulán 2016. március 5-től látogatható az utóbbi években (2 milliárd Ft. költségen) felújított Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély. Építése 1725-1745 között kezdődött, 1801-ben leégett. Wenckheim Stefánia és (zsadányi és törökszentmiklósi) Almásy Kálmán 1855-ben kötött házassága révén a gyulai Harruckern-Wenckheim-kastély az Almásy-család tulajdonába került. - Az 1950-es években kastély lovardájából épült a Várfürdő, ennek számos létesítménye a kastély parkjában épült, maga a főépület mint csecsemőotthon funkcionált évtizedeken keresztül (minden tapétát, falfestést megsemmisítettek!). A kastély, mint Látogatóközpont inkább virtuális, multimédiás (felvett videó-filmek, fotók, rajzok, komputeres animációk, 3D holografikus filmek) révén interaktívan mutatja be a XIX. századi arisztokrácia és az őket kiszolgáló cselédség mindennapjait. Csupán az emeleti, grófi lakosztályok közül került néhány szoba berendezésre, az eredetihez hasonló stílusú, újonnan gyártott bútorokkal.
A zöldike (Carduelis chloris) fotói. Magyarországon védett, eszmei értéke: 25.000 Ft.
Egy vasfű (Verbéna) virág kelyhéből nektárt szürcsölő karcsú méh (Halictus scabiosae) - a Hymenoptera / Halictidae családból.("Libiamo ne' lieti calici" a Traviáta pezső áriájának olasz szövege) Sweet bees, Great Banded Furrow-bee Furchenbienen. - A legjobb képek erről a fajról: Link@N07/sets/72157638771523696/
A barna rétihéja (Circus aeruginosus) gyakorta körözget a Velencei tó nádasai, a gárdonyi Madár-rezervátum felett. A felvételek a dinnyési kilátóból készültek, - sajnos nagy távolságból.- Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 50.000 Ft.
2014-ben tucatnyi albumot készítettem a házi rozsdafarú (Phoenicurus ochruros) madárról, 95%-ban a barnás tollazatú és begyű tojóról. Most egy felnőtt, hím, fekete "ördögfióka" pózolt az objektívem előtt.
A fotón egy sárgafülű ékszerteknős (Trachemys scripta scripta) látható. A Dunán gyakorta lehet látni kidőlt fatörzsön napozó (k. 15-20 cm hosszú) ékszerteknősöket, többnyire vadkacsák társaságában. Óvatosan kell megközelíteni, mert ritkán várja be a hajóst, mire 3 méternél közelebb kerül az ember, már csobban a vízben és nem jön elő fél óráig. (Hasonló méretű vörös fülű ékszerteknősöket lehet látni a Feneketlen-tó partján is.)
Egy sárga (Iris psudacorus) és egy lila virágú nőszirom felvételei. A sárga virágú / másnéven mocsári nőszirom, az 5. felvétel "Iris x germanica" virága.
Örülök, hogy ma felfedeztem ezt a szép szecessziós épületet, melyet Lechner Ödön tervezett. A kecskeméti Cifra Palota és a budapesti Iparművészeti Múzeum tetejét díszítik hasonló, igen időálló, Zsolnay-kerámiából készített elemek. Szerintem ez Budapest legszebb tetővel bíró épülete! (Sajnos a keskeny utcák miatt a homlokzat alig fotózható.) Az épület a Hold utca 4-ben található, a Szent István Bazilikától 10 perc séta.
Budapesten, a VIII. kerületben a Teleki teret teljesen felújították: óra, pihenőpark, játszótér, új járdák és közutak épültek. A tér Népszínhát-utcai sarkán kapott helyet 3 új bronzszobor, melyek életnagyságúak és nem emelvényen, hanem a járókelők közt, a járda szintjén láthatók. (Mészáros Attila szobrászművész alkotásai.)
Széncinege (Parus major) a hóban szedegeti össze az etetőből kiszóródott napraforgó magokat.
A korábbi meghatározásom az apró mérete (kisebb, mint az egynyári seprence bibéje, kb. 4-5 mm) miatt szárnyas hangya volt, valójában alaposabban megnézve ezek apró méhek. 2018 áprilisban találkoztam a hangyák módján, földbe kapart járatokban élő bányás még (mining bees) fajjal.
Nem profi sportolók, hanem hétvégi nyaraló fiatalok próbálják ki bátorságukat: 5 méter magasan álló emelvényről ugranak a Rukkel-tó (mesterséges tó, strand, Vízipark) vizébe.
Bengeboglárka (Celastrina argiolus) nőivarú példánya. (A szárnyai szegélye már eléggé megtépázódott.) - A főképen a feje egy nyelvét kiöltő puli kutyára hasonlít! (Sajnos, eléggé tépett ennek a példánynak a szárnyszegélye!)
A sötét vagy északi méh a házi méh (Apis mellifera) Észak-Európában honos változata. (A fotók Budapesten, a Rákóczi téren készültek.)
A tátika vagy oroszlánszáj virág (Antirrhinum majus) lila és rózsaszínű virágokkal.
A darázsutánzó zengőlégy (Temnostoma vespiforme) teste a darazsakhoz hasonló: fekete alapon sárgával csíkolt. A legyfajok szeme lehet ovális vagy síplapokkal határolt, általában barna, piros, vagy fekete. A darazsak szeme mindig fekete, ovális, mintha napszemüveget viselnének. Ennek a fajnak a szem kuboidális és sötétzöld. (Németül is Wespenfliege a nevük.)
Az utcazenészek (angol néven Buskers) jelenléte Európa összes fővárosában hozzátartozik az utcaképhez. Nálunk az Astoria aluljáróban játszott egy pánsípos perui együttes, de ugyanilyet máshol is látni. Néha komolyzenei végzettséggel rendelkező (klarinétos, hegedűs) fiatalok játszanak igényes darabokat a Budai Várban, néha alapszintű zenei képzettséggel sem rendelkezők próbálnak egy kis aprót keresni. - De van aki csak élvezi, hogy dobolhat a Margitszigeten, vagy a Szent István Bazilika körüli téren, mivel jó az akusztika és bőven van hallgató is. (A főképen a szaxofonos minden nap (lemezről) zenekari kísérettel játszik a Vörösmarty téren.)- A 9.képen hangszer kintorna / vagy verkli / vagy sípláda, mivel orgona-szerű sípok szólnak benne. - A 10. képen Szabó Ádám kezében látható ROLAND FR-7x harmonika egy digitális hangszer, nincsenek benne hagyományos (légfúvós, rezgő fém-nyelvű) sípok, hanem hangszórók és néhány fajta harmonika mellett több egyéb hangszer (klarinét, szaxofon) digitális programja!
Ennek a póknak a potrohán egymás mellett két nagy dudor van, míg a tevének a hátán egymás után van a két púp. -vállas keresztespók - Araneus angulatus
Egy erdei vörös mókus (Sciurus vulgaris) vágott felvételei, melyek csak a fejét mutatják profilból. (Az 5. + 6. kép teljesebb.)
Az esztergomi Bazilikát már korábban fotóztam a város felőli dísztér irányából és belülről. Délutáni napfényben a Szlovákiához tartozó Párkány (Sturovo) felől sokkal színesebb, látványosabb képet mutat a Várdomb. A Várat még a X. században Géza fejedelem kezdte el építeni, I.Szent István királyunk itt született, keresztelkedett, majd folytatta a vár építését. A Bazilika jóval később (1822-1869) között épült. Esztergom és Párkány közúti összeköttetését a Mária Valéria híd biztosítja.
Fekete rigó (Turdus merula) hímje tűztövis (Pyracantha) bogyót szedeget. Az ilyen képeknél a csipegető madár bemozdulásának a veszélye sokkal nagyobb, mint álló, mozdulatlan madár esetén, a fényhiány magas ISO értéket igényelt. (A témát 2013 telén már fotóztam, FUJI bridge géppel, de az akkori képeim fókuszálatlanok és zajosak, élvezhetetlenek.)
A Mezei poszméh (Bombus pascuorum) jellegzetessége a tor hosszú, sárga "bundája" és rövid szőrmés "sapkája". (Más bombus fajok potroha sárgán-feketén csíkolt.) - A felvétel vaku használatával készült.
Budapesttől kb. 30 km távolságban az M7-es-en gyorsan elérhető Martonvásár. Itt található az 1700-as évek elejétől a Brunszvik család kastélya, Mária Teréziától Brunszvik Antal 1775-ben kapott grófi rangot. Ifjabb Brunszvik Antal leányai Bécsben vettek zongora leckéket 1799-től Beethoventől, később a családdal személyes barátság alakult ki, több helyszínen is találkoztak. Beethoven valószínűleg 1802+1806+1809-ben járhatott ebben a kastélyban. Az idősebb leánnyal, Brunszvik Terézzel Beethoven közelebbi barátságban is volt, nagyrészt a kastélyt ez tette közismertté. Brunszvik Teréz nevéhez fűződik 1829-től az első kisded-óvodák megalapítása Magyarországon és a Monarchiában.
Az Őszapó (Aegithalos caudatus) ritkább, időszakos vendég a Népligetben, talán a héten még találkozom velük. Cinege méretű, gyorsan tovaröppenő madárfaj.
Az Atalanta-lepke vagy Admirálislepke (Vanessa atalanta) oldalnézete 3 fotón.
Rajzos pelyhesméh -Anthidium manicatum (Linnaeus, 1758), a Hymenoptra / Megachilidae csoportba tartozik . Angolul: European wool carder bee. Szokása az, hogy levágja (leaf-cutter) a levelek, virágok finom szőreit, összegyűjti, kis vatta-csomaggá összegombolyítja, majd a fészek kibélelésére használja. (Ugyanezt teszi az előző sorozatban bemutatott déli papírdarázs is.)
A bagócslégy (Oestridae) egy példánya. Ennek a kétszárnyú rovarnak a potroha a dongókhoz, gyapjas tora a pöszörlegyekhez hasonló. A feje, szájszerve, és lefelé álló, V-alakú rövid tapogatója a legyekhez sorolja.
A szajkó (Garrulus glandarius), népies nevén Mátyásmadár több helyszínen.
A szarka madár (Pica pica) őszi sárga háttérben készült négy teljes alakos felvételéből 4 mellképet készítettem. (Kissé már zajosak.)
Egy igen torkos kardoslepke vagy kardfarkú lepke (Iphiclides podalirius) órákig repdesett vasfű / verbéna virágokon. A pillangófélék (Papilionidae) családjához tartozó faj. Magyarországon védett, eszmei értéke: 10.000 Ft.
A rovar az Acrididae családba tartozó Melanoplus femurrubrum lehet. Az ACRIDIDAE szót az angol Grasshopper (szöcske), a magyar Wikipedia Sáskafajok névre fordítja. Szerintem sáskaféle!
A Rukkel-tó egyike a számtalan, mesterséges, a kavicsbányászás nyomán keletkezett tónak, mely Dunavarsány-Délegyháza területétől dél irányban található. Ez van legközelebb Budapesthez, 1990 óta működik, magántulajdonban van. A tó nem horgászatra, hanem strandolásra rendezkedett be: olcsó a gépkocsi parkolás és strandolás napijegye. Vízi-park sokféle csúszdával, toronyugrásra emelvények, hajó, kajak, vízbicikli kölcsönözhető. A keleti partján fákkal és tetővel árnyékolt, nyitott étkezdék, söröző, fagyizók, WC található.
Különféle rovarok makró felvételei, részben megadtam a ritkábbak nevét is. (A főképen egy szürke méh variáció látható) -10. kép: Sárga Kaparódarázs (Sphex funerarius) lehet.
A következő tucatnyi kép Sopron terein készült hírneves magyar személyiségek szobrairól. A főképen II. Rákóczi Ferenc szobra az Alsó Lövérek lábánál levő kis téren található, 2-8. szobor az igen hosszú Deák téren.)
A Kék fadongó, (Xylocopa violacea) sötét kitinszőrein statikusa odatapadt pollenszemcsék csillognak, ezzel segít a virágok beporzásában.
A Szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides) nevét a narancssárga bibéin látható vattaszerű szöszökről kapta. A másik változata (Verbascum nigrum) bibéi gombaszerű kalapban végződnek, a bibeszőrök sötétlilák (ld. 2. kép, első melléklet.)
Úgy tűnik, hogy nem a Szent szkarabeusz, hanem Sisyphus schaefferi (Lőcslábú galacsinhajtó)
Az "élő szobor" meghatározás azt az utcai pénzkereseti lehetőséget jelenti, amikor valaki az arcát befestve, jelmezben megáll egy pl. egy téren és órákig mozdulatlan, szemét sem rebbenti, így a járókelő alig tudja eldönteni, hogy szobor vagy türelmes maszkos figura. (Rómában a Piazza Navona kedvelt helye ezeknek az alakoknak) - Nálunk még tanulni kell a türelmet, magyar mentalitással 5 percig sem állnak mozdulatlanul, hanem dühösen mutogatnak az előttük álló perselyre. (A főképen és mellékleteken egy a gyermekkorból már kinőtt Pinocchio látható.)
2014- több sorozatot fotóztam méhekről, ahol a hátsó lábon piros / vagy sárga pollenzsák látható. A méhek elülső lábukkal ebbe a zsákba söprik a pollent és a kaptárba szállítják. Ez a méh méretét tekintve fele a Házi-méhnek, valószínűleg egy Törpe méh (Apis florea) egy változata. A lábain olyan nagy, "bokáig" teli volt a pollenzsákja, hogy egy sárga kitinszárnyú, gyorsan virágot (mezei katáng) változtató rovarnak látszott. (Az 1.sz. melléklet egy pollenzsák nélküli másik törpe méhet mutat.) -Pollen sacs, pollen basket.
Győr legnagyobb folyója a Mosoni-Duna, ennek a Rábával összefolyását mutatja a főkép, a két folyó közt van a Sziget, rajta a Cziráky emlékmű (vasbeton obeliszk) a Rába-szabályozójának emlékére. A sziget csúcsán látható (elég esetlen és kevésbé műremek) Makrisz Agamemnon (1981 - hazánkban élt és alkotott) bronzszobra a "Vízicsikó", melynek hasáig ér áradáskor a Duna vize. (Győr másik szigete feljebb, az emlékműtől balra található, a Radó-sziget, a Rába két ága veszi közre.)- A nem túl látványos hídja a Kossuth híd, mely a Dunakapu térről vezet át Révfaluba.
A Margit hídon eredetileg 8 pillérszobor volt, ezeket Adolphe-Martial Thabard francia szobrászművész készítette 1876-ban. A híd 2011-ben kezdődött rekonstrukciója után 2014-ben adták át Herkules (Heraklész) szárnyas szobrát, mely a II. Világháborúban megsemmisült, évtizedekig nem volt látható! - A régi vitorláshajók fából faragott orrdíszét utánozza. (A másik szobor, NIKÉ a győzelem szárnyas istennőjének szobra korábban sérülten látható volt, most a rekonstrukció miatt hiányzik.) - A fotók többféle szögből, a híd alatt áthaladó sétahajó tetejéről készültek.
A háziméh vagy nyugati mézelő méh (Apis mellifera) egy kissé félárnyékban volt, ettől méz sárga a szőrzete. (Utólag úgy vélem, hogy maximum F=11.0 blende mellett ISO=200-al élesebb, részlet-gazdagabb lehetett volna a sorozat.)
A Salamon-torony a visegrádi Alsó-Vár lakótornya. A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. Az alsóvárat a fellegvárral tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon át vezetett a Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt. (A toronyfal repedése miatt a torony felső részét betonkoszorú fogja össze, mely erősen elüt a faragott kövekből épült torony eredeti stílusától!)
A felszálló repülőgépekről már készítettem már két albumot, ez most egy újabb objektívvel készült új sorozat különböző típusú repülőgépekről. (A propelleres meghajtásúak általában jóval alacsonyabban repültek, a sugárhajtóműves utasszállítók 1-2 kilométer magasan.) - Az utolsó 7 fotón különböző légitársaságokhoz tartozó utasszállító repülőgépek láthatók.
A Harlekinkatica (Harmonia axyridis) -"rémkatica" néven is emlegetett. - De kit fenyeget? - A Wikipedia szerint a hazánkban őshonos kétpettyes és hétpettyes katicabogárhoz hasonlóan főleg levéltetvekkel táplálkozik. Mivel nagyon falánk és hatékony ragadozó, a levéltetvek elleni biológiai védekezés céljából először az USA-ba, majd több nyugat-európai országba is behurcolták. **A főképen látható, hogy egy 16 pettyes harlekinkatica elfogyaszt egy kisebb rovart. A mellékelt képen látható, hogy a nyíllal jelöl kis pók hálójába számos rovar került, én 8 darabot számoltam meg! - A harlekinkatica ugyanezt teszi: elfogyasztja a nála kisebb rovarokat, pl. a leveleket rágó hangyákat, a virágok nedvét szívó levéltetveket. Van felvételem arról, hogy egy pók elkapott egy legyet, egy hangya megtámadott egy szénalepkét. A rovarvilágban is mindenki vadászik, aki nem növényevő! - Tehát a sokpontos katicabogarak nem rémesek, hanem hasznosak: kevesebb vegyszer kell a növényi kártevők ellen!
A pók hálóját (spiderweb, cobweb) sokan fotózzák, amint napfényben vagy harmatcseppektől terhesen csillog. Az elemi szálakat a pókok nem fonják, hanem szövőmirigyeikből sűrű, zselés selyem-oldatot (protein-polimer) engednek ki, majd lábaikkal és testük súlyával szálat húznak belőle. A pókfonal vastagsága 0.001 mm = 1.0 mikron körüli. - Mások által készített felvételeken is látható, hogy vastagsága nem teljesen, egyenletesen azonos, hanem finoman csomós! - Ezek nem harmatcseppek, azok mint fonálra fűzött gyöngyszemek a 2. képen láthatók.
A dolmányos varjú (Corvus cornix) fotói legtöbbször a gyepen, avarban készülnek, itt többnyire minimum ISO400 szükséges (6. kép). A dolmányos mindenevő (dögevő is), sőt ragadozó, ezért gyakorta látható magas fák csupasz, csúcsi ágain figyelő állásban. (A szarkák és csókák is hasonlóan viselkednek.) - Legtöbbször ezek a felvételek 15-20 méter távolságból készülhetnek, - ezért ritkán részletgazdagok. Az első 5 felvétel 1SO060-180 érték mellett, az utolsó ISO1600 mellett készült. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy természetfotózásban az ISO100 nem lehet alap-opció. Ha árnyékban vagy gyorsan mozgó madarakat, állatokat fotózunk, akkor néha a magasabb fényérzékenység használata az eredményesebb, az ISO érték plafonját nem szabad a legalacsonyabb (ISO100-400) értékre előválasztva korlátoznunk.
A Közönséges boglárka (Polyommatus icarus) hím új felvételei - előtét-lencsével készültek. - A Közönséges boglárkalepkét már sokszor fotóztam. Talán ez a sorozatom az első, mely igazán éles, mert a szárnyszegély fehér rojtjai nem folynak össze, hanem egyesével láthatók!
A gödöllői Grassalkovich-Kastély előkértjében minden délután íjászat bemutatóval szórakoztatják a vendégeket. A régebben, puska megjelenése előtt vadászatra és hadászatra használt néhány íjfajtát láthatjuk: a főképen a hunok és honfoglaló magyarok által is használt "reflex-íj" látható.
Az "Alcsúti Arborétum" Alcsútdobozon található, egykor József nádor kastélya állt itt, ennek csak a homlokzati része maradt meg, ez látható a főképen. Maga az Arborétum a kastély egykori parkjából került kialakításra, József nádor 1825-tól kezdte ide telepíteni a növényeket. Az Arborétum 40 hektáros Természetvédelmi Terület, az ország egyik leggazdagabb élőfa gyűjteménye.
A füstifecske (Hirundo rustica) sebes röptű madár, ritkán pihen meg, ez látható a főképen és a faágon. ** A mellékletek mindegyike molnárfecske (Delichon urbicum) a faágon ülő vagy fészkében látható, melyet sárból, szalmából készít esőtől védett ereszek alá, vagy istállók gerendái alá. (A füsti fecske inkább ágakból bokrok rejtekén készít fészket.) Színükben a molnárfecske háta fekete, a hasa fehér, - a füsti fecske szárnya inkább kékes-fekete és vörös torokfoltja van!
A Dankasirály (Chroicocephalus ridibundus) röptéjének fotózásával már korábban többször is próbálkoztam. A tanulság annyi, hogy kerülni kell a rossz (sötét) hátteret, optimalizálni kell (manuálisan) a zársebességet( minimum 1/800 - maximum 1/2000 sec.) fényérzékenységet (1SO200-ISO400), a blendét (f8.0-f11.0). Nem lehet AUTO módban hosszú záridővel, tág blendével f4,8-f6.0), ISO600 feletti fényérzékenységgel éles képeket készíteni! Több pontos vagy 3D, követő Auto-fókusz választása előnyös lehet. NEM LEHET tó vize fölött, borús időben, 50 méternél távolabb, vagy 15 méteren belül próbálkozni, mert ez utóbbi esetben gyors a repülés szögének változása. A fotós felé közeledő madár egyre nagyobb lesz, az előre kiválasztott zoomolás mellett berepül a képmezőbe és bizonyosan csak egy részletét kapjuk el.
A címben azért szerepel a "kis" teleobjektív megnevezés, mert a NIKON Nikkor 56-300 mm-es teléje eltörpül a madárfotózásra használt SIGMA 500 mm-es teleobjektívhez képest, viszont ezzel 2,4 méternél közelebb nem lehet fotózni. Madárfotózásra a 300 mm-es objektív nem elég, közelpontja 140 cm, ezért 12 mm-es közgyűrűvel használom, ezáltal 29 cm-tól 7 méterig lehet vele fotózni, a végtelen ilyenkor eltűnik! - A lepkéket jobb minél közelebbről fotózni, pl. kompakt kamerával, de legtöbbször 70-150 cm távolság szükséges, mert közelebb nem enged a lepke. (Nincs makró-objektívem, sem telekonverterem, a 4x nagyítású előtétlencse gyenge minőségű leképzést ad!) - Az ilyen kicsiny lepkék: araszolólepkék, boglárkalepkék, bagolylepkék és a kis szénalepke. Mindegyik szárnya 10-12 mm-es, kitárva kb. 2 cm szélesek, egy átlagos monitor 10-szeres nagyítást ad, ami 15 mm az 15 cm-nek látszik. - A főképen egy szalagos szerecsenboglárka látható, a 2. talán "Gyapottok-bagolylepke".
A rózsaszín virágú akácfa / vagy a Rózsás akác (Robinia hispida) jóval kisebb példányszámban található meg hazánkban, mint a fehér akác (Robinia pseudoacacia).
Az Ezüstgammás aranybagoly (Autographa gamma) nevét a szárnyai felszínén látható ezüst-fehér y-alakú jelről kapta, mely a görög gamma betűnek felel meg. Fotózásánál több nehézség is adódik: A) vagy összezárt szárnyakkal látható B) általában a növények árnyékában röpköd C) zavarók lehetnek a keresztező fűszálak D) ** Általában igen szaporán rezegteti a szárnyát, ami életlenné teszi a képet. A fentiek miatt csak magasabb ISO és rövid záridő használható a fotózásánál.
A főképen is látható (kék potroh és szem) szitakötő - helyesen: Széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes) - hím. A piros szemű szitakötő Zöld légivadász (Erythromma viridulum) - hímje.
A Magyar Állami Operaház (Budapest, Andrássy u.22.) -Ybl Miklós tervei alapján készült, a gazdagon díszített belső terek kialakításában neves művészek vettek részt: Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. - Az átadésa 1884-ben történt. (Az előkészítés, finanszírozás, engedélyezések iránti kilincselésben nagy szerepe volt Erkel Ferencnek, aki az akkori operaház zenekarának karnagya is volt.)
A Nyugati Pályaudvar Magyarország legrégibb vasúti pályaudvara, holnap lesz átadásának 137. évfordulója. Mint ismert, a mai épület helyén levő Pesti Indóházból indult 1846-ban Pest-Vác között Magyarország első vasútvonala. A Nagykörút átrendezése miatt ez az épületet lebontották, az új csarnok kissé északabbra került a régitől. Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvart 1877 október 28-án adták át. A főképen a Teréz körút / Nyugati tér felőli főnézetben a jobb oldali kettős torony látszik, a mellette jobbra levő épületben már évek óta McDonald’s működik.
A szerecsenkaticák közös jellemzője, hogy nem piros, hanem fekete a kitinszárny alapszíne. Ez egy 4 vesefoltos szerecsenkata (Exochomus quadripustulatus)
A balkáni bögöly (Philipomyia graeca) fotói kutyatej virágon, egy Pest-környéki mezőn készültek! - A szemei zöldek, a háta poszméhekhez hasonlóan gyapjas, a potroha darázsfélékre hasonlít. ** A főképen látható, hogy a kis piros tapogatói előtt, a mellső két lába közt spirálisan feltekerve tarja széles, fekete szívókáját. (Ezt legutóbb a szerecsenboglárka és gyöngyházlepke esetén nyíllal is bejelöltem.) ** Már kezdek hinni a globális felmelegedésben, mert a héten fotóztam egy trópusi púpos pókot, egy hónapja egy piros gyilkoslegyet, melyet rajtam kívül az Adria mellett fényképeztek. - Várható, hogy egyes mediterrán rovarok feltelepednek Magyarországra, ezzel szemben a gólyák inkább a Balti tenger irányába, pl. Lengyelországba költöznek!
A júdásfa (Cercis siliquastrum) egy fiatal példányát fotóztam (1. melléklet) - Virágai érdekesek: 1.) egy bimbó - a tavi-kagylóhoz hasonlóan - két sziromlevél alkotta hüvelyben takarja a bibéket -2)az ágakon vízimalom kerekéhez hasonló koszorúban helyezkednek el körkörösen a virágok. -3.) A bibék ívelten kiemelkednek, mint a flamingó virág esetén.
Egy közönséges erdei vörös mókus (Sciurus vulgaris) egy (tölgyfa) makkot eszeget, az első két mancsával fogja, de a 3+4. képen a szájában tartja.
Faját illetőleg legvalószínűbben Földi farkaspók (Trochosa terricola) cipeli (alul) potrohához ragasztott petezsákját (kokon) / Erd-Wolfspinne, de 2018-as felvételeim alapján lehet: lándzsás farkaspók (Alopecosa trabalis) is!
A seregély (Sturnus vulgaris) megjelenése a parkokban egyértelműen a tél végét, a tavasz beköszöntét jelzi! (Télen egyáltalán nem, nyáron is ritkán láthatók.)
Egy feketerigó (Turdus merula) tojó megállt egy néhány percre egy kb. 130 cm magas szikla csúcsán. Közben sikerült úgy helyezkednem, hogy a háttér az ék kékje legyen, láthatóan ez sokkal jobb kontrasztod ad, mintha zöld gyepen vagy levelek között fotóztam volna. ** A kék háttér előtt a rigó tojó tollazata barnáról feketére sötétül, hasonul a hím színéhez!
Szándékosan cserregésnek, nem éneklésnek nevezem a Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) - Great Reed Warbler hangját. A Madár-Határozó szerint a nádirigó olyan, mint egy nagytestű cserregő nádiposzáta, Európában a legnagyobb poszáta! A nádiposzáta 14 cm-nél kisebb, még a nádirigó 16-20 cm hosszú. A nádiposzáta hangja jóval egyszerűbb, csendesebb. A Nádirigó ricsajától hangosak a part menti nádasok a Velencei-tavon, Fertő-tavon, Kis-Balaton és Duna mentén. (Az egyéb rigók füttye teljesen más, az énekes rigóé változatosabb, nem is a nádas az életterük.) - Eszmei védelmi értéke 25.000 Ft. - (Igen nehéz tisztán lefotózni, mert több lengő nádszál kerülhet a kamera és a madár közé, a nádirigó pedig legtöbbször a metronómhoz hasonlóan ide-oda ingó nádszálon kapaszkodik. Egy mozdulatlan szobor fotózása sokkal kevésbé időigényes!)
A szarka (Pica pica) viszonylag nehezen fotózható: 1.) bizalmatlan és óvatos, 12 méternél közelebb még nem tudtam közelébe kerülni 2.) árnyékos helyen: avarban vagy ágak takarásában látható (Erre példa a 2.+ 3. kép) 3.) Magasan, csupasz faágon tisztán kék háttérben fotózható, de a madár sötét lesz, ellenfény kompenzáció vagy utólagos világosítás szükséges.- Jelen esetben valamilyen ovális termést talált egy fenyőágon. (A NIKON DLSR kamera mindenképpen jobb képet ad, mint a korábban ebben a témában használt bridge gép, FUJI FinePix S4500)
Ez a kb. 15 mm hosszúságú, skarlátvörös színű, keresztben feketén csíkozott, szőrös kitinpáncélú bogár botanikai neve: Trichodes alvearius (vagy Trichodes apiarius), angolul Soldiersbeetle. Magyar neve: Szalagos méhészbogár.
A vörösbegy (Erithacus rubecula) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. Magyarországon védett, eszmei értéke: 25.000 Ft. -(Ritka alkalom, hogy tisztán, közbeeső ágak és takaró árnyékon nélkül fotózhattam, nem hálóval befogott, kézben tartott madárról.)
A Füsti fecske (Hirundo rustica) ritkán pihen meg egy ágon (a főképen ez a helyzet), egyébként a levegőben gyorsan irányt változtatva, cikázva repül, röptében szinte mindig bemozdul a fotó. Kivételes helyzet: szeretnek a villanydrótokon megpihenni, de ez a kamerától 8-10 méter távolságot jelent. Magyarországon védett, eszmei értéke: 50 000 Ft.
A Zöld küllő (Picus viridis) tojó ma nem repült azonnal tovább, hanem jó fényben pózolt vagy 10 percig - kb. 5 méter magasan egy platánfa ágon. Szinte szoborrá dermedt, alig mozgatta a fejét, néha félig lehunyta a szemét is. Legalább 50 felvétel készült, de szinte mind azonos, csak minimális különbség látható az egyes expozíciók között. A 2-3. kép hátulról, a több oldalnézetből készült.
A vetési varjú (Corvus frugilegus) városokban ritka, most először találkoztam vele egy parkban. Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft. Vele szemben a dolmányos varjú (Corvus cornix) igen gyakori, nem védett, állományát tekintve inkább gyarapodó. A vetési varjú szénfekete, tolla csillogó, hasi tollai miatt "begyesebb", a csőrtő körüli csupasz, szürkésfehér bőrről ismerhető meg. - Árnyékban könnyen bemozdul, életlen lesz a kép, az 1-8 felvétel ISO400, a 9-10. felvétel ISO1600 mellett készült.)
Eddig a balkáni gerle (Streptopelia decaocto) mozgalmasabb pillanatait (röptéje, tollászkodása) fotóztam, -ma csak azért, mert szépen mutatott! Ez gerle ma egész nap a terasz közelében levő diófán turbékolt, néha leszállt a gyepre, aztán visszaröppent. A fotókon egy diófaágon békésen nézelődik. (A korábbi képeim 3-4-szer távolabbról készültek.)
A Fülemüle (Luscinia megarhynchos) igen panaszosan hívó füttyét hallatva ugrált ágról ágra, lehet, hogy fészkét vagy párját kereste? Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft. (2014-ben sokkal jobb fényben fotóztam!)
A Házi veréb (Passer domesticus) hím tollazatának -nyári- nemi jellegzetességei: kiemelve, amit a Madár-Határozó megemlít. Háta vöröses, feje oldalt vörösbarna, fejtetőn piszkosszürke (ősszel egyöntetűen vörösbarna),- csőre fekete. Fehér pofafoltja, fekete torok- és mellfoltja van. A szárnyak keresztirányú fehér csíkja is nyáron szélesebb.**Nem ritka, kipusztulás nem fenyegeti, de Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 25.000 Ft. Az egész világon alkalmazkodott a városi élethez, mind a táplálkozásban, fészekrakás helyében (pl. tornyok, vascsövek) és anyagában: pl műszálas anyagokat is beépít a fészkébe. Gyakorta berepül nagyobb áruházak vásárlóterébe sőt repülőterek várótermébe is.
Nagycenken található a Széchenyi grófi család Kastélya. Ennek egy része ma Kastély-Hotel, másik része Múzeum. A Múzeumban kevés eredeti használati tárgy, néhány festmény, szobor utal a "Legnagyobb Magyar" jelzőt megkapott gróf Széchenyi Istvánra, a bútorok nagyobb része a dénesfai Cziráky-kastélyból valók. A kiállítás döntő része azokat az országjavító tevékenységeit (Tisza szabályozás, gőzhajózás, vasúti közlekedés), melyeket Szécheni István mozdított elő. (A Magyar Tudományos Akadémia és Lánchíd nem szerepel a kiállításon!)
A Darázspók (Argiope bruennichi) háti mintázatát tavaly, 2015.08.08-án fotóztam ugyanitt, 1 méteren belül a Dunaparton, - nem lehetetlen, hogy a tavalyi példányra találtam rá ismét. Most ellenfényben, a Nappal szemben volt rálátás a hálóra, a Duna felől fotózva megzavartam, ezért többnyire a hasi oldal mintázata, a szövő-szemölcsök láthatók. (Ezt eddig csak Teó fotózta 2015.08.02-án). - Nevét a háti oldal csíkozottságáról kapta, mely nem egyedi: minden darázspók hátának a mintázata közel azonos! A képek 12 mm-es közgyűrűvel + 200 mm-es telével készültek.
Martonvásáron ifjabb Gróf Brunszvik Antal kastélyában valószínűleg 1802+1806+1809-ben járhatott vendégként Beethoven, akit a Brunszvik lányoknak (Teréz és Josefine) zongora-leckéket adott már korábban Bécsben, később Brunszvik Terézhez baráti (szerelmi?) kapcsolat is fűzte. Teréz lelkes és tehetséges tanítványa volt a Mesternek, aki nagyra értékelte, hogy Teréz hazánkban elsőként szólaltatta meg zongora darabjait. Az Op. 78. (Fisz-dúr) szonátát neki ajánlotta. A vendéglátó atya, Brunszvik Antal gróf maga is jól játszott hangszeren. Beethoven itteni látogatásait csak 3 emlékszoba, néhány korabeli hangszer, festmény, információs tábla és számos kottafüzet őrzi. (A berendezések, zongorák egyikére sem írták, hogy Beethoven látogatásánál a művész használta volna.)
Ez a Madár Album egy válogatás a Népligetben, 2015 tavaszán, az elmúlt hónapban készült fotóimból. Főkép:Vadgalamb -2.) Nagy fakopáncs -3.) Szarka - 4.) Dolmányos varjú -5. Őszapó -6.) Széncinege - 7.) Feketerigó - 8.) Vörösbegy - 9.) Füzike -10.) Csóka -11.) Zöld küllő - 12.) Seregély
A barna fémesen csillogó fedőszárnyú bogár valamilyen futrinka-féle (Carabidae) - nem pont a gabonafutrinka.
Az elmúlt napokban néhányszor megfigyeltem, hogy a déli papírdarázs (Polistes dominula) valami fehér vatta-szerű csomóval bíbelődik, mintha valamit becsomagolna, mint pók a prédáját szokta. A Wikipedia nem említi ennél a fajnál, de egy másiknál igen, hogy a vatta-szerű anyagot a levelek szőreiről vágja le néhány darázs és méh-fajta, a fészek kibélelésére használják. (ezeket levél-vágó (leaf-cutter) ill. gyapjú kártoló (wool carder) fajoknak nevezik.
A csuszka madár (Sitta europaea) ritkán fotózható napsütötte ágon, a fatörzsön, árnyékban tollazata rejtőzködő szín!
Az aranyszemű fátyolka (Chrysopa perla) 2 fotója. (Wikipedia: "Az aranyszemű fátyolka mintegy 1 centiméter hosszú, szárnyainak fesztávolsága körülbelül 3 centiméter. A szárnyak fátyolszerűen áttetszők, szivárványfényűek, a szegély alatti erek zöldek. Nagy, összetett szemei sárgák, a fején levő foltok X alakú mintázatot alkotnak. Csápja hosszú.)
A nőtincsi horgásztó mellett 2014-ben adták át egy erdélyi fafaragó-művész alkotásait, mely Szent István királyunkat és feleségét Gizellát ábrázolja. (Egy harmadik alak, oldalszoborként valószínűleg Szent László királyt mutatja, de ezen nincs felirat). Az emlékmű két helyi orvos: Dr. Havasi István és Dr. Tóth Gizella ajándéka a falu részére.
A laposhasú acsa (Libellula depressa)a szitakötők (Odonata)egyik alrendjét alkotja. A hímje szilvakék, nősténye aranysárga színű. A potroh keresztmetszete egy szilva-maghoz hasonlóan éles szélű, teleobjektíven figyelve látható, hogy a szitakötő légvétele közben tágul! (Az 5-7. kép már jobb!)
Nem tudok elképzelni jelenleg fontosabb témát Magyarországon, mint a hazánkon átvándorló embertömegek ellátása. A kormány és a segélyszervezetek láthatóan sokat tesznek: ételt, meleg takarókat, őszi ruházatot biztosítanak, utaztatják őket. A Képek ma délelőtt a Keleti-pályaudvar előtti aluljáróban készültek. Viszonylag kevés bevándorló tartózkodik most itt, de még van Törökországban kb. 2 millió menekült! **(Bizonyos, hogy a kiadások hatalmasak, de sem köszönetre, sem hálára nem számíthatunk a segítségért!)
Én egy csicsörke (Serinus serinus) madár-párra tippelek. ** Az egyik legkisebb európai pintyféle! - Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft! - A bal oldali egy felnőtt a tojó (a feje búbját már szinte kopaszra csipkedhették az udvarló hímek), a jobb oldali, egy juvenilis változat, a fiókája: ezen a narancssárga helyett fehéres barnás a begy. színe.
Ma hallottam az InfóRádió déli híreiben, hogy Csupó Gábor egy új zenés filmet, egy magyar musicalt forgat "Pappa pia" (a sikeres Mamma mia cím magyarra ferdítése) a Soroksári-Duna mellett, a Gubacsi-híd lábánál. Véletlenül ebbe a forgatásba keveredtem be kajakommal. A film költségvetése: 1 milliárd HUF, főszerepben Szabó Kimmel Tamás, továbbá Nagy Feró, Stohl András, Reviczki Gábor, Dobó Kata, stb. ld. link!
Egy Háziméh (Apis mellifera) borbolya (Berberis juliannae) virágon gyűjtöget.
Püspöki Székesegyház, Szent István Székesegyház Székesfehérvár, Arany János utca. Gótikus stílusban, 1759-78 közt épült. Altemplomában III. Béla és felesége szarkofágjai láthatók.
A csóka (Corvus monedula) - kisebb, mint a dolmányos varjú, a szeme fehér (a varjúé fekete.)
A bütykös hattyú (Cygnus olor) Magyarországon nem védett, nem fenyegetett faj, de a felemelt, fekete bal lábán látható, hogy a Madártani Egyesület gyűrűzéssel nyilvántartja ezt a példányt. A természetben csak kb. 7 évig, de fogságban akár 50 évig is elél. Nevét a csőrén a két orrnyílás felett látható, szürke, érdes, félbabnyi dudorról kapta.
A Zöld vándorpoloska (Nezara viridula) már többször volt témám. Most a felnőtt egyedek párosodását (5. kép) és a lerakott petékből / tojásokból kikelt legfiatalabb egyedeket (ld. főképen) sikerült lencsevégre kapnom. Már korábbi sorozataimban is szerepel, hogy a petékből kikelt lárvák nem csupán méretben növekednek, hanem pajzsuk színe és mintázata jelentősen átalakul, ennek alapján legalább négy generációjuk figyelhető meg. A lárvák ötször vedlenek, minden stádium kb. egy hétig tart, az utolsó átalakulásuk (metamorfózis) egy napot vesz igénybe. A felnőtt stádium: a mintázatát elvesztett, zöld pajzsos Vándorpoloska.
Énekes madaraink néha igen hangosan, teli torokból énekelnek. Főképen egy nádi poszáta, 2. fekete rigó, 3. Füsti fecske, 4. Cserregő nádi poszáta, mely alakilag azonos a nádi rigóval, de csak veréb méretű, fele akkora. -5.) Fülemüle
A Szarka igen bizalmatlan, távolságtartó madár, ritkán fotózható 8-10 méternél közelebbről, a gyep rossz háttér, ha fán tartózkodik, akkor ágak takarják. Ez a sorozatom talán az eddigi legnagyobb felbontású, részletekben a korábbiaknál gazdagabb.
Az O.A. szabályai szerint "önarcképet" feltölteni tilos. Emberi alakok képe abban az esetben elfogadott, ha a leírásnál kifejti a feltöltő, miért is tartozik az adott kép Magyarországot bemutató témakörbe! *** Nos az indoklásom: Budapest egy igazi, soknemzetiségű világváros: számos országból tanulnak egyetemeinken fiatalok, ezrével dolgoznak itt kínaiak, vietnamiak, afrikaiak. Számtalan országból érkeznek a Főváros nevezetességei iránt érdeklődő turisták is. - Ennek az internacionalista utcaképnek a bemutatását szolgálja ez a portré sorozat - helyenként az illető személyek hozzájárulásával. (Nem tüntetem fel minden esetben a nemzetiségüket, remélem típusos arcokat választottam!)
Nem sport, de izgalmas strandi attrakció. A vízisínél egy motorcsónak húzza és tartja a víz felett az embert. A Rukkel-tó, strand, Víziparknál két, kb. 30 méter hosszú, 20 fokos lejtésű, egyenes csúszdánál találták ki: nem lábbal előre, hátukon lecsúszva csobbannak a vízbe, hanem arccal előre, egy gumimatracon hasalva siklanak le. A kb. 20-35 km/órás végsebesség legalább 50-60 méter távolságra röpíti be a tóba az ügyesebbeket.
A hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) legismertebb katica fajunk. Fotóztam már petty nélküli, 18-21 pettyes (Harlekin), piros /sárga alapon fehér pettyes (Rémkatica), fekete alapon piros (vese-foltos) sőt sárga-fekete kockás változatban is. - Ezek fajtaneve mind eltérő!
A zöld lombszöcske (Tettigonia viridssima) nehezen fotózható, mert a színe fűzöld, egybeolvad azzal a levéllel, melyen tartózkodik. - Másrészt ritkán van nyugodtan egy helyben. (A főkép egy állókép 90 fokkal elforgatott részlete, a csápokat lehagytam, mert különben nem látható maga a szöcske!)
Most egy Boeing 747-es légi teherszállító repülőgép szállt viszonylag kisebb magasságban.
A csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj. - (Eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft)
A főképen Székesfehérvár középkori romkertjének bejárata látható. A felvételek az óváros területén készültek, a város 95 százaléka hatalmas területen elhelyezkedő modern nagyváros.- A 9.képen helyesen: a Püspöki Palota látható.
A tengelic (Carduelis carduelis) egyik legszínesebb verébalakú, pintyfélék közé tartozó madarunk. Magyarországon védett, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft. -- (Többször fotóztam már, de sohasem volt olyan kedvező lehetőségem mint ma: több madár, különböző távolságban és megvilágításban jött az optika elé, legalább 120 felvétel készült.)
Először tavaly, 2015-ben fotóztam, de tévesen: Arge cyanocrecea néven neveztem meg, amitől lényegesen, főleg a vékony derekában különbözik. Ez is a melegebb, trópusi övezetekből az utóbbi években behurcolt új faj lehet Magyarországon. Helyesen: Sphex funerarius a Sphecidae (Kaparódarazsak - Golden digger wasp) család tagja. Egy nagyobb tagja van a családnak: a Gyakori lopódarázs (Sceliphron destillatorium).
A kecskeméti Nagytemplom hivatalos nevén Urunk mennybemenetele társszékesegyház római katolikus templom 1774 és 1799 között épült Osvald Gáspár, piarista szerzetes tervei szerint, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban.
A képsorozat egy kísérlet arra, hogyan lehet borús, esős, fényszegény időben, erdőben, bokor / fa árnyékában, fakérgen is élesebb, jó felbontású felvételeket VAKU segítségével készíteni. A gyenge fény mellett egyébként csak ISO-400 feletti érzékenységgel, 1/30-ad másodpercnél hosszabb záridővel (állványról), kisegítő MAKRO-LED használatával lehet próbálkozni, de saját eredményeim rosszak voltak. Az összes felvétel ISO-100-200 mellett minimum F=8.0 max.=F=22.0 blende-szűkítést tett lehetővé. Annál szűkebb lehet a blende (F16-F25) minél erősebb az árnyék és minél kisebb a kamera-téma távolsága, pl. 15-20 cm. - A VAKU nem használható 1 méternél távolabbi objektumok, pl. madarak fotózására. Csak MANUAL (M) opció használható, az összes automatika (ISO-előválasztás, záridő, apertura) blokkolásával! Az összes automatikus (A,S,P) szabályozás esetén a gép a fényszegénység miatt magas ISO-t, a legtágabb blendét (A) és hosszabb záridőt (S) fog adni. Előtte néhány felvétellel ki kell kalibrálni az optimális blende méretet és záridőt, a záridő szabad kézből még akkor se legyen 1/100-ad másodpercnél rövidebb, ha Optikai Stabilizátor(OS) vagy giroszkópos Vibration Reduction (VR) feliratot visel az optika!
A parki ösvényen igen nagynak látszó repülő rovar húzott el mellettem. Néhány pillanatra leszálltak egy pásztortáska szárán, - de a szárnyuk itt is rezgett! Alattuk / mögöttük két szál bürökgémorr virág látható. - Csupán otthon, a fotó megtekintésével derült ki, hogy nem egyetlen rovar, hanem egy kék dongó (Xylocopa violacea) pár repült együtt, a hátsó az elsőt átkarolva, akár egy siklóernyős (paraglider) páros - vagy amikor az utas átkarolja a motorkerékpáron a vezetőt!
A sárgafejű királyka Európa legkisebb madara, Magyarországon védett, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft. Zöldes háta a Zöldikére emlékeztet, fehér szárnydísz a zöldike szárnyszegélyét díszíti, az Erdei pinty esetén ez V-alakú. Jóval kisebb testű, mint a cinegék, igen gyors szárnycsapásokkal, a kolibrire emlékeztető módon lebegve szedegeti az élelmet, kedvelő a fenyőféléket. A csőre keskeny, lábai vékonyak, ebben a Fitiszfüzikére hasonlít. Legbiztosabb ismertetőjele a feje, ahol a csőrével párhuzamosan 3 csík látható: 1 sárga és 2 fekete, NINCS fekete szemcsíkja! - (A 10. kép a "Tüzesfejű királykát" mutatja, melynek fején 7 csík látható: 1 középen SÁRGA, 2 fekete + 2 fehér, + 2 fekete szemcsík. Sajnos, ezek alulnézetből nem láthatók, 10. kép elmozdulás miatt életlen.)
A párducfoltos araszoló (Pseudopanthera macularia) apró, füvek közt rejtőzködő lepke, az ellenfényben készült felvételen fejjel lefelé lóg egy fűszálon: a feje és a szárnyak háti felszíne látható.
A bodza termése a bodzabogyó most érik. Egy hete még zöldek is voltak a bogyók, most vegyesen találhatók piros és fekete szemek. (Szörp és lekvár készítésére használják)
A zöld küllő (Picus viridis) félős, bizalmatlan madár. Napok óta követtem, kergettem egy-egy példányát, de mire 10 méternél közelebb kerültem volna - tovaröppent egy távolabbi fára (egy felvétel 200-300 méter séta). Amikor megtelepedett egy fatörzsön, akkor bárhogyan kerültem körbe a fát, mindig az ellentétes oldalon lapult meg. - Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft. (A utolsó 2 felvétel 2015.04.12-én készült tojóról, 2014.12.29-én a hímjéről készült egy sorozatom!) -Nemi különbséget a bajusz színe jelöli: a fekete bajuszú tojó, a feketével keretezett piros bajuszú a hím példány.
A közönséges, erdei vörös mókus (Sciurus vulgaris) téli bundája sokszor barna (de ma egy azonos fán volt látható a vörös és barna bundás változata is!) - Az utolsó felvétel egy vörös bundás mókus portréja.
A Szarka (Pica pica) mellképei korábbiaknál nagyobb pixel és MB méretben, finomabb részletekkel. (A távolság csupán 3 méter volt, a madár nem figyelt rám.) -A 2. kép az eredeti, vágatlan méretet mutatja.
A főképen és Az 5-8. képen fülemüle vagy csalogány (Luscinia megarhynchos) látható. (Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 25.000 Ft)- Az 2,3,4. + 9-13. felvételen Mezei poszáta (Silvia / Curruca communis) valószínű. (Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 25.000 Ft) -
A főképen és a 3. felvételen a Homoki pimpó (Potentilla arenaria) látható, melynek 5 db, szív alakú, sárga sziromlevele van, szemben a Libapimpó (Potentilla anserina) tagolatlan, kerek végű sziromleveleivel (2. kép).
Az Amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) / angolul: "Citrus flatid planthopper", -kb.7-9 mm hosszú, mindig zártan tartja a szárnyait, mint egy tavi kagyló. Mászik, de repülni igen ritkán és néhány arasznyi távon szoktak. Először 2004-ben fotózták Magyarországon. Most tömegesen rajzik, a levelek fonákját, mint fehér vatta - borítják a lárvái (imago, larva, nymph). -A fotók az alapobjektív elé csavart előtét-lencsével (4x nagyítás) készültek maximális, 55 mm-es fókusztávról.
A selyemkóró (Asclepias syriaca) Észak-amerikai eredetű, agresszíven terjeszkedő gyomnövény, irtása törvény alapján kötelező.- A selyemkóró ragacsos nedvet választ ki, melybe a lepkék lába beleragad, csak nagy vergődéssel, nehezen tudnak kiszabadulni. Az illatanyagai sokféle rovart csábítanak a virágra, de főleg a fehérpettyes álcsüngőlepkéket. A virág méze mérgező, mely mozgásában lebénítja a lepkéket, aztán mozgásképtelenül egy-két nap alatt elpusztulnak, - tömegesen lógnak a virágon és alatta a halódó és elpusztult lepkék.
A fekete rigó (Turdus merula) hímje egy kőszikla tetején állt, ritka alkalom, hogy jó fényben, takaró ágak és árnyak nélkül tudtam fotózni.- Ezeken a felvételeken sejthető, hogy a Madárhatározók leírása nem pontos: a hím fekete rigó melltollai nem egyenletesen feketék, hanem amíg a tojónál sötétebb barna foltok, a hím esetében világosabb szürkés tollak láthatók.
A fecskefarkú pillangó (Papilio machaon) az egyik legnagyobb és legszebb pillangónk. A levendula virágainak illata teljesen megrészegítette, percekig keringett egy kör-alakú virágágyás köröl, csapongott virágról virágra. (Sajnos, közben gyorsan rezegtette is szárnyait, sok felvételemen bemozdult) - Magyarországon védett faj, eszmei természetvédelmi értéke: 10.000 Ft.
Egy kb. 10 cm hosszú, tüskés tokterméseket adó vadontermő növény - valószínűleg a selyemkóró (Asclepiás syriaca) termése.
A Háztetőmoha (Tortura ruralis) levélkéi, több emeleten szabályos, csillag elrendezést mutatnak. A főképen egy tölgy-makk látható közte.
A fehér káposztalepke (Pieris brassicae) egy útszéli bozótban fehér virágú cserjén látható.
Halyomorpha halys (Brown marmorated stink bug) magyarul: Ázsiai márványospoloska. Ez is nálunk új, inváziós rovarfaj. A márványos poloska / márványpoloska (Halyomorpha halys) Japánban, Koreában, Kelet-Kínában honos, 1996-tól az USA-ban, Európában 2004 óta ismert. Nálunk 2013-ban találták először Budapesten, én 2015-ben fotóztam először, azóta tömegesen látható. - A képek a felnőtt példányokat, nimfát (nymph) és éppen petékből kibújt apróságokat mutatják. A felvételek close-up előtétlencsével + vakuval készültek.
A közönséges erdei vagy vörös mókus (Sciurus vulgaris) igen mozgékony, a fatörzsön fejjel lefelé is képes haladni. Igazi légtornász: egyik fáról a másikra vékony, lengő ágakról ugrik át. Gyakorta látni egymást a fatörzsön körben vagy ágról-ágra kergető párokat. Ebben a sorozatban számos típusos testhelyzetben látható talajon és fatörzsön.
A bazsarózsa (Peonia) még csak bimbós állapotban látható. Hatalmas (5 centiméteres) rózsaszín bimbókat fotóztam. ** Később kinyílott állapotú bazsarózsákat fényképeztem - végül néhány közeli makrófelvétel készült a bibékről.
A közönséges bakszakáll (Tragopogon orientalis) termése. - Ez a pitypangra emlékeztető szerkezetű termés kb. narancs-méretű és 50 centiméteres száron található. - A hasonló terméseket mutató virágok mind az őszirózsafélék (Asteracae) családba tartoznak. 1.) A gyermekláncfű / pitypang Taraxacum officinale) fehér, gömbszerű, sérülékeny termése közismert - mérete kb. egy pingpong-labdával azonos. 2.) A tavaszi aggófű (Senecio vulgaris) hasonló termése a diónál kisebb. 3.) Kissé más a termése a magyar bogáncsnak (Carduus collinus).
A képek Gyulán készültek. A főképen a gyulai vár látogatói által ingyen igénybe vehető íjász oktató látható: a kucsma, köntös és csizma igen régi századokat idéz. 2.) az úrhölgy ruhája felpróbálható egy fotó erejéig, 3.) A Vár karzatán beszélgető fiatal pár statiszta, a régi idők hangulatát idézi, 4-5-6. kép: díszmagyar a XIX. századból, kiállítva az Almásy-kastélyban. A 7. kép egy patkolókovácsot mutat, csupán a tatársüveg régi, magyaros viselet, a 8. képen egy árus látható: tatársüveg, bőrmell
Ma Budapesten részleges Napfogyatkozás volt látható, a Hold 60%-ban takarta a Napot. A maximum 10:45-11:15 közt volt. Technikai probléma, hogy eredeti optikával nem lehetett F=29-es blendeszűkítés mellett sem direktben fotózni, mert 1/4000 másodpercnél rövidebb idő lett volna szükséges ISO100 mellett is!- Az egyetlen elfogadható, az itt közreadott felvétel az emberi szemre készült szemüveg fóliáján át készült.
Az európai mókus, közönséges erdeimókus vagy vörös mókus (Sciurus vulgaris)-számomra mindig kedves állatka, gyermeki ábrázatát, mókás pofiját örömmel látom és szívesen fotózom, ha meglátom! -Fára mászó pózát most először tudtam elfogadhatóan lefényképezni, de mivel a függőlegesre vágott állóképek a képernyőn nem lesznek magasabbak, valamint a farka olyan hosszú, mint a teste, csak egyetlen állóképet készítettem, a többi tájkép (landscape) formátumú és kb. 16:9 oldalarányúra lett vágva. -A képek ISO800 mellett készültek, alacsonyabb érték mellett biztosan bemozdult volna!
A közönséges gyászlégy (Hemipenthes morio) napok óta többször is elém került, de mindig az avarban rejtőzködött (egyébkén zöld levélen és virágon is előfordult később). Egyedi benne az, hogy a szárnya belső fele is fekete, míg a többi légyfajtáé teljes egészében átlátszó, - a háta, potroha is más, mint a húslégyé, de a szeme a légyfélékkel azonos: több síklappal határolt.
A kecskeméti Református Templom 1680-1684 közt épült, a Szabadság tér és Kossuth tér között található. Mellette Kodály Zoltán "Psalmus Hungaricus" (Magyar Zsoltár) című kórusművének tiszteletére készített emlékmű látható.
A képeket az foglalja egy témába, hogy egyetlen pontról, a Budai Vár mellvédjén épített sétaút, az új, egy éve átadott Mária-szobor mellől készültek a felvételek. (Valójában a panoráma nem teljes kör, csak félkör!) - A főképen az Óriáskerék, a "Budapest Szeme" látható. Mindegyiket többször fotóztam már közelebbről és távolabbról is, de nem egy pontból! -(A légszennyezettség akadályozza az ilyen fotók készítését, tegnap pl. mindezek jóval homályosabban sikerültek.)
A tűzvörös fémdarázs (Chrysis ignita) 2 fotója. -(A fémdarazsak (Chrysididae) a rovarok (Insecta) osztályába és a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartozó család.) - A tora nem csiszoltan fényes, hanem érdes és aranyozottan csillogó. fluoreszkáló, a potroha piros. A két tipikus oldalt látható darázs-szemen kívül a fejtetőn is látható két kis pont alakú "pót-szem"- akár csak a karolópókoknál és néhány darázsfélénél. - Mellesleg jóval kisebb a többi darázsnál! Itt látható, hogy egy réti margitvirág kisebbik levelén elfér! Angolul: Ruby-tailed Wasp Németül: Goldwespe **A legjobb fotók itt láthatók a web-en: Link
A szalagos méhészbogár (Trichodes apiarius) 90%-ban bíborvörös változatban ismert, ez a faj méretben, alkatban és a fedőszárnyak csíkoltságának formájában azonos, de narancssárga színű. Tájékozottabb fotós társam információja alapján ez Szalagos hólyaghúzó bogár (Mylabris variabilis).
A Nagy iszaplégy (Helophilus pendulus) közel akkora, mint egy lódarázs. Fotói close-up 4D előtétlencsével és beépített vakuval készültek. A vaku előnye ISO100 és blendeszűkítés lehetősége, a lencse előnye nagy pixeles, jó felbontású közelképek.
A szalagos szerecsenboglárka (Aricia agestis) kb. 20--25 mm szárny-fesztávolságú apró lepke.
A darázs (Polystes sp..) hosszasan majszolt egy verőköltő bodobács (Pyrrhocorus apterus) lárvát. (Itt jól látható, hogy milyen kicsi egy ilyen lárva!)
A rezes nádbogarak (Donatia semicuprea). Alakjuk hasonló, fedőszárnyuk (reszelőhöz-hasonlóan) rovátkolt, fémesen csillogó. -A főképen kék, mellékletben zöld, piros, bronz, arany-zöld színű Nádbogarakat fotóztam.
A kecskeméti Városháza 1893 és 1897 között épült, szecessziós stílusban. Tervezője Lechner Ödön és Pártos Gyula. A tetejét a híres Zsolnay kerámia (ld. Mátyás templom, Államkincstár, Iparművészeti Múzeum, stb.) - A Városház kertjében található Magyarország legszebben kivitelezett, régi királyi címere.
A kecskeméti Zsinagóga lpülete Zitterbarth János tervei alapján 1864 és 1868 között készült el. Kupolája az 1911-es földrengés során megsérült. Az épület helyreállítása ellenére, a II. világháborús zsidó deportálások után funkcióját veszítette, 1966 óta már nem imaházként, hanem kongresszusi és konferencia központként, mint Tudomány és Technika Háza működik.
Kecskemét városközpontjában, főterein és főútjain számos szép stílusú, kivitelezésű, tökéletes állapotra felújított épület látható. (Ez talán köszönhető a város rohamosan javuló iparosodásának, külföldi beruházásoknak, növekvő adóbevételeknek) A felvételek az egyik főút, a Rákóczi út mentén látható néhány épület homlokzatát mutatják. Ez a sugárút három széles gyalogos járdával és két külön autó nyomsávval kiépített, inkább sétáló utca.
Martonvásáron a Brunszvik-kastély ma a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutató Intézete, egy kisebb részében található parányi Múzeum, mely néhány emléktárggyal a kastélyt néhányszor meglátogató Beethovenre emlékeztet. Hatalmas platánfák, egyéb különleges, egzotikus (cédrus, mocsári ciprus), igen öreg fák, egy mesterséges tó, néhány híd teszi látványossá a sétát.A 8. képen Brunszvik Teréz grófnő szobra látható, mely a hazai kisgyermekek részére elsőként óvodákat alapító előtt tiszteleg.
Egy kis séta Budapest belvárosában, a megszokott adventi utcai kivilágítás mellett néhány új elemet is fotóztam. - (A főképen a Madács-téri hatalmas (kb. 10 méter átmérőjű) adventi koszorújának díszei esti kivilágításban láthatók.)
A dankasirály (Chroicocephalus ridibundus) hím példánya fél órán át sem mozdult el a Feneketlen-tó közepén található bójáról. A hőség miatt csak liheg, még fürdeni sincs kedve.
A harkályfélék közül a nagy fakopáncs (Dendrocopos major) felvételeit már több albumban feltettem, de most ezek a legjobbak, pixel-számban a legnagyobbak. Ez egy felnőtt példány, sapkája szinte teljesen fekete (tojó), csupán a csőre mögött látható egy kisebb halvány-piros homlokfolt. (A fiatal példány és a közép-fakopáncs sapkáján több a piros szín.) - Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
A nehézszagú gólyaorr virág (Geranium robertianum) alakjában, méretében kissé hasonlít a piros bürökgémorr virágra, de nem lila, hanem halványabb rózsaszínűek és csíkoltak a sziromlevelei.
A szajkó / vagy Mátyásmadár (Garrulus glandarius) fotói ISO1600 mellett készültek. A sorozat tanulsága az, hogy NIKON esetén elsődleges a rövid (1/320 - 1/800 sec.) expozíciós idő, a magas ISO által keletkező "zajosság" kevésbé ront a felvételen, mint a hosszú záridő alatt történő bemozdulás okozta életlenség. - Míg jól megvilágított, mozdulatlan épületek, szobrok esetén a legalacsonyabb (ISO100) a cél, madárfotózásnál ez célszerűtlen, mert 1/25-1/80 sec. záridő alatt a madár biztosan bemozdul!
A Szajkó / Mátyásmadár (Garrulus glandarius) felvételei két helyen, két madárról készültek.
Az EMIRATES légitársaság Boeing 777-es gépe a Liszt Ferenc repülőtérről felszállva, kb. 400-500 méter magasan repült a Népliget/Planetárium felett Dubai célállomás irányában. (Az A6-EMW regisztrációs számmal 2003 februártól repül ez a gép.) - A 2-3. kép ugyanazon járatról készült két nappal később, január 20-án. A 4. felvétel március 2-án , - mindegyik felvétel 15:40 körül készült, de ennek más a járatszáma!
A közönséges boglárka lepke (Paillo icarus) hím példánya 4 nézetből.
A Cserta-Duna holtág a Gemenci erdő területén található, 50 méter széles és középen kb. 1.5-2 méter mély lehet a víz. A parti erdőben bandukolva vettem észre egy éppen átúszó szarvascsapatot ("rudli"), mely a főképen láthatóan 10 szarvast foglal magába, egy fiatal bak látható az élen (neki kevesebb ágú még az agancsa), 2 kis szarvasborjú is található a felnőtt szarvastehenek között. A képek időrendben következnek: a főképen még a Duna-ágban úsznak, aztán fokozatosan gázolnak kifelé a partra.
A dolmányos varjú (Corvus cornix) alkalmilag elhullott állatok tetemén is (pl. döglött mókuson láttam) táplálkozik. Ez a madár a Duna partján a Kopaszi gát öblében talált egy elpusztult halat. (Sajnos, a partra vetve többet is láttam ma, ami nem nagyon dicséri a Duna vízminőségét!)
A Szarvason átvezető 44-es főút átvezet a Holt-Kőrös felett, ennek hídjáról készült ez a pár felvétel. A főképen balra az oszlopon a 2000-ben átadott Szent Korona Emlékmű látható. A 2. képen a Bolza-kastély látható.
A fenyőrigó (Turdus pilaris) nem állandó lakója a Népligetnek, de minden éven néhány napra idelátogat. (A Léprigó begye a farka tövéig pettyes, a fenyőrigónap csak félig. A mellkas felső része ennél a fajtánál általában sötétebb, vöröses-sárga. Az énekes rigó kisebb, bögyösebb)
A Halvány köviveréb (Carpospiza brachydactyla) feltételezésem szerint ritkán fotózható Magyarországon, mert sem az O.A.-on nincs róla fotó, sem a web-en nincs magyar leírása és Magyarországon készült fotója. A Wikipedia magyar változatában: Kövi veréb (Petronia petronia) szerepel ugyan, de ez egy másik faj, sötétebb a tollazata. Korábban közönséges Házi veréb (Passer domesticus) tojó felvételeinek véltem, de a felvételeim utólagos válogatása során vettem észre, hogy ez lényegesen más küllemű: a Házi veréb feje vörösbarna és a hímnek fekete szemcsíkja van, mindkét nem szárnytollai sokkal sötétebb vörösbarnák. Ezzel szemben a Halvány köviveréb világos-barna, jellegtelen, a feje kisebb, nyaka karcsúbb, a fején világos szemcsík, a szárnyán a kettős fehér keresztcsík és a farka szélén a fehér szegély kevésbé kontrasztos. A fenti jellegtelensége miatt kapta angol terminológiában a Pale rockfinch / vagy Pale Rock Sparrow nevet. Magyar nyelvű Wikipedián nem szerepel az értéke, angol verzióban "fenyegetett faj." - Az interneten látható fotók zöme Közel-Keleten (Izrael, Kuwait, Egyipmtom, Törökország) és Távol-Keleten (India, Pakisztán, Afganisztán) készült, - tehát ez a fő előfordulási területe, - ezzel szemben a saját fotóim: Velence-fürdőn, a szomszédos ház tetején. Kérdés, hogy ez egy vándor faj, mely csak átmenetileg, nyáron észlelhető hazánkban?
Sopron központi, óvárosi negyedét egy patkó alakú körút határolja, ennek a jobb oldali íve a Várkerület, alul, a patkó két szára közt található a Széchenyi tér. A belvárosi séta 13 fotója ebben a központi negyedben készült. A főképen a Petőfi Színház épülete látható.
A Chelostoma florisomne (Linneus, 1758), Large Scissor-bee, az Apidae család tagja, vadméh.
Egy nagy fakopáncs (Dendrocopos major) tojó a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) termésére csípett rá. (Véletlenül én is elcsíptem ezt a két pillanatot: a második fotó a következő másodpercben készült!)
A néhai Tőzsdepalota, később a Magyar Televízió (MTV) székháza az V. ker. Szabadság tér / Nádor utca közt található. (A teljes főnézetét szemből, a Szabadság tér felől magas fák takarják!)
A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) három generációja látható a képeken. (Egy évvel korábban fotóztam először, akkor még külön fajnak hittem a három eltérő mintázatú poloskát.) - A főképen 3 átmeneti, 2. generációs poloska látható. - Az 1. generáció a sötétbarna alapon fehér pontokkal a legdíszesebb. - A 2.) generáció zöld alapon mintázott: a főképen és a 4. fotón látható. - A 3. generáció, a kifejlett zöld vándorpoloska (5. kép) a legegyszerűbb, elvesztette ifjabb kori mintázatát.
A fenyőrigó(Turdus pilaris) lényegesen ritkábban fordul elő, mint a feketerigó. - Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft. - Most a behavazott hegyi erdők miatt leköltözött a Népligetbe. Méretében hasonlít a feketerigó (Turdus merudela) tojóhoz, de lényegesen világosabb a begye és hasa, vajsárga alapon sötétbarnával foltozott (5. kép).
A Széchenyi-hegy oldalában, a Gyermekvasút Széchenyi-hegy állomásától néhány perces gyaloglásra található a Széchenyi-emlékmű és -kilátó, a budai hegyek egyik kevéssé ismert látványossága. A Széchenyi-emlékművet 1860-ban, gróf Széchenyi István halálának évében emelték. A fenyőliget közepén, a hegy oldalába ékelve található emlékmű Gróf Széchenyi Istvánnak állít emléket. A mellszobrot Stróbl Alajos készítette. A kilátót Ybl Miklós tervezte. Eredetileg artézi kútként a pesti Városliget bejáratáná
A Káposztalepke (Pieris brassicae) egyik leggyakoribb fehér lepkénk, ez a lepkefaj dominál a Népligetben is, ahol találtam két bokrot, melyen számtalan összehajtott levelekből és sűrű pókhálóból fonott, kb. fügényi fészket találtam, bennük 30-40 db., kb. 1 cm hosszú hernyóval. A viszonylag dísztelen hernyók és a környéken élő sok Káposztalepke alapján feltételezem, hogy ezek a fészkek a bebábozódás előtti Káposztalepke hernyókat tartalmazzák.
A Budai Várpalota (Ma a Nemzeti Galéria) épülete esti megvilágításban, különböző szögekből fotózva.
A nagy kócsag (Ardea alba; más néven Egretta alba vagy Casmerodius albus) gázlómadár, a magyar természetvédelem címermadara. Fokozottan védett faj, eszmei értéke: 100.000 Ft. A nagy kócsag csőre sárga, a lába hosszabb, testmagassága és szárnyai fesztávolsága nagyobb, - a kis kócsag csőre fekete. A felvételek kb. 300 méter távolságból, a gárdonyi madárles tetejéről készültek. Link
A Házi veréb (Passer domesticus) tojó tollazatának nemi jellegzetességei: háta nem vöröses, hanem kávébarna és aranysárgával körvonalazott. A hasa nem fehér, hanem sárgás. A csőre nem fekete, hanem sárgás, csontszínű. Torkán kis szakállkája van. Nincs sem mell, sem fekete torokfoltja. Pofafoltja sárgás-fehér, alig üt el a tollazatától. Fején nincs vörösbarna szín, csak halvány barnás és van egy sárgás szemöldöksávja.** Városokban gyakori, nem fenyegetett, de Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 25.000 Ft.
Aranyos virágbogár / rózsabogár/ rezes bogár (Cetonia aurata)
Ez a hosszú derekú, kb. 30 mm hosszú darázs a Kaparódarazsak (Sphecidae) közé tartozik, valószínűleg Sphex funerarius a neve.
A fekete rigó (Turdus merula) többször került elém, sajnos fényszegény időben (ld. 2015.01.05-i sorozatom) A napfényben készült képek színesebbek és részletgazdagabbak!
Korábban a pókhálós lepke (Araschina levana) vörösbarna változatát a szárnyak hátoldaláról fotóztam, most a sötét, feketés-barna változattal találkoztam. A nevét a szárny-fonákon látható, pókhálóra emlékeztető sárgás vonalak hálózatáról kapta, melyek a szárnyak tövétől sugárirányban haladnak a szárnyak széle felé. Ezenkívül egy széles fehér sáv halad a szárnyszegéllyel párhuzamosan.
A Fertődön található Esterházy-kastély építését Esterházy (Fényes) Miklós végezte 1720-1766 között. Mind a 126 szobája a bécsi Schönbrunn (Habsburgok) és a Napkirály, XIV.Lajos versaillesi palotáját utánzóan ékes, drága festményekkel és lakberendezési tárgyakkal volt berendezve. A II. Világháborút követően a kastélyt teljesen kifosztották, később orosz katonai kórház volt. Én 1969-ben láttam, szinte semmi sem volt benne. Ma 24 szoba van berendezve, aukción vásárolt korhű helyenként eredeti tárgyak, pl. festmények láthatók. A restaurálás milliárdokba kerülhetett, mai is folytatódik. A kastély parkja 3000 hektár volt, operaház, bábszínház, rózsakert (most építik) is volt benne.
A Tengelic (Carduelis carduelis) ezekben a hetekben gyakori vendége a Népligetnek, korábban még sohasem láttam ugyanitt.
Távolról nézve ennek a fiatal Tőkés réce (Anas platyrhynchos tojónak még sokkal világosabb barna a tollazata, a farka vége fehér,világos, fehéres szemfoltja van, a csőre sötétbarna (a hímé tiszta sárga). Idősödve a háti tollazat és farokvég barna lesz, a csőre vége barna marad, a csőrhát barnásan színezett lesz.
A Sötétszárnyú tőrösdarázs (Scolia hirta) képeit már tavaly feltöltöttem, de ezek most kissé élesebb fotók. A 7-8-9-10. kép vakuval, előtétlencsével, ISO100 és f/16.0 mellett készült - későbbi időpontban.
A gyulai vár Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült gótikus stílusban. A vár 24 termében múzeum működik, gazdag a középkori fegyver-gyűjteménye. Időnként várszínháznak ad otthont. A vár és a Várfürdő között kis tó terül el.
Egy Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) tojó ásít egy nagyot. (Ilyen tágra a Nádirigó ének közben szokta kinyitni a csőrét)-Az ásító madarat guggolva fotóztam, hogy háttérben az égbolt látszódjon, de zöld háttérben (ld.2. kép) más a színe.
Ezek a lepke-felvételek egy mai délutánon készültek. 1.) Farkasalmalepke 2.) Erdei szemeslepke 3.) réti szemeslepke 4.) C-betűs lepke 5.) Hajnalpírlepke 6.) Kormos ékesboglárka 7.) Réti tarkalepke 8.) Galaj araszolólepke 9.) Párducfoltos lepke 10.) Barna rétiaraszoló lepke
Az alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum) hím példánya piros színű (a nőstény sárga).
A házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) tojó egy villanydróton. Melle barnás, ellenfényben halványszürke. A verebekhez hasonlóan alkalmazkodott a városi környezethez, háztetők széldeszkái között fészkel és keres rovarokat. Magyarországon védett, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
A mellékelt képek egy egerészölyv (Buteo buteo) röptéjéről készültek: 1/3250 sec. záridővel, 6 másodperc alatt - és sajnos ISO720 mellett. - Ezért nem tartottam érdemesnek, hogy a zajos (szemcsés) képeket egyenként feltegyem, bár átlagban 1530 x 890 pixel méretarányban készültek (vágva!), hanem montázsban látható 3x4 kép: a szárnyak mintázata és sziluettje.- Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 25.000 Ft.
A gróf Széchenyi család kastélya és birtoka a Győr-Sopron megyei Nagycenk községben található. A parkban kb. 200 éves, különleges fák is találhatók. (Mellékes, de igen érdekes, hogy a hatalmas platánfákat csóka madarak ezrei tartják évek óta megszállás alatt, hangos rikácsolásuk és egyéb károkozásuk zavarja a park gondozóit.)
Az Atalanta-lepke (Vanessa atalanta) most szépen mutatta szárnyfelszínét, miközben körbe fordult a köves úton.
Az Üvegszárnyú almafalepke (Synanthedon myopaeformis) / Red-belted Clearwing / Apple Clearwing Moth, a Szitkárfélék (Sessidae) család tagja. Szárnya átlátszó, öve vörös, a potroh farki vége ecsetszerű, esetünkben kék, de más szitkár fajoknál sárga vagy piros is lehet.
A vízicsúszda a tóparti strandok gyakori élményt adó lehetősége, a fotók a Dunavarsány közelében található Rukkel-tó partján készültek
A sorozat Sopron Alsólövérek negyedben a Sörházdombon található Kilátóról készült teleobjektívvel még 2015 májusban. Az eligazodásban 2 térkép segít. A főkép (10.) a Főteret mutatja a Tűztoronnyal, Kecske-templommal. Az első térkép a Kilátótól nyugatra, a második a Kilátótól keletre eső objektumokat jelöli sorszámokkal. 1) Sportpálya 2) Hotel Szieszta 3.) TV-adótorony + Károly-kilátó 4) Taródi-vár 5) Régi szélmalom a Kuruc-dombon 6) Szent Mihály főangyal templom 7) Szent Júdás Tádé Domonkos rendi templom 8) Evangélikus templom 9) Víztorony Sopron sörreklámmal 10) = A főkép /Főtér-Tűztorony.
Szentendre Duna-parti látványa egy kikötéshez közeledő hajó fedélzetéről.
A Dolmányos varjú (Corvus cornix) többször került elém, még ezzel a kamerával és telével nem fotóztam és sohasem volt ilyen közel hozzám. A legtöbb korábbi felvételemen a szeme feketének tűnt, de inkább kékes-fehér. - Alaptermészeténél fogva jóval bizalmatlanabb, ritkán lehet 8 méteren belül megközelíteni, de láttam már kutyák közelében egy méter távolságra is, mert kutyaeledelt adott nekik a gazdi. Mindenevő: földigilisztát, rovart, dögöt is megeszik.
Fiatal tőkés réce tojók mutatják be, ők hogyan halásznak: csőr a víz alatt a feneküket az ég felé fordítják. Hogy mindezt egyszerre is végzik, az engem a női szinkron-úszásra emlékeztet, amikor a leányok feje a víz alatt, lábuk meg deréktől a víz felett látszik. (2014-ben már igen messziről fotóztam ugyanezt a témát a Dunán, most ezek a récék 2-3 méterre voltak a parttól.)
A Seregély (Sturnus vulgaris) egyik kedvenc helye ez a szomorúfűzfa, ahol ma hosszasan fotózhattam. Begyén a fekete tollakat függőleges sávokban lefutó fehér szívecskék sorai díszítik, a nyaka kékes-feketén fémesen csillog. (Az utolsó két kép már nem ugyanitt készült!)
Egy Barátposzáta (Sylvia atricapilla) hangosan csivitelt, az éneke a fekete rigóéra hasonlít, nem olyan cserregő, mint a nádi poszátáé. Magyarországon védett, eszmei értéke: 25.000 Ft.
A pézsmaréce, másképpen pézsmakacsa, népies nevén némakacsa (Cairina moschata) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. A pézsmakacsák fején jellegzetes, húsos kinövések láthatóak.
A kékcinege (Cyanistes carduleus) újabb felvételei. (Nyáron nincs esély ilyen közelről fotózni!) - A 9-10. kép ISO1600 mellett készült.
Mit lehet fotózni, ha esik az eső? - Múzeumi kiállításokat, tengeri akváriumokat? - Vagy magát az esőt! - (Számomra meglepő módon nem egy színes lepke vagy nehezen megleshető madárka az eddig legjobban nézett képem, hanem az "Esőcsepp becsapódás változatai" c. sorozatom. - Akkor FUJI bridge géppel, most NIKON tükörreflexes kamerával próbálkoztam.) - A fő probléma az, hogy gyorsan változik a látvány, de kevés a fény, nehéz rövid expozícióval fotózni, - továbbá nem tudható, hogy melyik pontra élesítsünk, hol lesz a következő esőcsepp becsapódása. (Gyenge fény és teleobjektív mellett a mélység-élesség kevesebb, mint 5 cm, csak random-szerűen, véletlenül sikerülhet a felvétel.)
A dolmányos varjú (Corvix cornix) ritkán engedi a fotóst 10 méteren belül, ezúttal közelebb engedett, éhesebb lehetett. (Utólag 2 portré felvételt is adtam hozzá a sorozathoz.)
A cirkuszi műugrók használják a pallóból készült mérleghintát, libikókát: egy könnyebb artista hölgy áll a földön levő, alsó végére, még két nagyobb súlyú férfi egyszerre ráugrik a méter magasan álló másik végére, ezzel több méter magasra "lövik" fel, egy ember-gúla tetejére az artista-leányt. A Rukkel-tó partján láttam először ezt a hasonló elven működő játékot: van egy vízen úszó, 15 méter hosszú, 2 méter magas légzsák, egyik ugró a tó közepe felé eső végére ül, még 2-3 másik társuk 5 méter magas állványról a légzsák part felőli végére ugrik. A hirtelen nyomás-lökés több méter magasba dobja fel a zsák végén ülő társukat. (Megfigyelhető, hogy csak különleges, nyakmerevítővel kiegészített úszómellénnyel engedélyezett az ugrás, mert fennáll a gerinc-sérülés veszélye.)- Az emelvényre feljutás a partól lehetséges, a beugrás a tó közepe felé történik, ezért a partról minden ugró csak hátulnézetből látható.
Egy parlagi galamb a szökőkút peremén szippant fel egy korty vizet, mely a vízfelszín és a csőre között ívet alkot.
Egy feketerigó (Turdus merula) tojója türelmesen pózolt egy egy emlékmű sziklakövén. Mialatt óvatosan körbejártam, a háttér zöld-sötétkék-égszínkék lett, - eközben a tojó kávébarna tollazata egyre jobban besötétült, a végén már feketének látszik, de a madár nem változott, ez tojó és nem hím! (Madárhatározóban a helyesírása különírva: fekete rigó!)
A zöld küllő (Picus viridis) fiatal (juvenilis) példánya egy faágon.
A képsorozat hajóról készült, a keskenyebbik (Szentendrei) Duna-ágon a Római parttól Szentendréig terjedő szakaszon. (Szentendrei sziget, Lupa sziget, Megyeri híd)- A főképen Szentendre látszik távolról.
A Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) tojó mellképe egy vágott részlete a legélesebbnek látszó felvételemnek. (Két nap alatt kb. 200 készült!)
Ez a magányos, láncra-vert csacsi (házi szamár) egy vidéki, erdő-széli portán él. (A területet vad kutyák: kuvasz és kaukázusi juhász őrzi vad csaholással - sok fotóra nem volt lehetőségem, a csacsi is elfordította a fejét.)
Ezüstgammás aranybagoly (Autographa gamma) fotózása többnyire nehéz, mert a növényzet árnyékába bújik, gyakorta szaporán rezegteti a szárnyait vagy összezártan tartva nem látszik a szárnyán az Y (görög gamma) jel. - Ez most technikailag (ISO100, f/20.0) jobb, magas pixelszámú kép.
A Helophilus pendulus a Diptera / Syrphidae (zengőlegyek) család tagja - magyarul: "nagy iszaplégy" néven találhatók fotók.
A hosszúszőrű skót juhászkutya (angol nevén: Rough Collie) - részemről egy külön Albumot megérdemel! - (Egy tulajdonosnak van négy azonos fajta kutyája) A képek eredeti pixel-számát 25%-ra kicsinyítettem. - A fajtát a "Lassie hazatér" (Lassie Come Home) c. MGM film (1943) tette híressé (melyből összesen 7 készült). A film alapjául szolgáló könyvet Eric Knight írta 1940-ben. Az akkor még gyerek Elizabeth Taylornak is a Lassie film hozta meg a világsikert.
A rovar neve 14-foltos katicabogár (Propylea quatuordecimpunctata) / vagy 14-spotted ladybird beetle. - Emlékeztetőül: a katicabogár-fajták neve "Coccinella" / aztán latunul a foltok száma következik! ** A természet és ezen belül a katicabogarak hihetetlen változatosságot mutatnak! - Fotóztam már piros alapon 4,7,16, 18 pettyes katicát, sárga alapon fekete pettyes katicát, legutóbb piros alapon fehér pettyes katicát. Létezik még fekete (szerecsen) és vese-foltos, pávaszemes katica is! - De ilyen sakktábla-szerűen kockázottatmé nem láttam eddig! ** Mérete kb. 4 mm / a sás levele 1 centiméteres!
A Seregély (Sturnus vulgaris) többnyire kora tavasszal látható gyakrabban. Ilyenkor keres párt és költőhelyet. A fémesen csillogó fekete tollazaton apró fehér szívecskék sorakoznak.
A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) a madarak osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe és a kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) családjába tartozó faj. A latin melléknevét (carbo) a fémes-fekete, fejtett kőszénlaphoz hasonlóan csillogó szárnytollairól kapta. A begye egyébként szürkés-fehér, a szeme tengerzöld. Kiválóan úszik a víz alatt, 10 métert is megtesz levegővétel nélkül. - Tipikus helyzet az, amikor a szárnyait a Nap felé szétterítve szárítkozik. Ma vettem észre, hogy néha nem csak mozdulatlanul tartja, hanem lassan lebegteti is a szárnyait, hogy a felkevert levegő jobban szárítsa. (Időnként a vadkacsákhoz hasonlóan csapkod is!) - A Városligeti tavon ma három madarat is láttam egyszerre.
Az internetes albumok áttekintése alapján úgy tűnik, hogy az első három felvétel (sárga begy, barnás szárny)a a fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus), - a következő 5 felvétel (halványbarna begy, zöldes-sárga szárny) vagy a fitiszfüzike egy másik változata , vagy inkább a csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) egy zöldes szárnyú változata lehet (a másik sorozatomtól eltér a madár tollazatának a színe!) -Egyébként mindkét faj védett Magyarországon, eszmei értékük: 25.000 Ft.
Az Apátistvánfalvai Harding Szent István-templom késő barokk stílusú római katolikus történelmi kegyhely (felszentelve: 1785-ben) egy kb. 250 méter magas domb távolról feltűnő látványossága. (A főkép +6. felvétel vihar előtt készült, amikor az ég már sötét volt, csak a templomra sütött a nap.) A kegyhely és a község védőszentje, egyben névadója az Angliából érkezett Harding Szent István ciszterci apát. A lakosság 90%-a szlovén (vend), akik kizárólag katolikusok. A templomban gyakran vend nyelven imádkoznak, illetve énekelnek.
A pöszörlégyfélék vagy gyapjaslegyek (Bombyliidae) testét vastag szőrbunda fedi, zengőlegyekhez hasonlóan képesek egy helyben repülni, mintegy lebegni. Ezt táplálkozásukkor is felhasználják: akárcsak a szenderek vagy kolibrik, a virágok kelyhe előtt lebegve nektárt szívogatnak. Ehhez alkalmazkodott szájszervük is: hosszú, előrenyúló szívókájuk fejlődött ki. A nagy pöszörlégy (Bombylius major) szívókája 10 mm hosszúra is megnőhet. (A fotókon vadon termő fürtös gyöngyike kelyhéből táplálkozik, a gyorsan rezgő szárnyai elmosódottan sejthetők csak.)
A Várkert Bazár (más néven: Várbazár) Budapest I. kerületében található, az Ybl Miklós téren. Kiemelt műemlék, a világörökség része. Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben. Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park. -2014. április 7-én adták át felújítva.
Hévíz sétáló utcájának is nevezett Rákóczi utca, a Festetics tér felől. Üzletek, kávézók, mozi, múzeum utcája.
Győr óvárosában számos szép és híres egyházi építmény található. - A főkép (+4. kép) a Káptalan dombon látható Hittudományi Főiskola épületét mutatja. 2.) Bécsi kapu téri Karmelita templom + előtte Kisfaludy Károly bronzszobra. 3.) a győri Bazilika homlokzati nézete 4.) Püspökvár - Egyházmegyei Hivatal 5.) A Hittudományi Főiskola központi nézetének részlete 6.) A Széchenyi téren látható Loyolai Szent Ignác bencés templom. 7.) A templomtól jobbra Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium látható. 8.) A Gutenberg téren áll a az 1731-ben készült, barokk Frigyláda-szobor.
A közönséges (vagy fehér) vadgesztenye (Aesculus hippoanum) most tömegesen virágzik. Megtalálni könnyű, de szépen fotózni még nem sikerült. (Rózsaszínű, vörös, hússzínű virágú változata is van.)
A nyári lúd (Anser anser) -ezt a fajt szoktuk Vadlibának nevezni, háziasított formája a Házi lúd. (A felvételek a Velencei tónál, a gárdonyi madárlesről készültek. (Az utolsó két felvétel 2015. májusban Fertőrákos közelében készült.)
A felvételek a 100 Ft-os pénzérme hátoldaláról, a magyar királyi címerről készültek: 55 mm-es alapobjektívvel,+ 20 mm-es közgyűrűvel. -A főkép (és 2. melléklet), makró állvány nélkül, szabad kézből, AUTO-fókuszálással, szórt napfénynél. 3. kép halogén megvilágítással, állvánnyal és makró-sínről, önkioldóval. - A 4.+5. melléklet ismét napfénynél, kétféle blende-szűkítés mellett, állvány nélkül, rövid expozíciós idő mellett készült. - Az eredmény: a napfény kb. 20-50x erősebb megvilágítást ad, mint a műfény, ezért a stabil objektív / tárgytávolság ellenére a műfény + igen szűk rekesz (kb. 100-szor kevesebb fény!) - nem ad részletgazdagabb képet, nem ad jobb eredményt, mint a napfénynél, szabad kézből készített makró!
A nagyobb (kb. 20 méter) távolság és hasonlóság miatt először Énekes rigó (Turdus philomelos) madárra gondoltam, de a nagyobb, nyúlánkabb teste és hosszabb farktolla miatt valószínűleg inkább Léprigó (Turdus viscivorus) lehet. (Az 1. + 7. képen egyaránt látható a mellén, a szárnya tövében egy nagyobb, sötétebb folt.) Ritka látvány a Népligetben, - Magyarországon védett madár, - eszmei védelmi értéke 50.000 Ft.
A vesefoltos szerecsenkata (Chilocorus renipustulosus) fekete szárnyfedelén látható piros foltról (mely néha töredezett, többszörös is lehet)- kapta a nevét. ** Érdekes apróság, hogy a főképen és 2.,3., 5. felvételen a bogár háta mint domború-tükör - halszem-objektívhez hasonlóan visszatükrözi az egész parkot, még egy távoli víztorony is kivehető!**
A mézontófű (Phacelia tanacetifolia) bokorként növő, évelő dísznövény, kb. 60- 70 cm magas. Pompázatos, hosszú lila bibés virágai sok kétszárnyú rovart vonzanak köré.
A Zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima) már nem élt, "feldobta a talpát", tetemén már egy hangya lakmározott. Ez egy piros szemű változat, legtöbbször a szeme zöld. (A fotók vaku használatával készültek.)
Egy Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) az kiválasztott odúját tisztogatta (2. kép), egy Csuszka (Sitta europea) szintén erre az üregre tartott igényt (3. kép), szárnyát kiterjesztve eltakarja az odú bejáratát (4. kép), látható, hogy milyen haragosan védekezik (5. kép). - A főképen egy másik Közép fakopáncs támad felülről, (de csak elmosódottan látható), - madarunk ezt az "lakás-igénylőt" is elkergette.
A mézontófű (Phacelia tanacetifolia) virágait nagyon kedvelik a különféle hártyásszárnyú rovarok (méhek, dongó), fedelesszárnyú bogarak (rózsabogárfélék) és lepkék is. Ma egész rovarseregletet volt módomban látni és fotózni egy néhány négyzetméteres ágyásban.
A képsorozat Pécs belvárosa, a Széchenyi tér és főútja legismertebb látványosságait mutatja be. - A főképen a főtér a dzsámitól lefelé látható. -(Képsorszám keveredés miatt kétszer szerepel 7. kép, kétszer Hunyadi János szobra.)
A harkályfélék között a közép fakopáncs (Dendrocopos medius) méretben a nagy fakopáncsnál kisebb, a fején a sapka piros és lenyúlik a tarkóra is. A begye halvány pirosan színezett és vékony, szaggatott fekete vonalakkal csíkozott. (Sokkal ritkábban látható, mint a nagy fakopáncs vagy a balkáni fakopáncs, - eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft)
A fekete rigó (Turdus merula) hímje tiszta fekete (csak ritkán láthatók a begyén világos-szürke foltok), a tojó kávébarna, felnőtt példányán csupán a begyén látható enyhe foltozottság (2. kép) - A fiatal, juvenilis tojó ("rigó leány") begyén és hátán a szárnyai felett élénk, világos vörösbarna mintázat látható, mely felnőtt (adult) korra eltűnik, egyöntetű csokoládé-barna lesz. A fiatal példány csőre sötét barna, felnőtt korra narancs-sárga lesz!
A kék dongó (Xylocopa violacea) a legnagyobb méretű poszméhek közé tartozik. (Korábban már fotóztam) - Most az éppen virágzó szivarfa (Catalpa bignoides) virágait látogatja. - Angol nyelven Violet carpenter bee = Lila asztalos méh az elnevezése.
A Szajkó, mátyásmadár(Garrulus glandarius) gyakran látható, de legtöbbször ágak takarják, vagy magas ágon és szemből mutatkozik, ahol a színes farktollazata kevésbé fotózható.
Az ősszel már feltűnt, hogy a közönséges erdei, európai vörös mókus (Sciurus vulgaris) bundájában egyre több lesz a szürke vagy barna szín, ahogy közeledünk a télhez. Azaz a vöröses nyári bundát egy vastagabb szürkés-barna váltja fel. Egyes képeken (5. kép) a mókus lábain, fülei csúcsán és a farokszőrzet peremén látható még vörös szőrzet, a testét már szürke bunda fedi.
A virágbodobács (Spilostethus saxatilis) ritkább, mint a verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus), vele azonos nagyságú, de a pajzs fekete mintázata más.
A gyakori lopódarázs (Sceliphron destillatorium) magyar neve abból származik, hogy a potroha vékony száron, mint egy lopótök kapcsolódik a torához. Latin nevében a lepárlásra használt lombik neve sejlik Angolul a clay potter - fazekas darazsak közé tartozik. Kis sárgolyókból, mint a fecskék- épít az utódainak amphora-alakú fészkeket. (Több sorozatom van róla) - Repülve párzó rovarnak tűnik, én úgy nevezem, hogy utánfutós darázs, egy rúdon húzza maga után a pótkocsit (potrohát) :)
A mohos ugrópók (Marpissa muscosa) a pókszabásúak (Arachnida) osztályába a pókok (Araneae) rendjébe és az ugrópókok (Salticidae) családjába tartozó faj. A főképen fekete levéltetveket vesz szemügyre, de nem eszi meg őket! A mellékletben átugrott a kezemre, de nem szabadon, hanem egy biztonsági fonalat is használt.
A Csuszka madár (Sitta europaea) nehezen fotózható, mert gyorsan mozog, a színe a fakérgen rejtőzködő és kedveli az árnyékot, ezért magasabb ISO érték szükséges a fotózásához.- Magyarországon védett faj. - (Korábbi felvételeim zöme madáretetőnél (üres műanyag flakon) készült, ami rontja az összképet.)
A csuszka madár (Sitta europaea) karmaival a fakérgen fejjel lefelé is képes közlekedni. Ebben a sorozatban a parkban kitett madáretetőnél napraforgómagot szedegetett. - Tollazata rejtőzködő, a terep (fakéreg, avar) színébe beolvad, az árnyékot kedveli, ezért nyáron csak igen hosszú expozíciós idővel (1/20 - 1/30 sec) és ISO400 feletti érzékenységgel fotózható.
Gyula a vizek városa: számos nagy felszínű horgásztó, a belvizeket levezető csatorna található. Az egyik ilyen az egyik Holt-kőrös ág medrében futó Élővíz-csatorna, vagy Kőrős-csatorna, mely a Fehér-Kőrösbe folyik.
A Csuszka (Sitta europaea) újabb felvételei. Sarló formájú éles karmai segítik abban, hogy a faág alatt lógva is képes megtartani magát.
Széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes) hímje. (Hasonlóan kék színű a Szép, Lándzsás és a Ritka légivadász hímje is. Ld. a Wikipedia linket.)
A hatfoltos földipoloska (Tritomegas secmaculatus) - kb. 6-7 mm nagyságú.
Egy Parlagi galamb (Columba livia f. domestica) a gyermek részére épített homokozóban napozott. - A Szürkefejű babérgalamb (Columbia bollii) szemből nagyon hasonló, de a háta nem ilyen mintázott (ld. a másik feltöltést) és csak a Kanári szigeteken honos.)
Korábban az aranysárga nőivarú alföldi szitakötőt fotóztam, most először került elém a piros, hím egyed (Sympetrum sanguineum).
A képeken látható Erdei pinty (Fringilla coelebs) hímje a faágon hangosan énekelt. A meghatározókban veréb nagyságúnak írják le, ez a példány inkább rigó méretű volt. A kettőzött fehér szárnycsík itt kifejezetten látszik és egyforma, más példányokon csak az alsó teljes, a felső csonka.
A csuszka madár (Sitta europaea) már többször szerepel korábbi felvételeim között. (Ma végleg bebizonyosodott, hogy árnyékban nem lehet madarakat fotózni sem ISO400 alatt, sem beszűkített retesszel! - Ez csak verőfényben és főleg tájképeknél lehetséges!) -Az összes kép ISO800 mellett készült.
Egy húslégy portréja, melyen a feje éles. - (Ilyen makrónál a potroh már életlenné válik, mert nincs 5 mm a mélységélesség) - Mellékletben a főkép vágott részlete, a légy fejét mutatja csupán!
A széles szipoly (Anisoplia lata) méretében és felülnézetből hasonlít egy cserebogárra, de a cserebogarak csápja, lábai is barnák, ennek a fajnak a csápja és lábai feketék, a tora szürke és a hátán a szárnyak tetején látható egy lekerekített barna négyzet (tulipán-minta), benne egy fehér folt .
A dolmányos varjú (Corvus cornix) gyakran kutat az avarban termések után (2. sz. kép), de röptében nehezebb fotózni, - ekkor is megfigyelhető néha, hogy terméseket szállít a csőrében: a főképen éppen hármat egyszerre.
A győri Városháza neobarokk épületét 1900-ban avatták fel. A főtornya 59 méter magas. A főkép az épületet hátsó, ferde nézetből mutatja, - központi nézetből (ld. 2 fotó) csak egy részlet fér a képre, széles látószögű objektív lenne szükséges (mely erősen torzít!) Itt van hátul a gépkocsi parkoló, mögötte a vasúti és autóbusz Pályaudvar.
A vörösbegy (Erithacus rubecula) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. Magyarországon védett, eszmei értéke: 25.000 Ft.
Több fotó elkészítése után úgy tűnik, hogy a hegyes tüskének látszó végződés a hím lószúnyog nemi szerve, miközben a nőivarú egyed potrohának vége tompa. (ez felel meg a gerinceseknél a hüvely bemenetének)
Zöldike (Carduelis chloris) - ma sok példányban fordult elő a télre kitett etetők környékén. (Ha kitavaszodik, alig lesz látható.)
Városnéző kis vonat, mely a város frekventált pontjait köti össze tavasztól őszig
A bókoló bogáncs (Carduus nutans) virágát mutatom be több képen. A főképen és a 3. mellékleten egy zöldes gyöngyházlepke látgotatja, a 2. kép a bogáncs termése.
Előfordul, hogy egy lepke-fajból csak egy-két fotó sikerül, máskor meg azonos színhelyen és nézetben egy tucat is - hasonló pózban. - Ezeket nem tettem fel eddig még albumba, csak azokat, ahol egy lepkét több nézetből vagy több virágon tudtam lefényképezni. - A főképen: pókhálóslepke (Arashnia levana)
Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) - ritkább a Nagy fakopáncshoz képest: a begye cirmos, piros fejtetői tollazatának nincs fekete szegélye. Magyarországon védett faj: eszmei védelmi értéke = 50.000 Ft.
A Gemenci Erdő (hivatalosan: Duna-Dráva Nemzeti Park) területén található egy régi Duna-holtág, melyet Cserta-Dunának neveznek. Ennek partján találtam egy legelésző, vizet ivó, majd úszni készülő néhány szarvast. (Egy ilyen csapat neve a "rudli", mely egy bikából, néhány szarvastehénből és fiatalabb borjakból áll.) -Vadászatban jártas ismerősöm hívta fel a figyelmemet, hogy ezek szarvasok, nem őzek, mert az őzek pofája keskenyebb és fekete az orruk!
A sávos szitakötő (Calopterix splendens / vagy Agrion splendens) - hím 5 fotója.
A főképen látható (parlagi?) galamb csőrén egy bütyök látható, mely inkább lágyrész-növekménynek, daganatnak látszik, nem szarutúltengésnek. Az összes Magyarországon honos galamb / gerle csőre tövében egy szürkés-fehér sáv látható (2.kép). Az Európa-szerte látható Bütykös hattyú (3. kép) csőrén a bütyök = szaru-túltengés, nem betegség. A pézsmaréce csőrén (4.) látható lágyrész növekmény genetikai mutáció, tenyésztés révén történt kiválogatódás eredménye. E példány nyaka szokatlanul hosszú, sovány volt (5.), ez lehet éhezés következménye is, azonban egy másik példány (6 -7 kép) normál testalkatúnak látszott. A Bütykös császárgalamb (Ducula pacifica) másként néz ki.
Ma több őszapó (Aegithalos caudatus) került elém, többnyire a juharfa vékony ágain függeszkedve, lengve kerestek táplálékot. A fenti körülmények miatt ezt a madarat minden testhelyzetben (fejjel lefelé is) fotózhattam. A háta és hosszú farktollai barnák, mialatt a begye hófehér, szemközti nézetben nem is látszik szinte semmi a hátsó barna tollakból (8.kép) - ez az északi alfaj, a többi kép a Közép-európai változatot mutatja. Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
A Fenyőrigó (Turdus pilaris) átmeneti (néhány napos) téli (januári) vendég a Népligetben,- egyébként a költöző madár, a telet melegebb éghajlaton tölti, a Kárpát-medencében ritka. Ma csapatostul jöttek, egy-egy fán 8-10 madár telepedett le néhány pillanatra. (Az InfoRádió szerint százezer számra vonulnak át, kedvencük az ostorfa bogyója) Magyarországon védett Eszmei érték: 25 000 Ft.
A közép fakopáncs (Leiopicus medius) Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft. Most először láttam meg egy kis falu békés parkjában egy vad meggyfa törzsén. (A nagy és kis fakopáncs fején fekete szín is látható, még a közép fakopáncs fejét kis piros "sapka" díszíti, mint a bíborosokét!
A Tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkafélék közé tartozó, Magyarországon védett vadvirág. (Ennek a szépen fejlett bokornak a virágai 5-7 cm átmérőjűek.)
A Nagy fakopáncs / Tarka harkály (Dendrocopos major) fotóit kb. 20 alkalommal töltöttem fel. Kezdeti képeim a gyengébb felszerelés miatt igen életlenek, a későbbiek a betakarások, inhomogén háttér miatt nem tetszetősek. Jelenlegi sorozatom a magas, ISO1600 ellenére a homogén zöld háttér előtt jobban kiemeli a Nagy fakopáncs hím faji jellegzetességeit: vérvörös farktollak, zárt fehér vállfolt különbözteti meg a Balkáni fakopáncstól, melynek szintén vörös tarkófoltja van. - ** Meglepetve olvasom a Wikipedián, hogy Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 100.000 Ft!
Ritkán sikerült két harkályt egy képmezőben lefotóznom. Itt két Közép fakopáncs (Dendorocopos medius) találkáját lestem meg. A randevú, udvarlás célja az utolsó képen látható.
A lepkék/ molyfélék - Lepidoptera / Cramboidea = Fűgyökérrágó lepkefélék / fűgyökérmoly félék közé tartozik. Ritkán lehet szárnyait kiterítve látni, szárnyait összezárja, két hosszú csápját a hátára fektette. Az utóbb hozzáadott képek más fajokról készültek.
A házi veréb (Passer domesticus) sokkal jobban adaptálódott a városi léthez, az emberek közelségéhez, ezért melegedőhelyet és táplálékot is könnyebben talál az utcán. Ellentétben a halászó vízi madarakkal, állományukat nem tizedelte meg a tél.
Egy Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) tojó egy vasrúdon pózolt szemmagasságban, 2.5 méter távolságban. A kamera állást úgy választottam ki, hogy a háttérben a gyep illetve a bokrok zöldje legyen. Mindegyik képnél az automatika ISO1600-at adott, négyszer magasabbat, mint a fehér háttér előtti sorozatnál. Ráadásul a záridő is legalább kétszeresre megnyúlt (1/220-1/400 sec.). - Ezért nem lehet ZÖLD gyepen vagy zöld vízen úgy fotózni, hogy a fényérzékenység maximumát ISO400-nál alacsonyabbra választjuk, mert a fényigény 8-szor magasabb!
A fotózott rovar egy átmenet, egy subspecies a rajzos virágcincér (Pachyodes erraticus) és változékony virágcincér (Pachytodes cerambyciformis) - továbbá Lucernacincér (Plagionotus floralis) között. Az előző két változatban 3 fekete keresztdísz van, ezek közt a legfelső nem sáv, hanem 2 pont, az lucernacincérnél 4 keresztsáv van, nincs pont. Ennél a változatnál a 3 keresztsáv felett van még 2 pont.
A képsorozat azt mutatja, amint egy Szajkó / Mátyásmadár (Garrulus glandarius) a fészkéhez ágakat gyűjt. (Ebben egyébként a párja is segített, mindezt igen hangos rikoltozással művelték.) - A főképen csak terepszemlét tart, sok alkalommal kell még hoznia egy-egy új ágat.
Bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes allous). - Ellentétben más szerecsenboglárkákkal a szárnyszegélyen csak alul van néhány sárga apró folt. (pl. a "Szalagos szerecsenboglárka" mindkét szárnyszegélye sárga kockák sorát jelenti. - A "Csillogó boglárka" alsó szárnyán alul van egy keskeny, sárga, hullámos vonal,)
A sorozatban két vadászó madárfaj fotóit kevertem össze, mindkettő a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozik. A főképen és a 2-3-11-12-13-14. képen karvaly (Accipiter nisus) látható, a törzsén szabályosan, keresztirányban, párhuzamosan futó csíkoltság látható, mely folytatódik a szárnytollak felső, feji részén is, faroktollait zártabban tartja. Magyarországon védett, eszmei értéke: 50.000 Ft. /** - A 4-5-6-7-8-9-10. képek az egerészölyv (Buteo buteo) fotói: törzsén hosszanti, szabálytalan vonalak láthatók, faroktollait legyezőszerűen szélesebbre tárja repülés közben, a faroktollak és a szárnytollak alsó felének kockás mintázata hasonlít a karvaly azonos részéhez, ezért kevertem egybe a két fajt. Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 25.000 Ft. - (Mindkettő kb. 100 méter magasan körözgetett, közben leste a lehetséges áldozatát.)
Csak tippelek! 1.) A sárga szárny-szegélye miatt zöldike (Carudelis chloris) tojóra gondoltam, de ez a példány nem zöld!. 2.) A gébics tojó begyén vízszintes barna hullámok vannak - ezen meg függőleges csíkok, szárnyán nincs sárga szín. 3.) A Csíz feje tarkább és nem a szárny-szegélye sárga, hanem haránt-irányban van egy sárga sávja 4.) Hasonló mellénye van a Csicsörke madárnak (Serinus serinus) és 5.) Citromsármánynak (Embriza citrinella) is, de egyéb részlet nem stimmel!- Eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
A fehérpettyes álcsüngőlepke (Amatea phegea) ma többször került elém, különféle környezetben és testhelyzetben fotóztam. (A virág, melyen látható: egynyári seprence)
A fehérgyűrűs csüngőlepke (Zygaena carniolica) szinte fürtösen lógott a bogáncs virágokon. - A fehér gyűrű egyrészt a szárnyak vörös foltjai körül, másrészt a nyakukon látható. (A tér különböző irányába álló lepkék színe eltérő, nem mindegyik részletük éles - a kis mélység-élesség miatt)
A Házi veréb (Passer domesticus) több példánya csipegetett a Duna-parton a járókelők által etetésre odadobott kenyér darabokból. (A viszonylag erős napfény szűkebb blendét (apertura adventage) is megengedett volna, - de jóval magasabb ISO előválasztás mellett! -ld. utolsó két kép!)
A Batthyány-örökmécses Budapest V. kerületében, a Báthory utca és a Hold utca kereszteződése által alkotott téren álló, kör-alakú kerítéssel övezett négyoldalú márvány talapzaton álló emlékmű. E helyen – az egykori Újépület udvarán – végezték ki 1849. október 6-án gróf Batthyány Lajost (1807–1849), Magyarország első felelős miniszterelnökét. Az emlékmű a tervpályázat Pogány Móric építész nyerte, az ünnepélyes leleplezés 1926. október 6-án történt.
A Hüllő és tojása c. ezüstös fém szobor Seregi György (2007) alkotása, a budapesti Természettudományi Múzeum (Budapest, Ludovika tér) bejáratát szimbolizálja.
Martonvásáron a Brunszvik kastély parkjában a sétaút mentén matuzsálem (150-200 éves) ősfákat láthatunk, melyek törzsét és vastag ágait is évszázados korú borostyán futja be. A másfél méter vastag fatörzseken karvastagságú indák láthatók 2. + 3. kép), a kúszócserje 15-25 méter magas ágakat is körbefutja. A léggyökerekkel kapaszkodó örökzöld Borostyán (Hedera helix) télen-nyáron élősködik, nedvességet és oxigént von el, a súlya is tetemes teher.
Az Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata) -Mammoth wasp - nőivarú egyede a főképen, hím példánya a mellékletben. Korábban kizárólag hímeket találtam, valószínűleg a nőstények a peterakással vannak elfoglalva.. - Egyre több helyen is rájuk találtam a Népligetben, ahol korábbi években sohasem éltek. A 3-4. kép a Teleki tér játszóterén készült. A hím feje fekete, a női változat piros / vagy narancssárga. Állítólag nincs fullánkjuk. Egy példány elpusztításáért 50.000 Ft büntetés jár!
A fotókon kétféle levéldarázs (Hymenoptera / Tenthredinidae család) látható. Az főképen + 2. mellékleten egy kétszínű (Athalia bicolor) levéldarázs látható - ennek a potroha és lábai sárgák. A 3. fotón egy "rokon", azonos (Tenthredinidae) családban tartozó Dolerus sp. látható, - ennek mindene fekete!
Dolmányos varjú (Corvus cornix) egy farönkön, a főkép és az utolsó hangos károgás közben mutatja. (Csak ezen a viszonylag jól megvilágított, részletgazdag felvételen látszik, hogy a begyén a fehér tollakat vékony, fekete, szaggatott vonalak tarkítják.)
A fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus) ma is kétszer látogatta meg a madárlesemet. (A jobban látható megjelenéséből származnak a fotók.)
A Csóka (Corvus monedula) télen nem látható, csak tavasszal jelenik meg a parkokban. A tollazata színben (fekete fej és szárny, szürke mell) hasonlít a Dolmányos varjú (Corvus cornix) színeire, de teste kisebb, nyaka, farka, csőre rövidebb, szeme fehér, míg a dolmányosé fekete. A mellének tollazata sötétebb szürke, a dolmányosé világosabb. A nyakán világosabb "félörv" látható, esetünkben ez inkább 1/3-a a nyak kerületének.
A lódarázs (Vespa crabro) a darazsak (Vespidae) családjának legnagyobb méretű európai képviselője. (Ez a példány csupán 25 mm-es volt)
Ezek a felvételek "Sorozatfelvétel" opció mellett készültek: a 6 felvétel 2 másodperc alatt, miközben a balkáni gerle (Streptopelia decaocto) átröppent egyik fáról a másikra és közben megtett kb. 8 méter távolságot a levegőben.- (Az idő másodpercben a jobb alsó sarokban látható.)
Ez a Seregély (Sturnus vulgaris) hosszasan időzött és hangosan csicsergett egy szomorúfűzfán. Nyilván ez valami tavaszi hívogató hang lehetett, az avarban keresgélve vagy nyári időben jóval csendesebb!
A felvétel sorozat a Margit-híd közepéről készült. A főképen a Mátyás-templom látható a Halászbástyával.
A zöldike (Carduelis chloris) madárról évek alatt már igen sok képet készítettem, - szinte egyikkel sem vagyok elégedett. Talán a jelenlegi sorozatom már elfogadhatóbb!
Mialatt egy kék cinege (Cyanistes caeruleus) türelmesen pózolt egy közeli faágon, jutott idő a fényképezőgép többféle opcióját kipróbálnom. Régóta izgat a kérdés: vajon melyik paraméter (ISO, blende, záridő) a fontosabb? A fenti paramétereknek milyen kombinációja (Program változat) lenne az ideális? Kétféle variációt tudok bemutatni. A.) 2-4. kép / BLENDE elsőbbség= F10.0, ISO400, záridő=1/200-1/250 sec. B.) 1. főkép + 5-7. kép /PROGRAM mód = F6.3 -ISO250-280, blende=1/800 sec. Az A) lényege=szűk blende / hosszú záridő - B) tág blende / rövid záridő. Következtetés, konklúzió= A szűkebb blende madárfotózásnál nem jelent előnyt (mélység, pontosabb leképzés), a gyorsan helyváltoztató cinegék esetén a rövidebb záridő a fontosabb! (Természetesen nagyobb, mozdulatlanul pózoló madarak esetén adhat a 1/200 sec. záridő, ISO200 élesebb képet is.)
A lampionvirág (Physalis alkekengi) -piros, papírvékony toktermés, mely elszáradva az erezete hálózatát mutatja és benne rejlik a piros bogyós termés, népiesen: "zsidócseresznye".
Az Őszapó Közép-európai alfaja (Aegithalos caudatus ssp. europaeus) fején hosszú barna csík látható, a hasa, begye vörösesbarna (A másik őszapó változat begye fehér és a felnőtt változat feje is hófehér.)- A madár egy borbolya (Berberis juliannae) bokron látható. - Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
A Cifrapalota Kecskemét Rákóczi út - Széchenyi tér találkozásánál Márkus géza tervei alapjőán készült szecessziós stílusban 1902-ben. A tetejét Zsolnay kerámia díszíti. Benne képtár, több állandó kiállítás található. Ezek közül talán leginkább egyedi és legrégebbi az V-VIII. századból, az avar korból származó, nagyszámú tételből álló aranylelet.
A 2015.07.08-án kitör vihar számtalan fát csavart ki tövestül, vagy 50-70 cm vastag törzseket tört derékba. (Csak később derül ki, hogy a Fővárosban és Pest-megyében mennyi volt a kár). A Népliget a VIII./X. kerület közös tulajdona, jelenleg úgy néz ki, mint Berlin a bombázások után. - - A hétvégére katasztrófa sújtott területnek nyilvánították a Népligetet, a Planetárium sem látogatható.
Az aranyfa (Forsythia)bokrai az elsőként virágzó kerti dísznövények közé tartoznak (Az Aranyeső, ill. Aranyvessző kifejezést gyakorta használjuk -tévesen - ugyanerre a bokorra, de azok lágyszárú növények.)
A Seregély (Sturnus vulgaris) feketés-kéken csillogó tollazatát függőleges irányban fehér szívecskék sormintája díszíti, mely helyenként osztott, V-formát mutat. Nem ritka, rigó-méretű madár, de tollazatának díszítése szép.
A szarka (Pica pica) gyakorta látható, de közelről, jó fényben ritkán fotózható, - annak ellenére, hogy nagytestű és fekete-fehér tollazata erős kontrasztot ad: bizalmatlan, 10 méternél közelebb nem lehet megközelíteni, az avaron szökdécsel, röpte gyors és hullámzó vonalú, a fák árnyékos ágain telepszik le vagy 25 méter magas fák csúcsain.
Egyik madár sem adott hangot: nem vijjogott, vagy károgott, csak álmos volt. Főképen egy dankasirály, 2.kép: Kárókatona, - 3. kép: Dolmányos varjú látható. 4. kép: Házi rozsdafarkú
Barátcinege (Poecile palustris). - A szárnyi felszíne azonos a színcinegére (Parus major) jellemzőkkel, de nincs olyan nagy kerek, intenzív fekete torokfoltja, sem fekete nyakörve, "nyakkendője" is halványabban jelzett, a sapkája pedig nem szénfekete, hanem sötét vöröses-barna. ** Magyarországon védett, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
Egy felröppenő fehér gólya (Ciconia ciconia) jobb szárnyán két helyen is látható korábbi sérülés, vagy már gyógyult törés nyoma.
Szerintem hatalmas keveredés van a különböző boglárka-lepkék terminológiájában, ahogyan a különböző fajta boglárkák a való életben is össze-vissza szaporodnak, keverednek - igen sok a genetikai mutáció, aberráció! A legfontosabb különbség az, hogy vannak kék és barna (szerecsen) boglárkák. A hímek hátszíne több fajban kék, még a nőivarú ugyanabban a fajtában barna színű! - A szalagos szerecsenboglárka szárnyai szegélyén széles (kockákból álló) sárga szegély van, míg van három fajta boglárka, ahol a NŐI-egyedek szárnya szegélyén (a felsőn elmosódottabban) sárga hullámvonal sejthető, ezek a csillogó (Plebeius argyronom), fénylő /vagy mezei (Plebeius dolyras), az ezüstös (Plebeius argus). ** A fonák oldal mintázata a boglárka fotókon hol fehéren, hol kék, hol barna alapon jelenik meg. - Tehát teljes zűrzavar áll fenn: a háti felszín lehet kék / vagy barna, - hiányozhat a hullámvonal is, a fonák felszín is lehet kék, fehér vagy barna! (Mindez a nemtől, variációktól és a fotós választásától függően, de keveredve kerül a világhálóra!)
Egy házi méh ernyős fasfű (Verbena bonaniensis) virágon. (Ez a virág magasabb szárú, de rövidebb tölcsérű, mint a Verbena rigida. - Egyébként a kacsafarkú szenderek kedvelt virága, de ma alig voltak láthatók.)
Ez a sárkányfenyő, Wollemi Pine (Wollemia nobilis) a világ legöregebb és legritkább fafajtája, több mint 200 millió éves Araucaria-félék családjába tartozó fenyőféle, a hazánkban szobafenyőként ismert dísznövény közeli rokona. A facsemete 2006-ban adományként került a Füvészkertbe egyenesen eredeti élőhelyéről, A Sydneytől 200 km-re fekvő Wollemi Nemzeti Parkből, 2006. május 26-án ültette el Ausztrália magyarországi nagykövete, Alex Brooking. Ez a világ 64. példánya. Ma díszes ráccsal körülkerítve látható (hogy a látogatók ne tapogassák) az ELTE Botanikus Kertjében, a Pálmaház mellett. (Egyébként felfedezése előtt csak 2-91 millió évvel ezelőtti fosszíliákból volt ismert.)
Megszoktuk, hogy a TV-reklámokban is csak szép, egészséges személyek láthatóak. Általában nem szívesen fotózunk beteg, fogyatékos embereket. Én is többnyire a sérült szárnyú lepkékről készült fotókat nem töltöttem fel, de némelyik annyira szakadt, sérült, hogy kész csoda, ha repülőképes. Egy kicsit hasonlít arra, aki amputáltan a paralimpián vesz részt.
Az európai mókus, közönséges erdeimókus vagy vörös mókus (Sciurus vulgaris) igyekszik minél több élelmet találni a tél beköszönte előtt, ezért jobban megközelíthető. Ebben a sorozatban 3 mókusról készültek felvételek: megfigyelhető, hogy a vörösesbarna helyett sötétbarna vagy szürke is lehet ebben az évszakban a bundája.
A Szürke légykapó (Muscicapa striata) homloka csíkozott, a begye is, de finomabban. (Tavalyi felvételeimen az látható, hogy a csíkok nyáron szélesebbek és vörösbarnák lesznek, továbbá a szárnya és háti tollai barnák, - a nevében szereplő szürke csak a begyére vonatkozik!)- Eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft.
A vízisikló (Natrix natrix) szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, Magyarországon eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft. (Egy kis horgásztavon, Villány közelében fotóztam) - Ugyanolyan tekergő mozdulatokkal úsznak a vízen, mint ahogyan a kígyók is haladnak a homokban vagy füvön. - A képeken látott példány max. ujjnyi vastag és kb. 60 cm hosszúságú volt.
A szürke légykapó (Muscicapa striata) nevét a világos szürkés alapon csíkolt begyéről és szintén csíkozott fejmintázatáról kapta. Eddig többnyire szemből készíthettem róla fotókat (lásd a tegnapi sorozatomat!), belekerült néhány napba, még rájöttem ezek a barna hátfelszínt, a szárnyak mintázatát mutató képek is a szürke légykapót ábrázolják, a két nézetből teljesen más színű a madár!
Ez a légy kb. 35 mm hosszúságú volt, akkora, mint egy szöcske. Lehet, hogy a Diptera / Bibionidae családba tartozó "Bibio pomonae" - / vagy a rablólegyek/ farkaslegyek (Asilidae) közé tartozik!
A makró (macro) felvételek célja a természet közelebbi részleteinek megmutatása. Egyik lehetősége az előtét (close-up) lencse. Minden közelkép esetén kevesebb a fény, ezért automatikusan nő a záridő és az ISO értéke, - ezért használtam vakut. (A főkép: verbena / vasfű virágon harmatcseppek csillognak.)
Megfigyeltem, hogy most mindegyik méhecske a hátsó két lábának felső részén vérpiros kis gömböcskéket hordoz. Máskor a szőrzetükön vitték a pollent, - lehet, hogy ezek pollen-tartó oldaltáskák? - Aki tudja, írja meg! (A KRESZ-ellen vétő autóvezetők szoktak "Mikulás csomagot" = piros zacskóba burkolt büntető cédulát kapni.) ** A pollen-hordozásra létezik egy halvány-barna színű tasak is, más egyedek a lábszőrzetükre tapadva - zacskó nélkül viszik a virágport tovább..(Pollen sacs, pollen basket, corbicula)
Házi veréb (Passer domesticus) fotói azonos helyen, a madártól azonos távolságra, azonos kamera-beállítás (blende előny = aperture priority) mellett készültek, de zöld háttérben az automatika kétszer magasabb ISO értéket adott, mint a fehér háttér előtt. (Ezért problémás zöld vízen, gyepen, bokor-ágon madarat fotózni.)- A világos háttér előtt készült képek alacsonyabb ISO mellett készíthetők, de maga a madár annyira besötétül, hogy jelentős utólagos világosításra van szükség! -Ld. a 7. összekapcsolt (montázs) képen! - A felbontás, részletek gazdagsága nem romlik magasabb ISO mellett sem!
Egy dankasirály (Chroicocephalus ridibundus) kihalászott a tóból egy kis piros rákot, a képsorozat azt mutatja, amint elfogyasztja.
A keleti cserebogár (Anoxia orientális) kb. 30 mm hosszú, a legnagyobb cserebogár, a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjába tartozik. (JUHÁSZJ ugyanezt fotózta, azonban tévesen "Kallócserebogár" elnevezést adta, de annak barna-foltos, nem vörös csíkos a háti mintázata)
A vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) eredetileg az USA déli államaiban terjedt el úgy, hogy a szabadon engedett példányai kiszorították a mocsári teknőst. A fentiek miatt az Európai Unió betiltotta az exportját. A budapesti Feneketlen Tóba is szabadon engedett házi ékszerteknősök kerültek, ma már vagy 50 db felett lehet a példányszámuk.
Az Erdei pinty (Fringilla coelebs) tojót már fotóztam, de 35-40 méter távolságból, ezek a fotók zajosak, értéktelenek. A tojó jóval kevésbé színes, mint a hím (ld.2.kép): hím tarkója és csőre is szürkéskék, a begye rózsaszín, a kettős fehér szárnycsíkjai erősebbek. A tojó csőre csontszínű, melle halvány tejeskávé barna. (Elkülönítésként 6.kép: Fenyőpinty)
A gipszszobrászat elsősorban lakás belsők (mennyezeti rozetta) falak (fríz, stukkó) dominálóan barokk stílusú mintákkal történő díszítésére használatos. - Most először láttam egy családi ház külső falának díszítésére felhasználva. - (Olcsóbb, könnyebb, mint egy kőfaragás, de kevésbé időálló.)
Nem tudtam beazonosítani, a barátposzátára (Sylvia atricapilla) emlékeztet, de nagyon szélborzolta a tollazat a fején, az biztos, hogy nem bóbitás madár!
Ez az darázs kb. 12 mm-es, kisebb és karcsúbb, mint egy selymes döglégy. A botanikai nevét még nem találtam meg. Potroha sárga-fekete színét tekintve hasonlít a nála jóval nagyobb (25 mm-es) Sphex funerarius - hoz (2. kép), de ennek rövidebb a dereka. A fenti hasonlóság alapján vélem, hogy a Kaparódarazsak (Sphecidae) családjába tartozhat. (A felvételek a lencse elé csavart close-up+4 lencsével készültek.)
Néhány virág a nyárutó / kora-ősz kínálatából egy parkban. 1.) főkép: Angol gólyaorr 2.) Egy őszirózsa-féle 3.) Levendula 4.) Vasfű (Verbena) 5.) Bársonyvirág (Büdöske) 6.) Egy dália féle 12.) Napvirág 13.) "Sparkler leander" 16.) "Celosia plumosa" - Kakastaréj
Az alföldi szitakötő (Sympetrum sanquineum) nősténye (a hím piros színű) - 4 képen.
A fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus) újabb felvételei - szabad kézből, állvány nélkül. - (Magyarországon védett, eszmei értéke: 25.000 Ft.)
A trombitafolyondár (Campsis radicans) hazánkban is elterjedt kúszócserje. (A felvételek nem makró módban közelről, hanem teleobjektívvel 2-3 méter távolságból készültek.)
A Zöld küllő (Picus viridis) vagy zöld harkály képeinek zömét ágon tartózkodó madárról készítettem. Gyepen utoljára 2 évvel korábban FUJI bridge kamerával fotóztam ezt a madarat, ez az első próbálkozásom DSLR kamerával, teleobjektívvel. A hímnek piros, a tojónak fekete a bajuszfoltja. Minden gyepen tartózkodó madár fotózása magasabb ISO értéket igényel, a fű zöldje nem igazán ad jó kontrasztot a zöld küllő esetén. Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft.
A keserű csucsor (Solanum dulcamara) mérgező évelő kúszónövény, tűztövis bokor ágai közt találtam.
A vérszilva (Prunus cerasifera Woodii) díszfa virágai. (Az előző változat a túlzott kicsinyítés áldozata lett!)
Szalagos szerecsenboglárka (Aricia agestis) - az 1-3. felvétel ellenfényben, vasfű (Verbéna) virágon, a 3-6. felvétel vakuval, előtétlencsével készült.
Ebben a sorozatban egyedi, kovácsoltvasból készült, általam műremeknek tartott bejárati kapukat mutatok be. (Van már egy hasonló sorozatom az Országalbumon.) - Sajnos, az állóképek nem nagyíthatók, mivel a komputer monitorok vízszintes felbontása a nagyobb, az ajtók pedig függőleges irányban magasabbak, mint szélesebbek, ezért a 6-10. kép a korábbiak fekvő (tájkép) formátumra vágott részlete. (Néha egy részlet többet ér, mint a teljes kép.) - A főképen a Parlament előtti Kossuth tér 13-15-ös számú ház bejáratának részlete látható.
A címerespoloskák (Pentatomorpha) egy újabb alfaját találtam és fotóztam. Közönséges karimáspoloska (Coreus marginatus)
Piros díszalmafa virágok 4 makrón + az utolsó egy teljes ág távolabbi felvétele.
Kecskeméten a Városháza mellett áll Kossuth Lajos szobra, melyet Telcs Ede készített, 1906-ban avatták fel, tisztelettel adózva az államférfi 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren tartott toborzó beszéde előtt is.
A kis színjátszólepke (Apatura lila) fonákján dohánybarna színű, hátán világos vagy sötétbarna, de a hímek megváltoztatják a hátszínüket: "irizálnak" - a barna hátszín egyik pillanatról a másikra lilává változik. A hétvégén készített sok tucatnyi felvételből kiválasztottam két párt, ahol a lepke ugyanazon a helyen tartózkodik, s színe először barna, majd lila: ezek az 5/6. és 7/8. képpárok. **Magyarországon védett faj, az eszmei védettség értéke: 10.000 Ft.
A nagy iszaplégy (Helophilus pendulus) lila vasfű (Verbena) virágon, (Már van egy sorozatom róla, de itt szebb a környezete.)
Az Őszapó (Eegithalos caudatus) egy tiszafa-bokron pihent meg. A széncinegéhez képest igen ritkán látható, eddig még alig tudtam róla felvételt készíteni. Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
Hévíz Egregy városrészében található műemlék templom 2014 év végén került felújításra
Valószínűleg Ciprusmoha (Hypnum cupressiforme) fotói, - távolabbról hajfonatnak tűnnek, közeli 2. makrón látható, hogy a számos, keskeny levélke inkább ciprusfa levélzetét mintázza.
Két csóka madár (Corvus monedula) fotói az odújuk körül egy fatörzsön.
A Szürke gém kérdezi a mellette álló ifjú vadkacsát: "Te fiú vagy?" - Én is ezt kérdezem: Ez a félig zöld fejű, serdülő réce ha felnő, akkor gácsér lesz és bezöldül teljesen a feje? - Székely vicc = gyerek kérdezi az apját: Miért piros ez a kékszilva? - Mert még zöld! ** A nemek ifjú példányoknál keverhetők, mert a hím teste is barnás-tarka és nem zöld a feje, - viszont a hím csőre mindig tiszta sárga, tojók csőre barnán színezett és fejükön soha nincs kék / vagy zöld tollazat. Életkorral a hím példányok elveszítik tarka, rejtőzködő színüket és a fejük fokozatosan fémes zöld/ zöldeskék lesz.
Ez a fekete óriás, a kék fadongó (Xylocopa violacea) / the violet carpenter bee - már 7 korábbi sorozatomban szerepel, de távolabbról vagy gyengébb optikával fotóztam és a latin nevében is többször szerepelt elírás.
Ezek a fotók a szajkót / vagy mátyásmadarat (Garrulus glandarius) közelebbről mutatják és eredeti pixel-méretben adom közre. Bár Magyarországon nem fenyegetett, nem védett faj, de kevésbé ismert.
Az orosz MIG 21-es vadászgép a Kecskeméti Repülőtér és nyári Repülőnapok szimbóluma, mint szobor áll a várost elkerülő 44-es főút és 445-ös út kereszteződésében a körforgalmának közepén - 2015 november eleje óta.
Az alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum) nőivarú (szalmasárga) egyede a főképen, a névadó, vérpiros példány, a hím a 2. képen.
A japáncseresznye (Prunus serrulata vagy Cerasus serrulata) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó díszfa. Japán nemzeti jelképe és a japán identitás része.
A feketerigó (Turdus merula) hímje látható a felvételeken. (Legtöbbször árnyas ágakon ülve vagy avarban keresgélve látható. ilyenkor hatalmas karmait nem lehet fotózni.)
A széncinege (Parus major) gyakorta választ fészkelési helyként egy (fakopáncs által kivájt) odút. Ez a tojó most "tavaszi nagytakarítást végzett": kidobálta az odúból a felesleges forgácsot.
Ezt a virágzó repcét a Lurdy-ház melletti Shell-töltőállomás közelében, a járda melletti sövényben fotóztam, vegyesen nőtt a tavaszi aggófűvel. Vadvirágnak gondoltam az előfordulás helye alapján, de ilyen vadvirág nem létezik, viszont járda mentén sem teremnek takarmánynövények. (Az életlen 2. felvétel jól mutatja, hogy a levele káposzta-levélre hasonlít (Brassicaceae)!
A kékcinege (Cyanistes caeruleus) méretében kisebb a széncinegénél (Parus major), valamivel ritkábban látható nyáron. Előző soroztatom ISO400, jelenlegi ISO200 mellett készült, itt a záridő átlagban 1/80 - 1/125 - 1/160 sec. volt, sok bemozdulással. (Szerintem ISO100 csak kitömött madárnál jön össze, mert egy cinege szüntelenül izeg-mozog.)
A széncinege (Parus major) a téli hónapokra kitett madáretetőnél napraforgó-magot fogyaszt. A képeket az ásványvizes palackból készített etetőnél és környékén fotóztam.
Szép, tavaszias időben Mátrafüred hegyi ösvényei és vendéglátó helységei megtelnek kirándulni, friss levegőre vágyó turistákkal. A gyalog, kerékpárral, mountain-bike-al, elektromos terepjáró rollerrel, babakocsival egyaránt találkozhatunk. Utána számtalan gyorsétkezde várja az éhes-szomjas csoportokat. A főképen (és megismételten a 2. képen) egy modern kivitelezésű székely kapu látható, mely egy fizetővendégeket váró magánház bejárata.
A szürke gém (Ardea cinerea) mai röptéje kedvezőbb megvilágítás (fényszög) mellett és közelebbről készült - sorozatfelvétel opcióban. (Két hónappal ezelőtt fotóztam ezt a gémet először - álló helyzetben, röptéi korábban egyáltalán nem sikerültek, a mai felvételek viszont jobbak a tegnapi sorozatomnál!)
A selyemkóró (Asclepias syriaca) illatanyagai vonzóak a legtöbb kétszárnyú rovar, bogár és lepke számára, azonban mérgező növény. Mérge egyedül a bűzpillefélékre nem hat. Ma is több lepke lassú pusztulását figyelhettem meg! - Ha nem tudnak kiszabadulni a ragacsos váladékából, akkor éhen pusztulnak. - Ha kiszabadulnak, akkor is visszatérnek, mint az drog, nikotin vagy alkohol-függő emberek az egészségükre veszélyes szokásaikhoz. Megfigyelhettem, hogy 10-15 perc ott tartózkodás után már a legtöbb lepke elkábul, elgyengül, mozgásai lelassulnak. A nagyobb testű pillangók és erős virágbogarak nem esnek áldozatul, viszont tömegesen pusztulnak fehérpettyes álcsüngőlepkék!
Feketerigó (Turdus merula) tűztövis (Pyracantha) bogyót csipeget. Sajnos, a hideg időben hiányzott a fotózáshoz a napsütés (ezért magas az ISO), ha sütött volna a Nap, akkor meg a rigók nem engedtek volna ilyen közelre. Bizonyos, hogy a 2 évvel korábban bridge kamerával készített felvételeim sokkal zajosabbak voltak, mint a jelenlegi DLSR géppel.
A sövényre, kerítésre futtatható cserjék 3 fajtájának virágát fotóztam.
A Házi rozsdafarkú (Pheoenicurus ochruros) tojóról azonos helyen, időpontban készült a sorozat, ISO1600-ra szabott fényérzékenység plafon és blende előválasztás (aperture priority) mellett. Az alacsonyabb ISO felől a magasabb felé haladva nem állapítható meg lényeges romlás a képek részletgazdagságában. Tehát a rosszabb, életlen felvételeket (legalább 100.000 db-ot készítettem eddig!) nem a magas ISO, hanem az okozza, hogy alacsony ISO mellett nincs lehetőség a blende beszűkítésére és rövidebb záridő alkalmazására! Lehet záridőt vagy blendét előválasztással rögzíteni, de a fényérzékenységet nem szabad korlátozni, mivel a NIKON DLSR kamera belső algoritmusa is elsősorban fényérzékenység szabad választásra, a többi paraméterhez igazításra épül!
A nagy fakopáncs (Dendrocopos major) fotói ISO1600 és a legnagyobb pixel felbontásban készültek. (ISO200 körül a háttérzaj kisebb lenne, viszont a NIKON csak akkor ad "zöld lámpát" az exponáláshoz, ha a záridő 1/500 - 1/800 sec. körüli, ehhez viszont sokkal magasabb ISO-érzékenység tartozik.)
Egy széncinege (Parus major) a Budai Várba felvezető Gránit-lépcsőt szegélyező kőfalban talált magának egy odút.
A szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) életmódja miatt került a védett, veszélyeztetett állatok listájára, eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft.
Egy fehér karolópók ((Thomisus ornatus) szerényebben díszített változata zsákmányul ejtett egy pettyesszárnyú legyet (Platistoma seminationis). - A mellékletek közt egy más mintázatú karolópók látható egy nagyobb méretű léggyel 2 felvételen.
Az erdei páfrány vagy erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) a valódi páfrányok (Pteridopsida) osztályának az édesgyökerű páfrányok (Polypodiales) rendjébe tartozik. A főkép napnyugta felé ellenfényben készült, a második szokványos módon.
A zöldes gyöngyházlepke (Argynnis pandora) fotói egy parókás imola virág látogatásakor készültek. Ez a gyöngyházlepke háti mintázatát tekintve nagyon hasonló a többi gyöngyházlepkéhez, de a fonák oldal alsó szárnya a citromlepkéhez hasonló zöld erezettséget mutat, a felső szárny fonák oldala pedig bíbor színű. - Emellett viszonylag igen nagy lepke, a gyöngyházlepkék között bizonyosan a legnagyobb, talán a farkasalmalepke és a kardfarkú pillangó ilyen nagy.
A sorozat egy szajkó (Garrulus glandarius) madárról készült, amint egy villanydróton, minimum 6-7 méter távolságban ült, ellenfényben. Csak a kinagyításnál derült ki, hogy a tollazata élesebbe exponált, mint korábbi képeimen. (A főkép a 2. teljes kép részlete.)
A 2015. július 08-ßn szerdán 17 óra után kitört vihar 100 millió Ft-os károkat okozott Budapesten kerületenként. A főképen az Orczy Park kerítését kidöntő fatörzs látható. Lesodort tetők, elszakított villany-vezetékek, közlekedést akadályozó kidőlt fatörzsek, megrongált közlekedési lámpák, beázott pincék, - mindez kb. 15 perc alatt történt.
A Sokpettyes virágbogár (Oxythyrea funesta) kisebb, mint az Aranyos virágbogár (Cetunia aurata), de azonos családba (Cetoniidae) tartozik. A fotók előtétlencse (close-up) segítségével készültek, de 2014-ben kompakt kamerával készült fotóim élesebbek. ld. link!
Egy mókust (Sciurus vulgaris) lestem meg. Téli bundája inkább szürke már, nem vörös-barna. Az avarban keresgélt ennivalót, a megtalált termést felvitte a fára, ott fogyasztotta el, illetve néhányat eltárolt a faágon későbbre.
A mák (Papaver) sárga virágú változata ellenfényben (egyébként mindegyik mákvirág hasonlít a pipacsfélékre)
A nagy ökörszemlepke (Papillo justino) a szárnyak háti felszínén látható fekete folt - benne fehér pont - kapta a nevét, a fonál oldalon az alsó szárnyakon látható 2-2 fekete karika a hím példányra utal. ** Az utolsó 2 felvétel a mellékletben egy nőivarú nagy ökörszemlepkét ábrázol.
A karvaly (Accipiter nisus) galamb méretű ragadozó. Tollainak mintázata igen szép alulnézetből, ha sikerül a felvétel! A záridő csak köröző madárnál lehet esetleg hosszabb (1/800-ad sec.), de röptére minimum 1/1600-ad sec. szükséges, a blende is minimum f=8.0 legyen, de ez már olyan fényigényt jelent, hogy ISO200-400 nem elég. (Korábbi felvételeim ISO200 mellett jóval elmosódottabbak.) ** A három felvétel 3 másodperc alatt készült, azonos madárról!**
A c-betűs lepke (Polygonia c-album) egy halványabb, sárgás-barna változatát már közöltem, ez egy vörös-barna változat. - Utólagosan hozzáadtam 2 felvételt a sárgás-barna változatról - itt a lepke egy csoport fehér ernyős sárma virágon pihen.)
A magyar Parlament, Országház a Dunáról, különféle szögekből, félkörben fotózva. A téma már kb. 250 alkalommal megtalálható az O.A. képei között, de ez a sorozatom talán a leginkább kontrasztos (a napnyugta előtti megvilágításban készült.)
A Gemenci Parkerdő (Duna-Dráva Nemzeti Park) területén is hasonló választékot találtam lepkékből, mint Budapest környékén. Igen sok zöldes gyöngyházlepkét láttam, de ezekből már korábban is sok felvételt töltöttem fel, egy új fajtát találtam, ez az 4. kép: közönséges tűzlepke. 1.) Főkép: zöldes gyöngyházlepke oldalnézete 2.) zöldes gyöngyházlepke nyitott szárnyfelszíne 3.) színjátszó lepke 4.) közönséges tűzlepke 5.) színjátszó lepke 6.) szénalepke oldalnézete 7.) pókhálós lepke oldalnézete 8.) Közönséges ökörszemlepke oldalnézete 9.) Ökörszemlepke szárnyfelszíne 10.) Zöldes gyöngyházlepke oldalnézetből.
A fekete rigó (Turdus merula) hímjét mutatja a sorozat behavazott tűztövis (Pyracantha) sövényen. Nyáron egy rigót ritkán lehet 8 méternél közelebbről látni, de az éhes, fázó madarak most télen 2 méternél közelebb engedik az embert. A magas ISO érték ellenére látható a közelképeken, hogy a fekete rigó hímjének tolla sem egyenletesen, homogénen fekete, hanem kissé szürkés sávokkal árnyalt.
A gyermekláncfű vagy pitypang (Taraxacum officinale) az őszirózsafélék (Asteraceae) családján belül a pitypang (Taraxacum) nemzetségbe tartozó, évelő növényfaj. - A fotókon jól láthatók a reggel még összezárt központi sziromlevelek, mely az őszirózsákhoz hasonló, és a sötétebb, narancssárga Y-alakú porzók koszorúja.
Ezek az első felvételeim az Őszapó (Aegithalos caudatus) madárról. Egyszer már láttam pár pillanatig, de felvételre nem jutott idő, most is csak 5 másodpercig tartózkodott a közelemben. Két felvétel a fehér begyét, három a sötétbarna faroktollait és hátát mutatja. Eszmei védelmi értéke 25.000 Ft.
A galagonyalepke (Aporia crategi) a nagyobb méretű fehérlepkék (Pieridae) közé tartozik. (Kicsit hasonlít a vonalas réti araszolóhoz, de attól jóval nagyobb) - A háti felszínén nincsenek pontok, csak vonalak.
A kék fadongó (Xylucopa violacea) már korábban is szerepelt felvételeim közt, de nem mindig sikerült helyes színében fotóznom. Most vasfű virágon gyújtögetett. (A záridő ennél a sorozatnál szükségtelenül rövid, mert más témára vártam.)
A dankasirály (Chroicocephalus ridibundus) hímjének feje a párzási időszakban csokoládé-barna, később a barna szín foltossá válik, majd megszűnik és fehér lesz, akár a tojónál. Az első melléklet (2. kép) három változatot mutat egy képen, a többi melléklet egyetlen hím dankasirály felvétele, mely a Velencei tó partján egy mólónál a hajók kikötését tompító gumiabroncson pózolt.
Egy repülő kormorán, / kárókatona, (Phalacrocorax carbo) 4 fotója + 1 sziluett kép - májusban egy gyengébb NIKON NIKKOR optikával készült. 2014. októberben egy erősebb SIGMA teleobjektívvel készült fotókkal bővítettem a sorozatot.
Az alany egy Selymes döglégy (Lucilla sericata /common green bottle fly). Ritka alkalom, hogy szívókáját (proboscis) ilyen hosszasan kilógatja (15 felvétel készült). Képeken látható a feje, összetett szeme, szájszervei (mouth parts): szögletes szája, egy lefelé V-alakban álló páros csápja + ezek tövénél finom fa-alakú mozgásérzékelő antennái (1-2-5. kép), és hatalmas, szívásra-nyalásra alkalmas, nyelv-szerű szívókája. (Egyébként a Balkáni bögöly esetén is fotóztam spirálisan görbült szívókát.) - A fotók GREEN close-up+4 lencsével készültek. A Raynox DCR-250 csak "rétegfelvételt" készít, egy légy teljes fejét nem képes ábrázolni, - a közgyűrűvel csatolt teleobjektív nem ad ilyen közeli képet.
Egy Fekete rigó (Turdus merula) hím egy kis víztócsához inni ment.
1.) Siklórepülő - egy középre szerelt segédmotorral 2.) Egy 2 légsugárhajtóműves, kisebb Lufthansa utasszállító repülő 3.) Egy sárkányrepülő 4.) -Egy kisebb két sugárhajtóműves gép 5.) Egy vitorlázó-repülőgép 6.) Egymotoros repülőgép
A ráncoslevelű gólyaorr virág (Geranium renardii) három színváltozatát mutatom be: szürkés-kék, sötét lila és pink (lilás-rózsaszín)).
A vetési szipoly (Chaetopteroplia segetum) hátszínében és fehér, cakkos szegélyében hasonlít a májusi cserebogárra, de jóval kisebb.
Ahogy a régi filmes gépeken, úgy a modern digitális kamerákon is van lehetőség a blende (apertura, retesz) értékének előválasztására , szűkítésére. Alap helyzetben (A, P mód) a NIKON f/6.3 nyílást és 1/800 sec. záridőt kínál fel. Lehetőség van a blende akaratlagos szűkítésére: A = aperture priority / vagy M = manuál módban is. Amikor szűkebb nyíláson jut be a fény az optikán, a leképzés pontosabb lesz, de a bejutó fény csökken, ezért magasabb ISO és hosszabb záridő szükséges. + A NIKON esetén van egy tájkép ikon is mely fixált f/10 blendét és ISO400-at kínál, csupán a záridő változik automatikusan: ezzel a beállítással készültek a fotók Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) tojóról. Megállapítható, hogy a blende szűkítés több előnnyel járt, mint az ISO emelkedés!
A vetési varjú (Corvus frugilegus) rötében. (Ugyanennek a varjúnak a röptéről 10 felvétel készült sorozatban 3 másodperc alatt, de ahogy hátat fordított a napnak és távolodott, a többi kép rosszabb.)
A közönséges erdei mókus, vagy európai vörösmókus (Sciurus vulgaris) egyik legaranyosabb póza az, amikor a fűben a hátulsó lábaira leülve felegyenesedve figyel. Ennek az élethelyzetnek az előnye az, hogy vörös bundához a gyep zöldje jó kontrasztod ad, sokkal jobban látható a mókus, mint a lombok közt, vagy ha szökdécsel a fűben. Hátránya az, hogy a a fűben jóval hosszabb záridő szükséges, de ekkor a mókus színe fakó lesz és bemozdul a téma, - ezzel már több tucat alkalommal rontottam el a korábbi találkozásnál a felvételeimet, most jóval magasabb ISO érzékenységet használtam. (Magyarországon védett, eszmei értéke: 25.000 Ft)
A Kék tündérrózsa, Nymphaea nouchali, Nymphaea stellata (blue lotus, star lotus, blue water lily, blue star water lily) Szentgotthárdon a Termálfürdő előterében található. (Lila vízililiom látható a Hévízi tavon, sárga a margitszigeti Japán-kert tavacskáján és az ELTE Füvészkertben.)
A csicsörke (Serinus serinus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Az egyik legkisebb az európai pintyek között. -Magyarországon védett, eszmei értéke: 25 000 Ft.** Egy kis differenciál-diagnosztika. 1.) hasonlóan "cirmos" - azaz függőleges lefutású barna csíkokkal tarkított a begye a szürke légykapónak, de annak nem sárga a színe és keskeny, hosszúkás csőre van, mint a csalogánynak és a poszáta-féléknek. - 2.) A fiatal zöldike hasa hasonlóan cirmos és sárga is, de a szárnyszegélye sárga! - Ezzel szemben a csicsörke (tojó)szárnyán hátulnézetben keresztbe futó fehér sáv van, halványbarna fül-foltja és felette sárga csík van - ez a füzikénél is van, de annak sima sárga, nem csíkos a begye és más, vékonyabb a csőre.
A sárgahátú álcincér (Oedomara femorata) egy apró, sárga, karcsú cincér-féle, - a Coleoptera / Cerabicidae családba tartozik.
Budapest Deák téren, a Danubius kút mögött kialakított pályán mindennapos látvány a gördeszkán és kerékpáron akrobatikus mutatványokat gyakorló fiúk látványa. (Számomra ennek a témának a fotózása érdekes kihívást jelentett.)
A mókus (Sciurus vulgáris) fotózása is nagyobb ISO fényérzékenységet igényel, mert gyakorta van árnyékban, sötét avarban, ellenfényben. (A fatörzsön gyorsan felfutó mókust lehetetlen bemozdulás nélkül állóképre felvenni, az a legkönnyebb eset, amikor a mókus mozdulatlanná meredve figyel.)
A csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collibita) zöldes szárnyú változata. (Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 25.000 Ft.)
A sötétkék / fekete színű Rablólégy (Dioctria atricapilla) a Diptera / Asilidae család tagja. The violet black-legged robber fly, Raubfliege Zweiflügler, Schwarze Habichtsfliege
A hajnalpírlepke (Antocharis chardamines) hímjének közlöm 6 fotóját. A szárny külső részének narancssárga színe csak a hímre jellemző, mindkettőn szürkés szárnyvég, a felső szárnyszélhez közel fekete pont és a szárnyak fonákján tört petrezselyem levélhez hasonló tarka, zöld mintázat látható.
Egy fehér gólya (Ciconia ciconia) röptéjéről készült sorozat. (Sajnos, a fotók életlenek, a záridő lehetett hosszú!) - Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 100.000 Ft.
Egy Mezei veréb (Passer montanus) ifjú hím hosszasan a csőrében tartogatta a zsákmányolt szitakötőt, de nem nyelte le. Lehet, hogy nászajándéknak szánta? (A közönséges házi verébtől a pofa- és kisebb torokfoltjában különbözik.)
A kék légivadász (Ischnura elegans) szitakötő két helyen, kétféle kamerával + a párzásuk fotója. ** (Érdekes, fura - de nem a potrohuk két vége tapad össze, mint a lepkék vagy lószúnyogok esetén, hanem mindkét lepke a másik testének közepéhez, a tor aljához nyomja a potroha végét!)
Számos lepkefajnál megfigyelhető, hogy a szívókájukat használat közben, ha nektárt szívnak meggörbítve kinyújtják, két használat között spirális alakban feltekerik (pödörnyelv), mert így kevésbé van útban a helyváltoztatásnál. A főképen és a 2-4. képen Bogáncslepke (Vanessa cardui) látható, az 5. kép Közönséges gyöngyházlepke (Issoria lathonia), a 6. kép: Fehéröves szemeslepke (Britesia circe), 7. kép: Közönséges boglárkalepke (Polyommatus icarus)
A fürtös gyöngyike (Muscari racemosum vagy M. neglectum) a spárgafélék családjába tartozó növényfaj. Ez egy vadon élő fajta felvétele. A nemesített változatát sziklakertekben termesztik, annak mérete lényegesen nagyobb.
Szentendrén a Duna-korzó, a Promenád néhány évig lezárva, felújítás alatt állt. Puhl Antal tervei alapján új, árvízvédelmi gátat építettek. A vendégeket számtalan étterem, cukrászda, kávézó várja.
A mahónia bokrok szintén most virágoznak, a virágok sok pollengyűjtő rovart vonzanak magukhoz.
Győr, a Mosoni-Duna-parti Dunakapu téren 2015 októberben Pulzus szobor néven egy 4 méteres átmérőjű, krómacél, forgatható, két oldalán domború, lencse alakú tükröt állítottak fel, melynek egyik oldalán a tér épületei, másik oldalán a Mosoni-Duna partja és Révfalu tükröződik. (Optikai játéknak jó, szobornak nem nevezném.)
Egyetlen csupasz fán kb. 20 csóka (Corvus monedula) gyülekezett össze reggeli eligazításra. (Egyetlen szarkát is "meghívtak".) - Ritkán látni ennyi azonos fajtájú madarat egy helyen, leginkább a galamboknál láttam eddig csupán. - (A mellékletben a csókát a dolmányos varjútól elkülönítő jellegzetességeket mutatom)
A poszméh / dongó (Bombus pascuorum) borbolya virágon gyűjtöget. Lábán, hátán található kitinszőrök, mint apró kefékhez, sztatikusan tapadnak a pollenszemcsék.
A Berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) nagy virágszámú foltokban nyílott a Mátra tölgyesében. A leveleinek tagoltsága kissé emlékeztet az Ujjas keltikére, távolról fehéren világítanak a szirmai. (Sajnos, a talaj-menti szél miatt a bibék bemozdultak.)
A hússzínű vadgesztenye (Aesculus carnea) virágai rózsaszínűek, bibéi hosszúak. Két teljes virágot + 2 makrót fotóztam.
Egy ilyen sorozatom már van 2014-ből, ezek 2015-ben, teleobjektívvel készült új felvételek.- 1.) Főkép: Örvös galamb, 2.)-Seregély, 3.) Szarka, 4.) Dolmányos varjú, - 5.) Csóka, - 6.) Nagy fakopáncs, 7.) Feketerigó hím
Két dankasirály tartósan kergetődzött, a nagyításnál derült ki, hogy a "légicsata" egy nápolyi-szeletért folyt. - (A 2. ábra alapján, lehet, hogy csak szögletes kenyérhéj!)
Korábbi felvételeim a C-betűs lepke (Polygonia C-album) háti felszínét mutatták. Ezeken a felvételeken látható a szárny fonák oldalán a fehér C-alakú jel, melyről a nevét kapta.
Egy őszi barangolás a Füvészkertben, az ELTE Botanikus kertjében 11 közelkép, makró felvétel bemutatásával. - A főképen Pillangóvirág (Cosmos bipinnatus) látható.
A Chrysocrambus cratellera a fűgyökérmoly lepkék (Lepidoptera / Craboidae) családjába tartozó érdekes, kb. 15 mm-es rovar: hosszú csájai és pontozott golyó-szemei közt egy magas, szőrös fejdíszt visel. ** A magyar neve: Rácsos fűgyökérmoly. (Köszönet Juhász Józsefnek a megnevezés megtaláláséért!)
A kardfarkú pillangó (Iphiclides podalirius) 4 fotója négy nézetből. -Védettség eszmei értéke: 10.000 Ft
A különféle madarak fotózása a parkok gyepén nem könnyű feladat! 1.) Nyílt terepen ritkán lehet közelükbe sétálni, csak véletlenül vagy lesből lehetséges. -2 ) a fű nem mindig ad elég jók kontrasztot és takarja is a madarakat. Az ötféle madár a következő:főképen a seregély, csóka, szarka, galamb, zöld harkály, feketerigó.
Európa legnagyobb darázsfaja a Megascolia maculata, nevezik Megascolia maculata albifrontisnak is. Az izgága hímeket már korábban fotóztam, egy pillanatra sem álltak meg, a felvételek 1-1,5 méter távolságból készültek. A hímek kisebbek, a fejük fekete. A nőivarú egyedek vaskosabbak, a fejük narancssárga, rajta két fekete folt. A főkép és a 2. melléklet vakuval és close up 4x lencsével készült max. 20 cm távolságból. Békés, nem ragadozó, a méhekhez, dongókhoz hasonlóan nektárt, virágport gyűjtögető rovarok.
A közönséges káposztalepke felülről fotózva nem a leglátványosabb. A főképen főleg a csápja, lábai és nagy, göbszerű szemei láthatók. A mellékletben alulnézetből a szárnyai fonákja és szívókája látható szemből-nézetben.
A fekete rigó (Turdus merula) a tavasz beköszönte után jobban távolságtartó, mindig csak faágon, erős árnyékban láttam, ahol magasabb ISO érték szükséges, ezért a fotók életlenebben. Most egy kertben, a gyepen láttam egy hímet, itt sem volt jó megvilágítás. (A fészke a kertben van egy almafa lombjai között.)
A rezes nádbogarak (Donatia semicuprea) nagy számmal láthatók most a tóparti nádasokban. Ezek közül a metálosan csillogó, recézett hátszárnyú, kb. 1 cm-es rovarok közül most a réz-színű, zöld-metál, a kék-metálos, vörös és óarany változatról teszek fel egy-egy képet.
Kiránduló hajóról készített képsorozat a pesti Vigadó-téri hajóállomástól a Rómaifürdőig. (Lánchíd, Margit-sziget, Várkert-bazár, víztorony, Római-part, Marina part)
A Fülemüle (Luscinia megarhynchos) hangos csacsogásával hívta fel magára a figyelmet. Itt hátulnézetből rövidülésben zömökebbnek látszik - oldalnézetből karcsúbb, jóval hosszabb a farka, ld. az utolsó 3 fotót, melyek 2015 júniusában készültek.) - Magyarországon védett, eszmei értéke: 25.000 Ft
Ezek egy harmadik zöldike (Carduelis chloris) példány fotói.
Meleg időben a nem vízimadarak is vesznek néha fürdőt az itatásra szolgáló tócsákban. Nem szokványos látvány, amikor cinege vagy rigó fürdik! - Az igen gyors szárnycsapások miatt a bemozdulás elkerülhetetlen! (Árnyékban, magasabb ISO értéknél pedig szemcsés lenne a fotó)
Jaj a szénanáthásoknak, nyakunkon a pollenszezon! A nyír, nyár, mogyorú mellett a szomorúfűz is tömött, zsinór-szerű barkákat képez március elején. A naposabb idővel a fűz barkái kinyílnak, mint egy üvegmosó kefe, minden szálon egy-egy pollenszemcse látható, melyet a szél szétszór a levegőbe, azután belélegezzük!
Sok fényképen készült már a Széncinege (Parus major) madárkáról, - ritka, hogy takaró árnyék, közbeeső ág nélkül, szabadon, teljes nézetben, nagy pixeles bontásban fotózható!
Több kiváló fotóstársam fényképezett már igen apró tárgyakat, korábban én is egy varrótű fokát. Jelen sorozatban négy olyan apró tárgy látható, mely minden lakásban előfordul: golyóstoll, gyufa, filctoll (marker) és varrótű. A felvételek most teleobjektív+közgyűrű, 4x nagyítású close-up előtétlencse és vaku használatával készültek szabad kézből. (Bár itt a mélység-élesség csupán 2-3 mm. -állvány, makrósín, önkioldó használatával sem sikerült élesebb képeket készíteni.)
Ez a kereken 2000. feltöltésem, albumon. Házi veréb (Passer domesticus) tojó látható egy, a korábbiaknál szebb, természetes környezetben, a legnagyobb pixel méretben.
A szárcsa madár (Fulica atra) hivatalosan a darualakúak rendjébe tartozó, de inkább alakra a vadkacsához (tőkés réce) hasonlít. (A csőrétől a fejtetőre tartó fehér homlokpajzsról lehet távolról megismerni, mely a csőrhöz hasonló, elszarusodott kitinlemez, nem tollazat: -4. kép.)
A változékony virágcincér (Pachytodes cerambyciformis) egynyári seprence (Stenactis annua) virágon.
A mogyorós (vagy gumós) lednek (Lathyrus tuberusus) szép színű vadvirág, számos rovar látogatja, a fotókon egy boglárka-lepke és egy sokpettyes rózsabogár is látható.
Ez egy tanulmány, melyben záridő elsőbbséggel (1/2500 sec) próbáltam elkapni a városligeti tó betongátjáról felröppenő galambokat. (A fókuszálás kézileg (manuális) módban törént.) - Az eredmény azt mutatja, hogy még ilyen rövid idő alatt is bemozdulnak a galambok szárnyai.
Régóta vártam. hogy kamerám elé kerüljön a Meggyvágó (Cocothraustes cocothraustes) madár. Magas fákon keresgél bogyók után. Csőre télen sárgás-csontszínű - nyáron feketés. Magyarországon védett, eszmei értéke: 25.000 Ft.
Egy jól megtermett hattyú hím Bütykös hattyú (Cygnus olor) jött ki a nádasban (ladikoknak) kivágott ösvényen át a sekélyebb vízbe, ahol gondosan eligazgatta tollazatát.
Kecskeméten a Szentháromság barokk szoborcsoportját az 1739-es pestisjárvány emlékére Conti Lipót Antal készítette 1741-1742-ben. A főképen háttérben a Városháza látható. A szobor a Katona József Színház bejárata előtt található (ld. 2. kép), azaz 150 évvel később mögötte építették fel a színházat!
Vörösbegy (Erithacus rubecula) verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj, Magyarországon védett, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
A fekete rigó (Turdus merula) számomra az előző télen volt fotózásra többször elérhető. Általában nyáron a bokrok árnyékában bújik meg, de a tél közeledtével az éhség legyőzi a félénkségüket. - A korábbiaknál jobb felbontású felvételeimen megfigyelhető, hogy a barna alapon foltos tojóhoz hasonlóan a hím begye is világosabb foltokkal tarkított, nem egyöntetűen szénfekete.
Több változatban fotóztam már fakopáncsot (nagy, közép és balkáni), mindegyiknél, mindkét nemnek piros sapkája van! - Ennek a példánynak a feje teljesen fekete, ez egy Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) tojó!
A változékony tinóru (Boletus luridus) néhány elöregedett, hatalmas példányát találtam egy tölgyfa alatt, bokor ága által takartan. A címképen látható gombapárt hazavittem és lemértem: 20 centiméteres a nagyobbik kalapjának az átmérője, 550 gramm volt a súlya. A fonákján már rézrozsdára (grünspan) hasonlító foltok étkezési értékét kétessé teszik, de ez a gombafaj leírásában is megtalálható, hogy nyomásra és vágásra megkékül. (Sütés közben csaknem tintakék lesz. Color change of Boletus luridus címmel a Youtube-on erről videó is látható)- Mindezek ellenére illata, íze kellemes, főzve-sütve ehető, (nyersen mérgező), de szedés után frissen, aznap fel kell használni.
Ezt a vörös fémeslegyet (Lucilla silvarum) ma láttam először! - A fémeslegyek (Calliphoridae) családba tartozik. - A felvételek összehasonlítják a sokkal gyakoribb és ismertebb zöld selymes döglégy (Lucilla sericata) képeivel melytől jóval kisebb, hasonlóan kitinszőrös a páncélzata, de barna a szeme, míg a zöld döglégyé piros!
Az adventi, Karácsony előtti és utáni hetekben szokványos utcai díszkivilágításból egy részlet Budapest, VIII. Baross utcából.
A nagy fakopáncs (Dendrocopos major) a leggyakoribb harkály-féle, több Albumot készítettem már róla, de talán ezek a legrészletgazdagabb képek.
A Csíkos pajzsospoloska (Graphosoma lineatum) párzása néhány más bogár (hangya, közönséges karimás poloska) társaságában történt.
A virágok, virágzó bokrok és fák számos szárnyas rovart, bogarat és lepkét vonzanak illatukkal magukhoz. (Pl. rododendron, mézontúfű, rozmaring, illatos lonc, szarkaláb, illatos gólyaorr) - A most virágzó olajfa is száz méterről vonzza a nektárt kereső lepkéket. ** A főképen egy közönséges gyöngyházlepke oldal-profilja látható.
A Kék légivadász (Ischnura elegans) szitakötők esetén a szexuális összekapcsolódás láthatóan bonyolultabb: a női egyed potroha végét a hím hasán a tor alatt a potroh kezdetéhez illeszti: A női ivarszerv a potroh legvégén, a hím ivarszerv a potroh elején van! - (A lepkéknél, szúnyogoknál és a bogaraknál a potroh végén van a női és hím ivarszerv is.) - (Hogy ebben a helyzetben még repülni is kell, az már légi akrobatika! ) **A főképet a jobb láthatóság kedvéért 90 fokkal jobbra forgattam el, eredetileg a sáslevél függőleges.
C-betűs lepke (Polygonia c-album). (A mellékletek közt látható 2 felvétel, melyen a farmeremre szállt és a hőségben a verejtékemet szívogatja.)
A tengelic (Carduelis carduelis) másik ágon, egy másik sorozat, néhány, minimális különbséggel a profilján. Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
A rezedalepke (Pontia edusa) látványos, nagy fehérlepke, nagyobb, mint egy hajnalpír, a szárnyak fonák felszíne halványabb zöld, tört petrezselyem levélre hasonlatos, a háti felszínen azonban több fekete folt is látható, még a hajnalpír női egyeden csak egyetlen vessző! (A rezedalepke egyébként vadrepce virágokon látható.)
A hegyi fehérlepke (Pieris brioniae) hímje hátoldalon dísztelenebb, szinte teljesen fehér, nem tagolják sötét barna vonalak, mint a nőstényét + a potroha vége hegyes! ** A védettség eszmei értéke: 50.000 Ft.!
A főképen a Gyermekvasút (régi nevén Úttörővasút), keskeny nyomtávú erdei útvonalának Szépjuhászné megállójába beérkezett vonat látható, itt olcsó büfé várja a friss levegőre, hegyi túrára vágyókat, nordic-walking kedvelőket. A Nagy-Hárshegy 454 méter magas csúcsán található a Kaán Károly kilátó. A rövid (3.5 km) túra során látható az ébredező tavasz néhány virága.
A tövisszúró gébics (Lanius collurio) hímje egy horgásztó melletti fűzfabokor tetejére szállt le.
Ennek a dohánybarna, kis méretű cincér-félének a szárnyait egy-egy szemfolt (fekete foltban fehér pont) díszíti. Bizonyos, hogy a Coleoptera, Cerabicidae fajhoz tartozik, de sem a Stenurella, sem a Parachorymbia családban nem találtam ezzel egyező típust. - Alkatilag hasonlók az Anastragalia speciesek.
A házi veréb (Passer domesticus) látható egyik kedvenc állomáshelyén, egy villanydróton. (A főkép és az utolsó hátfelszínét rövidülésben mutatja, mivel alulnézetből, kb. 8 méter távolságból készültek a felvételek) -Az utólag hozzáadott felvételek távolabbról, de magasabb helyről, kisebb szint különbséggel készültek, jobb megvilágítás mellett készültek.
Fekete rigó (Turdus merula) tojó ifjú (juvenilis) alakja Tiszafa (Taxus baccata) piros termését csipegeti, az utolsó felvétel éppen a torkában, a lenyelés előtti pillanatot mutatja.
A lapp erdeicsótány (Ectobius lapponicus) fedőszárnyai a rovart a tor végéig fedik, még a fekete erdeicsótány (Ectobius sylvestris) torának gyűrűi kilátszanak a fedőszárnyak alól, mivel azok rövidebbek. (A felvétel Magyarországon, Budapest közelében készült!)
Tavaly örültem az első (árnyékba és gyengén fotózott) aranyos rózsabogaramnak. Azóta találtam sokpettyes, bundás virágbogarat és mutáns változatot is. Kedvelik az olajfa virágát és az imolát - szinte belekábulva percekig benn tartják a fejüket belefúrva az imola virágai közé. Ezeken a felvételeken egyszerre több aranyos rózsabogár ill. sokpettyes virágbogár látható egyetlen imola virágon.
Az Advent nem csak a kis Jézus megszületésére várakozás heteit, hanem egy megsokszorozott utcai vendéglátást is jelent. (Idén, 2014-ben kétszer annyi a kínáló árus és a fogyasztó az esti órákban, mint 2013-ban volt) - A főképen a Szent István Bazilika előtt elhelyezett életnagyságú Betlehem látható.
Eddig a verebet többnyire szólóban, egyetlen példányát fotóztam. Ebben a sorozatban az a különleges, hogy képenként minimum 5, maximum 12 veréb (főkép) látható egyszerre, egyetlen bokron. - Ãgy egyszerre több profilban láthatók egyetlen képen, - a 2. + 7. kép felröppenő verebet is mutat!
Az ablakosmoly (Thyris fenestrella) a legkisebb lepke, melyet valaha is láttam! - A valódi lepkék, molylepkék Thyrididae alcsaládjának egyetlen fajtája! - Szárnyai fesztávolsága kb. 10 milliméter, = egy kisebb légy méretével azonos. - A fehér virág, melyen látható - nem réti margitvirág, hanem annál jóval kisebb egynyári seprence (Erigeron annuus) - mely méretében egy százszorszéphez hasonlít és egy tőről több virág ágazik el, míg a margitvirág egyszárú.
A Gemenci Erdő (hivatalosan a Duna-Dráva Nemzeti Park) területén a Cserta-Duna holtágon sikerült meglesnem egy szarvastehén átkelését. (Vadászatban jártas ismerősöm hívta fel a figyelmemet, hogy ez szarvas, nem őz, mert az őznek keskenyebb a pofája és fekete az orra!) -Először még úszott, kb. 150 cm mély lehet középen a víz, - azután gázolt a vízből kifelé. (A főkép időrendben a legkésőbbi felvétel.)
Két jámbor, legelésző tarka tehén valahol az Őrségben. Ránézésre lehet a Magyar tarka fajta.
A tengelic (Carduelis carduelis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Eszmei védelmi értéke 25.000 Ft. A cinegefélékhez képes jóval ritkábban lehet látni, akkor is csupán néhány másodpercig. Az egyik legszínesebb kismadarunk: fekete-fehér-piros, sárga, barna színűek a tollai.
Öt képen 4, három képen 3 Füsti fecske (Hirundo rustica) látható egy vastag sodronyon, drótkötélen, mellyel a kishajók kikötésére szolgáló, úszó stégeket rögzítik a parthoz a Dunán. Ez kivételesen jó megvilágítási szög volt, mert én voltam magasabban, mint a madarak. Korábban alulról felfelé (az ellenfény igen rövid záridőt ad!) vagy gyepen (sötét háttér, magas ISO) fotóztam madarakat. Villanydróton ülő fecskéket alulról fotóztam (de nem a hasuk, hanem a hátuk a szép!) - A füstifecske Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft.
A nyaktekercs (Jynx torquilla) lényegében a gébicshez és csalogányhoz hasonlít nagyságban, de a harkályalakúak (Piciformes) és a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. Először láttam életemben, az O.A.-on sem találtam korábbi fotót róla. Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft.
A borbolya (Berberis juliannae) bokrok most virágoznak, még itt-ott látható a tavalyi, szilvakék termése is.
A képeken valószínűleg Óriás szitakotő (Anax imperator) nősténye látható, amint egy vízbe-hajló sás levelére rakja le petéit. A főképen ez a víztükör szintje felett jól látható, a többi fotón a szitakötő súlya alatt egyre mélyebbre hajlott a levél, ezért "derékig" vízben folytatta a dolgát. A képek érdekessége, hogy a tó víztükrén a szitakötő tükörképe is látható.
A krókusz (Crocus) / vagy kerti sáfrány lila, sárga és fehér változatai nyílnak az alcsútdobozi Arborétumban.
Egy Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) tojó hosszasan tollászkodott egy vezetéken. A sötétzöld háttér miatt a fényérzékenység igénye magas (ISO100-ISO1600), a mozgó, tollászkodó madárnál nagy esély van a fej és tollak bemozdulására, ennek ellenére a képek viszonylag részletgazdagok, mert a távolság csak 2 méter volt. (A mozdulatlanul álló madárról könnyebb éles képet készíteni, ebből van sok száz felvételem.)
A Bory vár Bory Jenő (1879-1959) építész és szobrász, valamint feleségének közös munkájaként készült 1923-tól 41 éven keresztül. (Székesfehérvár, Máriavölgy út 54.)- Csak március 7-én nyit ki a közönség számára, a fotózáskor még zárva volt.
A Velencei-tó partján láttam ennek az egyedi (nem papírból készült, hanem selyemből, nincs váza, olyan mint egy paplanernyő) sárkánynak a felreptetését.
A tövisszúró gébics (Lanius collurio) hímje és tojója egyazon ezüstfűz bokron kerültek lencsevégre. (Ezen a fán zöld bogyók vannak, melyek kisebbek és nem ehetők, szemben az olajbogyókkal.)
A főkép és a 2. kép -egy harmatcseppektől csillogó pókhálót mutat, a 3. egy szárazat, itt jobban látható a rajzolata, a 4.kép ugyanennek a hálónak egy enyhén harmatos oldal-részlete.
A homoki gyík (Podarcis tauricus) főképe közelre zoomolot részlet, 2.+3.+4. képet 90 fokkal vízszintesre forgattam (a gyík függőlegesen kapaszkodott), mert a képernyők nagyobb felbontásban mutatják a tájkép (landscape) mint a portré nézetet. Aki a gyík farka végére is kíváncsi, az megtalálja az 5. képen! (Egyébként mindegyik képem az eredeti felvétel méretének fele pixelben!) ** Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 10.000 Ft
Kétféle színű katonalégy (Chloromia formosa -Diptera / Stratomyidae) - a főképen zöld-metál, a mellékleten arany-metál a tora.
A magas házakhoz betonkeverő autókkal szállított folyékony betont ebbe a tölcsérbe öntik, majd egy toronydaru segítségével öntik a sokadik emeleten előkészített zsaluk közé.
Ez a képsorozat lényegében riport, tudósítás egy mai kulturális eseményről, de nem fizetett reklámja! A mai napon, 2014. október 19-én 13 óra körül a tömegközlekedés elől lezárták a Lánchidat a rendőrök, átadták a Cafe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál (Cafe Budapest Contemporary Arts Festival) részére. Autóbuszok cserepes tujákat hoztak, csinos fiatal lányok hozták a főleg Párizst bemutató modern festményeket és pózoltak a képek mellett, mint egy Autó Világkiállításon. A vendégeket az X-faktorból ismert Szabó Ádám fogadta francia harmonika muzsikával. (Privát, nem leplezett véleményem a festészeti irányzatokról a következő: A) ami aprólékos, munkaigényes festmény, mely szinte fotó-grafika, az a hagyományos irányzat. B) modern festészet az, amikor a hevenyészett, elnagyolt ecsetvonásokból torzan látjuk, szinte alig ismerjük fel témát!)
Egy fehér lepkét fotóztam bürökgémorr virágon - több nézetből. Nincs foltja, mint a káposzta-, repce-, répalepkéknek, szárnyfonákja olyan erezett, mint egy repcelepkének vagy hegyi fehérlepkének, de a szárny felső mintázata más!
Nőivarú káposztalepke (Pieris brasicae) a szárnyak háti felszínén két sötét folttal rendelkezik. A lila vasfű (Verbena rigida) virágon fotóztam.
A szürke gém (Ardea cinerea) többszöri röptéiről, különböző irányból és távolságból készült fotók.
Ebben az albumban minden felvételen két azonos fajú lepke látható egy virágon, azonos helyen. - A főképen 2 boglárkalepke, a mellékletben 2 szénalepke és 2 nagy ökörszemlepke, 2 C-betűs lepke, 2 másik boglárka-lepke látható. (A témában annyi a nehézség, hogy mindkét lepkének az objektívtől azonos távolságra kell lennie, mert különben a távolabbi életlen lesz, ld. az utolsó kép: két káposztalepkéről.)
Az ernyős sárma, kígyóvirág vagy ernyős madártej (Ornithogalum umbellatum) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába, a csillagvirágformák (Scilloideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Ezen a héten már egyre több helyen virágzik.
A házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) a kertet határoló drótkerítés több pontján megjelent. (A 7. kép valószínűleg egy hím példány, hátulnézetből a szárnytollai és feje inkább kékes-szürkék, nem barna színűek.)
A rácsos rétiaraszoló (Chiasmia clathrata) talán a legkontasztosabb háti mintázatú lepke, nagyobb, mint a boglárkalepkék, de a többi araszolóhoz hasonlóan mindig a műben rejtőzködik el, ha leszáll, sohasem száll kitárt szárnyakkal egy virágra, ezért csak árnyékban és fűszálak közt, általuk zavartan fókuszálható a felvétel (manuálisan!)
Egy rozsdafarkú fiatal tojó járkált darabig egy közeli betonszegélyen, majd hirtelen hasra vágta magát és jobb szárnyát kinyújtva, farktollait széttárva elterült a betonon. - 2014 augusztusban egy teljesen másik színtéren, egy másik madár teljesen azonos pózban nyúlt ki egy faházikó forró szegélyén! - Lehetséges, hogy a paraziták elleni védelem egy formája a szárnyakat kiteríteni egy forróságot sugárzó felületre?
A kékcinke vagy kékcinege (Cyanistes caeruleus) sokféle nézetből! (A téli időszakban nem volt elég fény, de a madáretetőhöz közelre helyezett kamerával csináltam -igen gyenge képeket. Azóta van jobb kamerám és teleobjektívem, de a cinegék ritkán tartózkodnak napsütötte ágon, inkább a lombok közt vagy egy fa árnyékában- így hónapok óta először készítem elfogadható fotókat!) -Talán van értelme, hogy az utóbbi időben "sorozatfelvétel" opcióban fotózom, hiszen a cinege minden másodpercben másfelé fordult!
A Gödöllői Tájvédelmi körzet erdői, mezői igen gazdag választékot kínálnak egy fotós számára, a képek Pécel közelében készültek.- A főkép egy nappali pávaszem, a 10. kép felirata téves, - nem zöldes, hanem Nagy gyöngyházlepke!
A káposztalepke (Pieris brassicae) nőivarú egyede -vajszínű ördögszem virágon. A lepke mindkét felső szárnyán van 2-2 fekete folt van, melynél az alsó halvány szürke sávban folytatódik. Többször összekevertem már a Repcelepkével, melynek töredezett a szárnyvég feketesége és markánsabb a fonák erezettsége.
A csuszka (Sitta europaea) fotói ISO200 mellett készültek, eddigi legjobb felvételeim.
A vérpettyes csüngőlepke (Zyganea angelica Ochsenheimer) szárnyának színe azonos az acélszürke változatéval, - a fehér gyűrűvel övezett vérvörös foltokkal rendelkező változatot már korábban fotóztam. - A sárga vadvirág neve - melyen a lepke tartózkodott :"Réti peremizs ökörszem" -(Inula britannica)
A tengelic (Carduelis carduelis) első találkozásunknál gyorsan otthagyott, ill. a sárban ugrálva nagyon gyatrán sikerültek róla első képeim. Most szép fényben, két helyen is készítettem sorozatokat róla! - Véleményem szerint egyik legszínesebb (5-féle szín látható a tollai közt), legdekoratívabb kismadarunk - a gyurgyalag mellett az erdei pintyet megelőzve. ** Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
A zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima) igen nagy, kb. 6-7 cm-es nőivarú példánya. A Wikipedia alapján a tojócső nem haladja meg a szárnyak hosszát (The great green bush-cricket, Grasshopper) -Korábbi No.1. feltöltőnk, JUHÁSZJ is fotózta, ugyanennek a nőivarú példánynak a kiváló fotója látható részéről a Digitális Képarchívumban Link
A tengelic (Carduelis carduelis) újabb felvételei manuális beállítás mellett: f8.0, 1/800 sec, ISO1100. (A felvételek azt bizonyítják, hogy korábbi madárfotóim zajosságát inkább tágabb blende és hosszabb záridő okozta. - alacsonyra limitált ISO érték mellett. Az ISO100 rövid fókuszú alap-objektív, napfényben fürdő tájak, épületek, szobrok esetén lehetséges, de ezek mozdulatlan objektumok! Hosszabb fókuszú teleobjektív eleve szűkebb látószöget, kevesebb beeső fényt jelent, ezért a magasabb ISO ad jobb színteltséget.)
Egy Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) a költésre kiválasztott odúját tisztogatja. (Eszei védelmi értéke: 50.000 Ft)
A farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) 3 fotója három helyszínen. A lepke eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft.
A Szervita (korábban Martinelli) téren a volt Török-Bankház épületének művészi képzésű homlokzata. (A vasvázas szerkezetű, csupa üveg homlokzatú szecessziós épületet Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei alapján emelték 1906-ban. Legfeleül Tóth Miksa mozaikja látható, mely Patrona Hungariae megdicsőülését ábrázolja.)
A mocsári szitakötő (Libellula fulva) 4 fotón. -Magyarosrszágon védett, eszmei értéke:2000 Ft.) ** (A fotózás annyira tetszett neki, hogy még a barátnőm pulóverére is rászállt, nem is akart elszállni, csak mászott felfelé!)
A fekete szemeslepke (Minois dryas) első alkalommal került elém. Röpködve sötétbarna a szárnya, az ökörszem lepkénél sötétebb színű, vele szemben gyakrabban látható nyitott szárnyakkal is és a szárnyfonákon NINCS egyetlen folt, karika sem, csak elmosott sávok. - Ez egy hímivarú változat, ebben is van variáció, pl. a 3. mellékleten látható a fekete folt közepén egy fehér pont, de a szénalepke szárnyán karikák láthatók és a színe halvány-barna.
Egy házi veréb (Passer domesticus) tojó fotói egy csupasz ágon, kék éggel a háttérben.
Egy kb. 9 mm-es fekete pók megragadott egy kisebb legyet. Később azonosítottam, ez a Rezes ugrópók (Heliophanus cupreus)
A boglárkalepkék általában nyugtalanul röpködnek, nehezen fotózhatók. Most, májusban udvarolnak, párosan kergetődznek a levegőben. Ha egymásra találnak, akkor akár egy óráig is mozdulatlanul közösülnek egy növény szárán - ilyenkor fotózhatók a legkönnyebben a legközelebbről. (Igy hát ez egyfajta kukkolás, peep-show) ** Lehet, hogy ezért kapta ez a fajta a "Cupido" nevet? - Ha szeretkeznek, akkor másra sem gondolnak! -Boglárka nász
Egy veréb (Passer domesticus) a tűztövis sövény tetején, fehér háttérben. (A hetek óta borús időben csak magas ISO és hosszú záridő mellett lehet fotózni, de inkább nem is érdemes)
A házi veréb (Passer domesticus) fotózása könnyű, mert gyakorta megtalálható és közelről is fényképezhető. - Röptében elkapni már szinte lehetetlen feladat! - Ezek a felvételek akkor készültek, amikor a veréb éppen felröppent egy fix helyről (faágról, antennáról) - Látható, hogy az 1/2000 sec. záridő is hosszú, a képek nem igazán élesek, de rövidebb záridőt csak ISO400 felett tudna elérni a kamerám, ami sokat rontana a felbontásban.
A széncinege (Parus major) egy bérelhető kerékpár (Budapest-Bicikli = bubi) kormányváltójára telepedett le. (A hálózatot 2014 őszén telepítették, minden jelentősebb téren található egy-két állomása. -Ld. 2. melléklet!)
Egy Dolmányos varjú (Corvus cornix) hosszasan szemlélődött egy nyírfa csúcsán. (Varjak, szarkák egyaránt szeretik kiválasztani a legmagasabb ágakat: részben biztonságosabb, másrészt tágabb teret tudnak áttekinteni.)
A kiválóan kivitelezett szobor Győr városának a török hódítás alóli 1598-as felszabadításának, Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf generálisoknak állít emléket. Veres Gyula Alpár alkotása (1998). - A Dunakapu tér felújítása, átrendezése kapcsán került a tér sarkára, közel a Mosoni-Duna-parti sétányhoz és Révfalusi-hídhoz.
A tövisszúró gébics (Lanius collurio) hímje egy nagy hártyásszárnyú rovart zsákmányolt és egy faágon fogyasztja el. - Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
Néhány próbálkozásom, mely egy dolmányos varjút mutat repülés közben. -A 2.+3. kép csókát mutat - ezt feltöltésnél elnéztem! (A gyep felett fotózni nehezebb, mert vagy magas ISO érték szükséges, vagy alacsonyabb ISO mellett hosszú lesz a záridő.)
A 2015.07.08-án kitört (tornádó erejű) vihar romhalmazzá tette a Népligetet: sok száz fát csavart ki tövestül negyed óra alatt a szél hatalmas ereje. A helyreállítás heteket is igénybe vehet. A fák között 35 méteres platánfák is vannak 5 méteres gyökérkoronával. (Ennél súlyosabb károkat 2011-ben okozott a Magas-Tátrában a tornádó) - A hétvégére katasztrófa sújtott területnek nyilvánították a Népligetet, a Planetárium sem látogatható.
A széncinege (Parus major) most egy virágzó faágon látható, a téli etetés ideje lejárt.
Az erdei pinty (Fringilla coelebs) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. A főkép és a 2. kép a hímet, a 3. + 4. kép a tojót mutatja. (Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.)
Fényképeztem galambokat csapatban is, de többnyire szólóban, egyedül: röptében, élelem felcsippentése közben. Ez a balkáni gerlepár (Streptopelia decaocto) a szomszéd kertjében levő, kb. 15 méter magas fenyőfa tetején bújt egymás mellé. A hátsó (talán a hím?) leginkább szunyókált, a begyénél (szinte az ölében)- a tojó jóval éberebb volt, tollászkodott. Az első és utolsó kép között 20 perc telt el! - Tehát együtt, testközelben szunyókáltak, pihentek mint a parkban a fiatal szerelmesek! - A fiatal szerelmesekre szokták mondani, hogy "turbékolnak, mint egy gerlepár" - de a balkáni gerlék magányosan, szólóban (legalább 10 percen keresztül) turbékolnak!
A szalagos szerecsenboglárka (Aricia agestis) már szerepelt május 22-i albumomban, de ezek most kissé jobb felvételek, - az első 4 kép mezei zsálya virágon mutatja. Szerintem ez a legszebb szerecsenboglárka, bár ez hím egyed lehet, a nőivarú felső szárnyán is végig a szárnycsúcsig terjed a mintázat, a többi szerecsenboglárka (fóti, ezüstös, északi, bükki) mintázata jóval hiányosabb.
Közönséges nappalibagoly (Euchllydia glyphica) főképen vadrepce virágon látható, ahol a felső szárnyait széjjelebb tartva látható az alsó szárnyai sárgás mintázata is. - Sajnos, az araszolók általában összezártan tartják a felső szárnyaikat, ezért az alsó mellékleteken csak a felső szárnyak mintázata látható, - itt a lepke kék mezei szarkaláb virágokon tartózkodott. -Az utólag hozzáadott 3 felvételen ismét látható az alsó szárnyak háti mintázata is. - A 8. felvétel oldalnézet.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Budapest, VIII. Ludovika tér) régi főépületét a közelmúltban (2011-2014) újították fel. (További nagyszabású építkezések folynak a környékén.) - A két díszes oszlopfő restaurálásakor gondoltak a galambok kártevése elleni védelemre is: felül két sor fémtüske látható.
A szarka (Pica pica) egy közeli fenyőfa csúcsán állt meg, a faágat - lehet, hogy fészkéhez szánta. Ritkán fényképezhető jó fényben, az avarban fotózva a sötét háttér hosszú záridőt ad! - (A képek méretét redukáltam, eredetiben 6016x4000 pixel nagyságúak)
A Meggyvágó (Cocothraustes cocothraustes) második sorozata. Nem félt, tartósan megmaradt egyazon fán, de elég távol =10-12 méter volt. Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
A selyemkóró (Asclepias syriaca) illatanyagaival nagy rovarcsalogató, de mérgező növény, ezért sok rovar pusztul el nektárja fogyasztása után. Link Más fajok, pl. Királylepke immúnis a mérgére, de az őt elfogyasztó élőlényegre lesz a a lepke mérgező. 1.) főképen egy aranyos virágbogár + egy légy 2.) Káposztalepka 3.) Háziméh 4.) Vonalas busalepke 5.) Ökörszem lepke.
A pofók árvacsalán (Lamium orvala) legalább 4x nagyobb, mint a piros árvacsalán és a virágai is nagyobbak.
A gyakori lopódarázs (Sceliphron destillatorium) vagy újabban fekete szárú lopódarázs nevét a lopótökhöz hasonló alakjáról kapta. Amerikából hurcolták be, Magyarországon 2010-ben észlelték először. A fészkét, petéinek bölcsőjét sárból, agyagból készíti, mint a fecskék. A család (Eumenidae) számos tagja a trópusokon él.
Szent István király Esztergomban született (Vajk néven), itt keresztelték meg (Szent Adalbert prágai püspök) és egyes verziók szerint itt koronázták királlyá. Ezt a pillanatot ábrázolja Melocco Miklós 2001-ben készített modern szobra, mely az esztergomi Bazilika melletti Várhegyen látható.
A pázsitviola (Aubrieta) jól megél sziklakertben, sekély termőföldön is. Ezeket a virágokat egy kőfalon, kövirózsák közt láttam.
Egy barázdabillegető (Motacilla alba) egy tóparti stég vaskorlátján látható. (Leggyakrabban háztetőkön látható, de mólóknál is előfordul.)
A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) Magyarországon védett madár, eszmei értéke: 25.000 Ft. A fotók a soroksári Duna partján készültek.
Egy Közönséges fülbemászó (Forticula auricularia). Alapvetően hasznos, pusztítja a mezőgazdasági kártevőket.
A Kéktemplomnak is nevezett templom Hévíz egyik jelképe, hiszen a dombon elhelyezkedő épület már a bevezető útról jól látható
A réti tarkalepke (Meitaea cinxia) 12 képen. A mellékletben szárnyai fonákmintázata is látható.
A hajnalpírlepke (Anthocharis cardamines) hímjének szép narancssárga szárnyvége ismertebb, mert feltűnő. A nőstény ivarú lepkén ez hiányzik, de a többi részlet azonos: mindkettő szárnyvége szürkés, alatta egy vessző (comma) látható a fonákjuk zölden tarkázott. ** Azért tartottam fontosnak feltenni ezeket a képeket, mert könnyen össze lehet keverni a közönséges káposztalepkével! Amazon viszont szürke folt van a potrohához közelebb és a szárny fonákja sárgás fehér, nem zölden mintázott.
A barna tűzlepke (Lycaena tityrus) a kis boglárkalepkék közé tartozik. A hím szárnyának hátoldala sötétbarna, ez a nőivarú példány, ahol narancsvörös alapon láthatók a sötét foltok.
Ezek a közelmúltban parkba kiültetett törpe (3-4 cm átmérőjű) őszirózsák (Aster) szirmai csövet képeznek, melyek nagyfokú térbeli, geometriai szabályosság szerint rendeződnek el.
A vonalas busalepke (Thymelicus lineulus) színben hasonlít az erdei busalepkéhez - de egyszerűbb: a fonákoldalon vonalak vannak, nem halvány kockák, nincs benne bordó szín és nincs a szárnyak háti oldalán sem sötét folt. (A kis lepkét többféle virágon fotóztam.)
A laposhasú acsa (Libellula depressa) a nagyobb méretű szitakötőink közé tartozik. Hímje halvány szürkéskék színű, még nősténye aranysárga és valóban a potroha lapos, ovális keresztmetszetű, a hímé kevésbé. **A mellékletek közt két makró közelebbről mutatja a fejét! - Néhány felvétel a tóparti sás levelén készült, de ma nagyon kedvelte a forró kövesutat és a vakondtúrásokat, ahol sokkal kevésbé mutatós.
A Pilis hegység lábánán, Pomáz közelében fotóztam az alábbi lepkéket. 1.) főképen: sakktáblalepke 2.) közönséges tarkalepke 3.) vonalas busalepke 4.) ökörszemlepke 5.) közönséges gyöngyházlepke 6.) fehérpettyes álcsüngőlepke 7.) acélszínű csüngőlepke 8.) repcelepke 9.) káposztalepke
A zöldes gyöngyházlepke (Argynis pandora) 4 felvétele. (A felső szárny fonákján levő bordó foltot most nem mutatta.)
Még sohasem láttam madarat hason (begyen) fekvésben, ilyet csak madárgyűrűzésnél lehet látni, amikor a szegény hálóba került madárkák szárnyait széthúzva - vonalzóval - megmérik a szárnyuk fesztávolságát. Ez a rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) - magától elterült a kerti házikó tetején, kitárva szárnyát és faroktollait, mintha megmérettetésre várna. Kb. 13 másodpercig marad így fekve, nem volt semmi baja, azután még állva is fotóztam, végül elrepült! (De így legalább az is látható, melyet átlagos esetben nem látunk a tollazatából!)
Van már egy korábbi tanulmányom, fénykép-sorozatom, mely azt mutatja, hogy egy Fekete rigó (Turdus merula) hím színe feketétől barnáig változik a megvilágítás szögétől függően. Ez alkalommal a két végletet állítom ellentétbe: ha rásüt a nap, a Fekete rigó tolla csillogó szénfekete, ha ellenfényben fotózzuk, akkor matt, barna színűnek látszik, ld. főképet. Ez egy optikai csalódás: ugyanaz a rigó állt mozdulatlanul ugyanazon a vaskorláton, csak a kamera-megvilágítás fényszöge és a háttér színe változott.
Korábban ezt a fajt Nagy címeres poloska néven említettem. Valójában a Dolycoris baccarum = Bogyómászó poloska, a Pentatomidae család tagja.
Vagy a tulaj "okos-tojás" / vagy született angol a hentesük? -Minden esetre a bejárat nem tájékoztatja a csak magyarul értő vendégeket! Kedvenc madárfotós helyem a Városligetben a kis tavacska, partján egy kis étterem van, a bejáratánál áll a vízben egy tarkára festett, életnagyságú, plasztikbók készült szarvasmarha. Egy éven át egy giccses alkotásnak hittem, tegnap jöttem rá, hogy ez a "Steak-house" angolul tudó vendégeinek mutatja meg térkép-szerűen, hogy a marha egyes testrészeit hogyan nevezi a szakzsargon. - Az étterem nevét is ékes angol nyelven lehet olvasni a ház oldalfalán. (Nekem egy magyar feliratos rajz az étlapon kellene, mert magyarul sem tudom, hogy melyik része a felsál!)
A barátposzáta (Sylvia atricapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.
A közönséges tarkalepke (Melitaea athalia) hátfelszíni rajzolata sötétebb, a fonákja is más, mint a réti tarkalepke esetén. A lepke egy aranysárga, vadvirágon látható, melynek neve: "Réti peremizs" (Inula britannica)
A növényes szárát számos helyen feketén borítják különféle rovarok lárvái. Ezúttal a felnőtt hangya, (mint felügyelő dadus) segített a beazonosításban. A nővény szárán számtalan hangya-gyerek, hangya-lárva látható, az összecsavarodott leveleken belül is szintén lárvák bújnak meg.
Egy kis erdei vörös mókus (Sciurus vulgaris) egy mogyorófa árnyékában a lepotyogott mogyoró termésből csemegézett. Csak a 2. kép teljes, a többi vágott, mert eredeti méretben mindegyik 14 MB felett lenne.
Ma többször elfordult, hogy egyfajta madárból kettőt láttam egy képmezőben, egymás mögött. Ilyenkor csak az lesz éles, amelyikre fókuszáljuk az objektívet, a másik életlen, szellemképes lesz. (A teleobjektív mélység-élessége csupán 3-5 centiméter.)
A nagy fészkesbogár (Cryptocephalus cericus) a levébogár-félék (Chrysomelidae) családba tartozik, de jóval kisebb az aranyos rózsabogárnál.
A sakktáblalepke (Melanarga galathea) alapszíne általában fehér vagy sárgás - A kockázottság fekete vagy vörösbarnának látszik. - Példányomon érdekes, hogy a bal szárny fekete, a jobb vörösbarna, bármely oldalról fényképeztem, de általában a jobbat érte erősebben a nap. A főkép oldalnézetből a szárnyfonák mintázatát mutatja, felülnézet a mellékletekben látható. (Az utolsó 3 felvétel élesebbre sikerült.)
A főképen és mellékleten egy vadkacsa tojó látható fiókával, amint békésen napoznak egy lapos kövön. - Először meglepett, hogy sem a városligeti tónál, sem a Duna mellett nem találtam egyetlen sirályt sem és vadkacsát is alig. - Aztán rájöttem, hogy fészket rakni és költeni mentek! **Most itt látható az eredmény!**
A kárókatona / vagy kormorán (Phalacrocorax carbo) röptéjét egy éve próbálom elkapni! (Kis javulás talán látható a legelső fotóm óta!)
A közönséges erdei mókus vagy vörös mókus (Sciurus vulgaris) éppen reggelijét fogyasztja. - A majmokon kívül nem ismerek más emlőst, amely a mellső láb ujjait ilyen ügyesen, emberhez hasonlóan használja!
A széncinege (Parus major) napraforgó magot eszik, hol a héját, hol a magját tartja a csőrében, azaz "szotyolázik". (Télen, a parkokba kihelyezett etetőkben a napraforgó mag a fő táplálékuk.)
A Margitszigeti zenés szökőkút egyik részletének pillanatfelvételei: a forgófej a vízsugarakat úgy spricceli ki, hogy ezek közben látványosan kereszteződnek. (Ez csak részlet, teleobjektíves felvétel, nem törekedtem a kb. 150 cm magas vízkoszorú teljes bemutatására, erre egy videó-felvétel alkalmasabb.
A fekete rigó (Turdus merula) fényképezése szabadban nem egyszerű: nyílt terepen 5 méteren belül nem lehet közelebb jutni, a fákon többnyire árnyékban tartózkodnak.
Európa-szerte és hazánkban is egyre több Kalandpark található, melynek egyik attrakciója, hogy vastag fatörzsek között kifeszített drótkötélen (sisak és biztosító-kötél védelmében) lehet végigmenni bizonyos távon.
A mai lepkealbumon 12 képet, 11 fajta lepkét mutat be 1.) Atalantalepke 2.) Zöldes gyöngyházlepke 3.) Pókhálóslepke 4.) Nagy gyöngyházlepke 5.) Fehérpettyes álcsüngőlepke 6.) Repcelepke 7.) Fehérsávos szemeslepke 8.) Csőröslepke 9.) Nagy gyöngyházlepke - oldalnézete 10.) Sárga sávosaraszoló 11.) Nagy ökörszemlepke 12.) Sakktáblalepke - oldalnézete.
A kardoslepke vagy kardfarkú lepke (Iphiclides podalinus)4 fotón. (Eszmei értéke: 10.000 Ft)
Az Amegilla albigena szintén az Apidae (méhek) család tagja. Fekete potroha 4 fehér csíkkal hasonlít a Kakukk méh-re, de annál kisebb és a fehér csíkok keskenyebbek. A nagy világos szemén mintha egy több emeletes ház ablaksorai tükröződnének, de ez más fotókon is így látszik.
A Zöldes gyöngyházlepke (Argynnis pandora) két nézete.
Ez a sorozat egy kísérlet, próbálkozás volt a felröppenő galambok szárnymozgásának megörökítésére. - Nem könnyű feladat! - Egy galamb 2-3 másodperc alatt elérheti a 60-70 km / órás sebességet. Mire rácéloznék, már nincs is a látóteremben! (1/2000 másodpercnél hosszabb záridők is bemozduláshoz vezettek!)- A főkép és az 5. örvös galamb, a többi balkáni gerle.
A Mátyás-templom előtt a 17. század végén, az 1686-os ostrom után alakítottak ki teret, melyre a pesti polgárok a pestisjárvány elkerülésére tett vallásos fogadalom miatt szentháromság szobrot terveztek. Az első szobrot 1706-ban állították fel, majd helyébe 1713-ban a Ungleich Fülöp és Hörger Antal szobrászok által készített 14,4 m magas, barokk szobrot állítottak. A szobor a II. Világháborúban súlyosan megrongálódott, helyükre pedig a ma is látható, Búza Barna által alkotott rekonstrukciókat. ( Az emlékoszlop csúcsán Ungleich eredeti Szentháromság-szoborcsoportja látható 1713-ból.) - 2005-2007 között a szoborcsoportot ismét felújították, most szebb, mint 20-30 évvel korábban lehetett.
A katicákat a szárnyaikon összeszámlálható pettyek alapján osztják fajokba - ezeken a katicákon egyetlen folt sem látható!
Egy Házi rozsdafarkú (Phoenocurus ochruros) tojó világos háttér (egy távoli fehér épület-homlokzat) előtt készült fotói alacsonyabb ISO érték mellett készültek. (Ideális megvilágítás, kb. 3 méter távolság, nincs betakaró ág vagy villanyvezeték)
A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) mozdulatlan tartásával és ebben a megvilágításban olyan, mint egy bronzszobor. (Nem szénfekete, mint erős napfényben.)
Egy Szürke gém (Ardea cinerea) az egyik lábán álldogálva a másikkal vakarja meg az orrát.
A parkban egy (szivárgó vízcsap körül meggyűlt) víztócsa szolgál itatóul a madaraknak. Sokféle madár jött ide, a cinegék nem inni, hanem fürdeni a hideg vízben! Érdekes volt, hogy az ingen színes, tarka tengelic madarak csoportban jöttek. - Sajnos JÓL nem sikerült megörökíteni ezt a témát, mert egy kompakt kamera 3x optikai zoommal nem látott volna 6 méter távolságból, ennek az 500 mm-es telének viszont nincs 10 cm mélység-élessége, ezért egyes madarak életlenebbül láthatók.
A molyhos madárhúr (Cerasbatum tomentosum) három felvétele.
Korábban fotóztam már ezt piros sapkás poszátát, valószínűleg a barátposzáta (Sylvia atricapilla) tojója.
A nagy gyöngyházlepke (Argynis vagy Papilio paphie) fehér ernyős vadvirágon. - A 4.+5. kép inkább zöldes gyöngyházlepke. - Néhány lényeges különbség: 1.) a zöldes gyöngyház nagyobb, a fonákján vörös szín is látható, csak vékony fehér csíkok és 5 fehér pont látható. - 2.) a nagy gyöngyházlepke kisebb, hátán a hímnek vastag barna, kiemelkedő vonalak jelzik a fő szárszerkezetet, a fonákján széles fehér csíkok láthatók, nem pontozott és nem látható bordó szín!
A tengelic (Carduelis carduelis) fotóit a fényérzékenység, ISO érték alapján szedtem össze egy sorozatba. A főképen ISO500, a következő felvételeken, ISO=6400-5600-4500-2800-1600-1250-1000 volt. (A többi beállítás Manuál módban azonos volt, blende=f8.0, - záridő=1/800 sec.).Bizonyos, hogy az a színteltségben legjobb és legkevésbé szemcsézett fotó, mely napfény és a legalacsonyabb ISO mellett készül, de szabad kézből és állványról sem érdemes 1/400 másodpercnél hosszabb záridőt választani, mert kézremegés-kompenzáció, Optikai Stabilizátor, Vibration Reduction opciók ellenére is a MADÁR bemozdul!
Először találkoztam a Hegyi fakusz (Certhia familiaris) madárral. - Hosszúkarmú fakusz, vagy fakúsz néven is írják. Nagy karmai a fakérgen kapaszkodásra, hosszú vékony csőre a fakéreg alatti rovarok megtalálására alkalmas. Életmódjában és a fakérgen közlekedésben hasonlít a Csuszka (Sitta europea) madárra, de karcsúbb a teste, színesebb a háti mintázata és fejjel lefelé nem láttam kapaszkodni. (Más madár-lesők megfigyelése szerint mindig alulról felfelé halad egy fa törzsén majd ágain, nem fordul visszafelé, hanem ha felért, átröppen egy másik fa tövére.) Magyarországon védett, védelmi értéke: 25.000 Ft
Először 2011-ben Prágában a Vencel-téren láttam ezeket a vastag, kétkerekű, bérelhető elektromos rollereket. Később 2014-ben már Budapest belvárosában is sokan használták. Tavaly a Szabadsághegyen és a Normafánál láttam gyalogösvények és műutak mentén ezen az új közlekedési eszközön egyensúlyozó turistákat. Most a hétvégén Mátrafüreden láttam közúton és aszfaltozott turistautakon kisebb csoportokat. (Emellett a robusztusabb kivitelezésű kétkerekű mellett divatba jött a régi, lábbal hajtott roller és elektromos változata is Budapesten. A mini (kormány nélküli) önegyensúlyozó és egykerekű változatot még nem láttam.) - A legtöbb találatot erre a járgányra a - segway túra - kifejezés keresése adja a web-en.
Nyíló tulipánok a hévízi Fedett Fürdő és Terápiás Centrum előtti téren
Egy helyes (keverék) kutyus végzett egy kis lábmosást a Városligeti tóban (miközben az összes madarat megijesztette és elzavarta egy időre). Róla készült ez a képsorozat, a gazdi beleegyezésével!
A felvételeken látható, aranyozott fémből készített hajómodell Győrben, a Jedlik Ányos és a Kovács Pál utca sarkán felfüggesztve látható, mint az "Aranyhajó Patika" cégére. Ez a legigényesebb, legbonyolultabb (3 dimenziós) cégér melyet valaha is láttam. (A legtöbb cégér csak 2 dimenziós, pl. fémlapból vágták ki.)- A felirat szerint a hajó Szent István nevét viseli, - nincs tudomásom arról, hogy valaha is létezett volna 3 árbocos kereskedelmi hajó ezen a néven, a Szent István csatahajó 1918-ban pusztult el, de fémből készült gőzhajó volt.
A szarka (Pica pica) elég bizalmatlan és éles látású madár, legritkábban lehet - nyílt terepen - 15 méternél közelebbről fotózni, a fűben keresgélő madárról készült felvételek a magas ISO-érték miatt mindig gyengébb felbontásúak.
Az alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum) nőivarú egyede két nézetből. (A hím vérvörös színű, ebből adódik a latin neve.)
Egy nyári lúd (Anser anser) családot figyeltünk meg a Kis-Balaton mellett. Példamutató lehet, ahogy a tojó és gácsér (mama és papa) vigyázott a négy liba-fiókára. Legelésnél, fürdésnél, országúti átkelésnél mindig közrefogták, óvták őket. (A főképen éppen várakoznak a tóparton a fürdésre, mert egy hatalmas hattyú-dáma 10 percig tollászkodott az egyetlen, nádason átvezető ösvény elején.)
A Zöld küllő (Picus viridis) hímjét (főkép) az különbözteti meg, hogy a szeme alatt látható bajuszfoltja fekete keretben piros. A mellékképen látható tojónál tiszta fekete a bajuszfolt. Magyarországon védett, eszmei értéke: 50.000 Ft.
A barna rétihéja (Circus aeruginosus) röptéje sorozatfelvételen, 8 képen. (Az idő a kép jobb oldalán látható, 6 másodperc alatt röppent át a kert felett, ahol voltam.) -Eddig többször láttam -közutak menti póznán gubbasztva, de csak egyetlen röpte-felvételem volt róla.)- Magyarországon védett, eszmei értéke: 50.000 Ft.
Seregély (Sturnus vulgaris) egy szomorúfűzfán. (A főképen a levágott, csonka fatörzsön.) - Többször fotóztam már a seregély madarat, de csak ebben a felbontásban látható, hogy a fekete alapon kis fehér szívecskék sorozata díszíti tollazatát.)
A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft. A Velencei-tó, Fertő-tó és Duna-parti nádasokban él a legtöbb példány.
A medvehagyma (Allium ursinum) levele a gyöngyvirágéhoz hasonlatos, de szétdörzsölve fokhagyma-illatú, íze a fokhagyma és a metélőhagyma közt van. Számos kedvező élettani hatást tulajdonítanak neki, ezért (a virágzás előtti időben) sokan szedik, erre a turizmus is ráépült: "Medvehagyma-Fesztivált" tartanak évente a Mecsekben Orfűn, a Bakonyban Bakonybélesen, de megtalálható a Pilis és a Börzsöny tölgyes-bükkös erdejeiben, számos kastély parkjában (Dég, Martonvásár).
Az alábbi képek nem szépek, groteszkek, inkább a horror kategóriába illenek! A tóparti sás levelein mozdulatlan rovarnak tűntek, de aztán órák múltán is ugyanott találtam őket ! - Valószínűleg álkérészek halott, üres porhüvelyei. ** A Wikipedia szerint: "Utolsó vedlésük előtt kimásznak a vízből, és valamilyen kövön vagy ágdarabon pihennek meg: a lárva hátbőre felreped, és az üres bőrt hátrahagyva kibújik belőle az imágó."
A lódarázs (Vespa crabro) kb. 2.5 cm hosszú, már több albumomban szerepel. Link
A télies idő közeledtével egyre több széncinege (Parus major) látható a városban, játszóterek, parkok fáin keresnek táplálékot.
Egy természetvédelmi területen fotózott többféle lepke képei. 1.) kormos ékesboglárka 2.) káposztalepke 3.) közönséges nappalibagoly 4.) közönséges szemeslepke 5.) Kardoslepke 6.) Pókhálós lepke 7.) Nagy ökörszemlepke 8.) Kis gyöngyházlepke 9.) C-betűs lepke 10.) Nagyfoltú szemeslepke 11.) Nagy gyöngyházlepke 12.) Szalagos szerecsenboglárka
Talán közismert, hogy 16 évvel ezelőtt ide tervezték az új Nemzeti Színházat, amely végül is a Duna-parton épült fel. Az évekig folyó vita alatt itt az épület alapozására kivájt mély gödör tátongott. Ma ennek egy része a földszint alatt étterem, körülötte napozó-terasz, lépcsősoron, pihenő padok találhatók. Egy másik (József-Attila út felé eső) részén egy medencét alakítottak ki, mely este látványosabb.
A Phytoecia coerules egy fajta zöld karcsúcincér a Coleoptera / Cerabicidae családból. - A második három kép egy rokon változat - Phytoecia coerulea, - melynek fedőszárnya élénkebb zöld, metálosan csillog és aranyos pontozottsággal díszített. Méretük jól megbecsülhető; egy vadrózsa szirmán (mely kb. 2 cm hosszú) látható a 2. változat.
A bíborsávos araszoló (Lythsia pupurariae) - eddigi megnevezés nem helyes! A bíborsávos araszolón sárga alapon szélesebb pink csíkok vannak.
Az óriás tőrösdarázs - Mammoth wasp (Megascolia maculata maculata) Mammut darázs nem csak hazánk, de egész Európa legnagyobb darázsfaja is egyben. A nőstény meghaladhatja a 50 mm hosszúságot és a homloka sárga (Megascolia maculata flavifrons), a hím 25-30 mm, ma kizárólag hímeket láttam. Tegnap egy pillanatra sem álltak, meg, ma néhányszor leszálltak egy földbe vezető járat körül, de 1/2000 sec. záridő mellett is van bemozdulás, mialatt a Sötétszárnyú tőrösdarázs 1/800 sec. körül volt fotózható. A tor háti részét és potroh utolsó 4 szegmensét piros kitinszőr fedi, a szárnyuk piros, a potroh sárga színét kétfelé választó öv közepén káró-minta látható. Többnyire Európa déli, mediterrán térségében található, de 2017-ben Magyarországon és Oroszországban is leírták. Magyarországon védett faj, elpusztításáért 50.000 Ft büntetés jár. Emberre nem veszélyes, bár tegnap és ma 2 órát töltöttem 6-7 izgatott példányuk között, de nem próbáltak megszúrni.
A Fülemüle (Luscinia megarhynchos) mai is panaszos hívó-füttyét hallatva ugrált ágról-ágra. (Az előző fülemüle sorozatomhoz képest ezek a felvételek pixelben és MB-ban mérve nagyobbak!)
Dolmányos varjú eldobott alufóliás tasakokból csipegette ki a még megmaradt morzsákat az Erzsébet tér parkjában.
A zöld küllő (Picus viridis) a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. Ez egy fiatal példány, a felnőtt példányon nincs ennyi fekete folt a begyen és fehér a szárnytollakon.
A közönséges gyöngyházlepke (Issoria lathonia) ez alkalommal a réti peremizs virágot (Inula britannica) látogatta meg.
Volt egy sorozatom " Méhek Mikulás-csomagja" címmel - akkor kisebb termetű méhek vérpiros zacskócskákat cipeltek a lábukon. Jelen esetben normál méretű házi-méhek hátsó két lábán látható egy-egy sárga zacskó, - melybe valószínűleg az elülső lábaikkal rakják be a pollenszemcséket. (pollen sacs, pollen basket, corbicula)
Nem csak zöldség és gyümölcs vár a hévízi piacon, de sütemény, füstölt áruk, sajtok is, sőt még kézműves és népművészeti termékek is.
A kétvonalas sávosaraszoló (Captogamma bilineata) 3 felvételen.
A pásztorgém (Bubulcus ibis) a gólyaalakúak rendjébe és a gémfélék családjába tartozik.
A felvételek egy balkáni gerle (Streptopelia decaocto) tollászkodásáról készültek, viszonylag közelről, 10 méter távolságból. (Az emberhez szokott városi galambokat 1-2 méterről is fotóztam már, az eddigi balkáni gerle fotóim 20-30 méter távolságról készültek. Ez nem az a madár, melynek a téren az emberek kenyeret dobálnak! - A balkáni gerle egy vadgalamb!) - A madarak számára a tollászkodás fontos, napi rutin, mint az embereknek a felöltözés és fogmosás, a repülőgép pilótáinál a műszerek ellenőrzése felszállás előtt. A madarak tollazata nyugalmi állapotban összesimul, kevésbé látványos. Tollászkodásnál egy kissé mélységében, egy harmadik dimenzióban is megmutatják alsó tollaikat.
Az Arge cynocrocea a hártyásszárnyú rovarok (Hypenoptera) / Ardidae alcsaládhoz tartozik.
Érdekes volt látni egy galamb-pár szerelmi előjátékát, csókolódzását a játszótér salakpályáján: egymásba akaszkodva néhányszor földig nyomták majd felemelték együttesen a fejüket. Távolról úgy látszott, mintha a hím a tojó nyaktollait csípné, de a főképen kinagyítva ez inkább "nyelves csók". A végén volt egy pillanatnyi aktus is.
A július 8-i vihar a XXI. kerületet, Csepelt sem kímélte. A soroksári Duna-parton évtizedek óta békésen növő hatalmás fűzfákat, platánfákat csavart ki tövestül, (a főképen 5 fa dőlt ki, úgy hogy a gyökerek közti föld-tányér függőlegesbe került). A Dunába hullott uszadék-faágak akadályozzák az evezősöket, zavarják a horgászatot. A parti nádast a vízbe tipró vihar megzavarta az itt fészkelő madarak élőhelyeit. Átszakított falakat, megrongált csónakházakat.
Érdekes kereszteződés! Az aranyos virág- / rózsaboigár fedőszárnya sima, a bundásbogáré szőrös - és a potroha is. Ez a bogár nem fekete, hanem zöld-metálos, de a potroha és háta is szőrös és ugyanolyan fehér hullámvonalak díszítik, mint a bundásbogarat. (Lehet, hogy az anya aranyos-virágbogár -a a papa bundás virágbogár volt?
Két balkáni harkály (Dendrocopos syriacus) egy fenyőágon. (Először sikerült két példányt egy látómezben fotóznom.) - A főképen a jobb felső kitárja szárnyait, éppen elrugaszkodott az ágról. Itt látható, hogy milyen szép fekete-fehér (pepita) legyező lesz a szárnytollaiból repülés közben!
Az ételek, utalok fotózása, nehéz téma, különleges technikát, megvilágítást igényel, döntően reklám céljára használják. Ez a felvétel a kamera alapobjektívjével, minden technikai trükk nélkül készült. Az egy pohár fehér bor az alábbi optikai érdekességeket mutatja: 1.) a felszíni fényvisszaverődés aranyporként csillámló foltokat ad a pohár belső falán, a felszín felett néhány centiméterrel - 2.) a bor felszínén látható szivárványos körök, a Newton-gyűrűk a felszínen úszó, mikron vastag glicerin rétegen visszaverődő fénysugarakból keletkeznek, 3.) a pohár alsó, félgömb alakú része domború lencseként tükrözi vissza a 100 méter távolságban levő tóparti fákat. Tehát tükröt, színfelbontást, nagyítólencsét produkál egy pohár bor!
A főkép egy szarvasbika bőgését mutatja, 1:1 méret-arányú bronzszobron, mely Kismaroson, a kisvasút végállomáson látható. A szobor alkotója: Böjte Horváth István, felavatásának időpontja 2014.
A pimpók (Potentilla) több faja ismert, ezek mind most, márciusban virágoznak. A homoki pimpó és Libapimpó sárga sziromlevelű. - a Kisvirágú pimpó (Potentilla micrantha) fehér szirmaival akkora, mint egy Perzsa veronika, a központi bibék kupolája körül vöröses szegély látható.
A zöldike (Carduelis chloris) ezen a télen kissé ritkábban fordul elő, mint tavaly. Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft. (A fotókon két példány látható.)
A csőröslepke (Libythe celtis) -3 képen. Korábbi fotóim egy vöröses-barna variáns háti felszínét mutatták, - ez egy feketés-barna színváltozatú lepke, most tényleg jól látható a "csőre", melyről a nevét kapta.
Egy Sárgahátú álcincér (Oedemera femorata) egy margaréta virágon (réti margitvirág, Chrysanthemum leucanthemum) kószált, miközben egy fehér Viráglakó karolópók (Misumena vatia) áldozatára várt mozdulatlanul a sziromlevelek tövében. A karolópók nálánál nagyobb legyet vagy méhet is megtámad, de ez a cincér nem ízlett neki!
A tőkés réce / vagy vadkacsa (Anas platyrhynchos) most a partról röppent fel, a röpte képei jobb megvilágítás mellett készültek. -Az egyik leggyakoribb vízi madarunk, mely egyben a legszínesebb is ! - (A főképen már készül leszállni a tó vizére.)
Egy dankasirály (Chroicocephalus ridibundus) és (töredezett) tükörképe a tó sekély vizén. (Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 50.000 Ft.)
A mai nap délután 9 lepkét sikerült fotóznom. (Természetesen mindegyiket több felvételen, több nézetből.) - A főképen egy repcelepke látható.
A nappali pávaszem (Inachis io) egyik legszebb lepkénk. A forró napsütésben egy gránitkockákkal övezett köves úton napozott, - tartósan és türelmesen tolerálta a fotózást.
A tőkés réce vagy vadkacsa (Anas platyrhynchos) fiókái, csibéi a tojó mamával úszóleckét vesznek egy tavon.
Szentendre legrégebbi temploma (építésének kezdete: 1241)a Keresztelő Szent János nevére keresztelt római katolikus plébániatemplom. (A közelmúltban került sor külső festésének megújítására.)
A szürke légykapó (Muscicapa striata - Spotted flycatcher) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.- Magyarországon védett faj, a védettség eszmei értéke: 50.000 Ft. - (Ahogy a fenti leírásból látszik, a csalogánnyal rokon faj, egy kissé a szárnya, de a csőre, testtartási nagyon hasonlít,- viszont ennek a feje búbja és a mellénye sárga alapon barna vonalakkal csíkozott - míg a csalogányé nem mintázott. Egyszer, június közepén már fotóztam.)
A Velencei tó partján egy elmocsarasodott, növényzettel benőtt szegletében számos béka fürdött és napozott.
Egy házi veréb (Passer domestikus) egy jókora szárnyas rovarral a csőrében pózolt.
A kardfarkú pillangó (Iphiclides polaririus) most van párzási időszakban, számos példányát láttam ma.
A modern épület Kecskeméten a Katona József téren található. Nyolc ablaka közepén egy-egy nyolcszögletű üveg a homlokzatnál mélyebbre süllyesztve, a hozzá illeszkedő 8 színes üveg a tér 8 síkjában helyezkedik el, azáltal a néző látószögétől függően az üvegtáblák hol átlátszóak, hol tükörként verik vissza a fény és színük a fénybeeséstől függően változóan zöld, aranysárga vagy égszínkék lesz. - Szerepe, funkciója nem ismert, erősen kiugrik a környezetéből, ahol az építmények 120-270 évesek!
Egy vörös mókus (Sciurus vulgaris) a tőle megszokott akrobatikus ügyességgel kúszott fel az egyik fenyőfára, majd átugrott az összeérő ágakon egy másikra. (Végül egy diófa lombjai közt kötött ki.) - A mókus teljes nevében benne van, hogy "vörös erdei mókus", de ez a példány sokkal sötétebb volt azoknál, melyeket korábban fotóztam!
Eléggé furcsa, ortopéd az alkata: vaskos tor, keskeny derék, a potroh végén tojócső. A Valódi fürkészdarazsak (Ichneumonidae) közé tartozó Anomalon cruentatum species fotója (JUHÁSZJ több faját fotózta) Parazita darázs, petéit más fajokba rakja le tojócsövén át. - parasitoid wasp
Három különböző színű rózsát fotóztam, mindegyiket különállóan, egy-egy rózsabokor virágai közül.
A kucsmás poszáta (Curuca melanocephala) hangos rikkantgatásával hívta fel magára a figyelmet a velencei-tó partján. (Sajnos, az erős szélben a nádszálon kapaszkodó madár is ingott, többnyire életlenre sikeredtek a felvételek, ezen a képen egy nád bugavirágzata részben takarja a madár fejét.) ** Természetvédelmi értéke 25.000 Ft** **A barátposzáta (Sylvia atricapilla) nagyon hasonló, de tarkón rövidebb és fekete a "kalapja". A kucsmás poszáta fejdísze kissé vöröses-fekete és nagy szürke torokfolt, körgallér van a mellén!)
Ha meglátok egy mókust (Sciurus vulgaris), sosem tudom kihagyni fotózása nélkül. (Bár már 100-nál több felvételem van róla!)
A barázdabillegető (Motacilla alba) korábbi (májusi) felvételei igen gyatra felbontásban készültek. Most sem volt könnyebb a helyzetem, a madár 15-20 méter távolságban volt tőlem, - a szomszédos épület tetőjét borító bádoglemezen, a kémény tetején, és a tetőantennán láttam.
A Zöld vándorpoloska (Nezara viridula) több, felnőtt egyede egy virágon, több nézetből.
A hölgyek páros szinkron-úszása jól ismert olimpiai versenyszám! - Az együtt repülő galambok gyakorta szinte azonos fázisban álló szárnyakkal repülnek, - ilyen pillanatokat gyűjtöttem össze! (Ez néha több madár esetén is megfigyelhető.) +Ráadásul két fotó a dankasirályokról, ezek is tudnak szinkronban repülni!
Ez a sorozat némileg gyengébben sikerült, annak ellenére, hogy a záridő minden alkalommal 1/2000 sec, volt. A 6 kép 10 másodperc alatt készült, közben a sirály repült vagy 300 métert! A dankasirály (Larus / Chroicocephalus ridibundus) hímjének feje -párzási időszakban csoki-barna, egyébként hófehér!
A hajnalpírlepke ((Antocharis cardamines) nőivarú változatának nincs meg az a jellegzetes narancssárga (Hajnapír!) színe, mint a hímivarúnak, ezért távolról nézve káposztalepkével, repcelepkével is összetéveszthető. A főképen egyszerre látható a jobb szárny felülről és a bal szárny fonákjának jellegzetes tört-zöldes mintázata. ** Ennek a változatnak az érdekessége, hogy a fején egy piros csík is látható, mely NEM szerepel a lepke meghatározókban!
A közönséges szénalepke (Coenonympha iphioides) legjobban a fehéröves szénalepkére hasonlít: több fekete kör látható a szárnyak fonák oldalán, de a fehér öv itt nem folyamatos, hanem töredezett. - A kis szénalepkén ezzel szemben a háti felszínen, a szárnyak csúcsán látható egyetlen szem, a fonák oldal barnán bolyhos, dísztelen, nincsen rajta sem szem, sem fehér sáv.
A kép mérete: 4622 x 3244 pixel, kb. 10 MB! A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum, Hummingbird Hawk-moth) - hasonlóan a szitakötőkhöz, kolibri madárhoz - képes egy helyben lebegni a levegőben. A szárcsapásainak száma legalább 10-15/ sec. - állóra fényképezni 1/1200 - 1/2000 sec. záridővel lehet (4. kép) . Repülés közben szívókáját spirálisan visszahúzza (3. kép). Sohasem száll le egyetlen virágra sem. Hosszú hajlott szívókája hajszálnyi vékony lehet, bizonyára a kapilláris-aktivitás segít abban, hogy néhány másodperc alatt felszívja a víznél viszkózusabb nektárt, - a szíváshoz több atmoszférás negatív nyomás lenne szükséges. Fotózásánál gyors fókuszálás szükséges: egy virágot óramutató-szerűen körbejár, de egy helyen 2-3 másodpercnél többet nem látható. Szereti a sokszorosan összetett, vagy tölcséres virágokat, pl. nyáriorgona, vagy a főképen vasfű (Verbena).
A szürke légykapó (Muscicapa striata) képei nem a legjobb technikai feltételekkel készültek: hiányzott az állvány, a közgyűrű, a spot-fénymérés, és rövidebb volt az objektív fókusztávolsága. - (Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 50.000 Ft)
A házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) veréb méretű madár, a légykapó-félék közé tartozik. Hímjének feje fekete (6. kép), a fiatal fióka és a tojó teljesen barna. Magyarországon védett faj, eszmei értéke 25.000 Ft. Ebben az udvarban nagyon otthonos volt, számos helyen leszállt. Azt is megfigyelhettem, hogy képes gyorsan rezgő szárnymozgásokkal egy helyben lebegni, akár egy kolibri: egy falat benövő vadszőlő előtt lebegett, rovarokat keresett.
Többször fotóztam már szarkát, az avarban ritkán lehet közelebb jutni hozzájuk! - Faágon is fotóztam már, de ezek most jobb felbontású képek! - (A farka végét én nem hiányolom!)
Eddig O.A. fotós múltam legjobb (háttér és élesség) Kék cinege (Cyanistes caeruleus) fotói.
Régészeti leletek is bizonyítják, hogy Hévízt már a rómaiak is ismerték
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) éppen felröppent a fenyőágról.
A szivarfa (Catalpa bignoides) termését télen fotóztam, most - végre- kivirágzott. Látványos virágai sok kétszárnyú rovart vonzanak a fára.
A főfotó egy erdei szemeslepke (Pararge aegeria) szárnyait felülről mutatja - míg a melléklet a szárnyait fonák oldaláról.
A zöldes gyöngyházlepke (Argynus pandora) az egyik legnagyobb hazai lepkénk, nem félénk, nyugodtan fotózható. - Sajnos, a zöldes gyöngyházlepkét én is összekevertem néhányszor a nagy gyöngyházlepkével! - Néhány lényeges különbség: 1.) a zöldes gyöngyház nagyobb, a fonákján vörös szín is látható, csak vékony fehér csíkok és 5 fehér pont látható. - 2.) a nagy gyöngyházlepke kisebb, hátán a hímnek vastag barna, kiemelkedő vonalak jelzik a fő szárszerkezetet, a fonákján széles fehér csíkok láthatók, nem pontozott és nem látható bordó szín!
A fotózott csigák mindegyike 6-10 milliméter nagyságú, levelekre tapadva élnek.
A Méhek (Apis) egyik munkája, hogy szívókájukkal a begyükbe szívják a nektárt, mely emésztő-enzimek révén glukose+fruktóz cukrokra bomlik, ez a kaptárban a lépsejtekben tárolt MÉZ. A másik feladatuk a virágok beporzása: a 2. képen látszik, hogy egy méh testszőreihez mindenütt virágpor tapad, ezt viszik át (passzívan) más virágok bibéire. A harmadik feladat: a testükről első lábaikkal a hátsókra seprik és nyálukkal gömbbé ragasztják össze a pollent, melyet szintén a kaptárban raktároznak el.
A széncinege (Parus major) feje, nyakkendője most szénfekete, nyáron a vedlés, tollváltás idején halvány szürkés volt.
A sárga cserebogár (Amphimallon solstiale) kisebb (kb. 15 mm-es), mint a májusi cserebogár, nem látható rajta a fekete háromszögekből álló cakkozottság. - (A magyar népdal: "Cserebogár, sárga cserebogár..." - viszont erről a fajtáról szól!
A háziméh vagy nyugati mézelő méh (Apis mellifera), - Western Honey Bee éppen a szívókáját (proboscis) tisztogatta. Kinyújtva lapos, hegyes, mint egy római kard, az első harmadán még két oldaltüske is látható. A felvételek a NIKON alap-objektívje (fókusz max. 55 mm) elé csavart GREEN close-up+4 előtét-lencsével készültek a maximum alatti (40-46 mm) fókusztávval, - a mélység-élesség itt is alig 2-3 mm. A telék 100-200 mm-es tartományában már használhatatlanul csekély, 1 mm alatti lenne a mélység-élesség.
Ezt kérdezhetné a mókus! - Ez lényegében egy mókus portré, mert csak a feje látszik ki, amint a fatörzs mögött rejtőzködve egymást bámuljuk.
A kis mókus újabb fotói. (Árnyékban magasabb ISO mellett kissé "zajosabb" a kép.)
A Harkályok ritkán fotózhatók kiterjesztett szárnyakkal (pl röptükben), pedig igen mutatós a fekete alapon fehér kockás a szárnyuk. Ebben a sorozatban egy Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) látható, - azért terjeszti ki szárnyait, hogy a kiszemelt odúját védje és elriasszon egy betolakodó Csuszka madarat.
A tövisszúró gébics (Lanius collurio) képeit már több alkalommal közöltem, ezek a tojót mutató felvételek most a legideálisabb feltételek mellett készültek.
A pókhálós lepke (Arachina levana) két változatát fotóztam.
- Ma egy korábbi sorozatban több helyen mutattam be egy-egy barázdabillegető (Motacilla alba) madarat, most egy helyen mutatok be egyszerre többet is !!! - Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 10.000 Ft. A főképen a bal oldali és a 4. képen a jobb oldali, fekete mellényű és fejű, lehet, hogy ez egy hím? **(A témában az a nehézség, hogy ad.1.) - kellett találnom egy ilyen helyet, - ad.2.) a barázdabillegetők alapszíne nagyon beleolvad a betonjárda színébe, -tehát ezen a helyen rejtőzködő szín! - ad.3.) Két vagy több madár ritkán van azonos távolságban a kamerától, tehát valamelyik kiesik a fókuszból és életlenebb lesz.)
A levendula (Lavandula) illata sok kétszárnyú rovart,(méhet, dongót) és lepkét vonzott magához. A poszméh (Bombus) fotóit itt sikerült készítenem.
A zöld lombszöcskét (Tettigonia viridissima) eddig mindig zöld levélen fotóztam. Ma egy kb. 20 cm magas réti margitvirágon trónolt, pihent és bámult. (A főképen nagyon elgondolkodva!) Amíg lassan a virágon körbe fordult, ezalatt készítettem egy tucat képet.
A tippem: Ezüstös boglárka (Plebejus argus) hím példány. Az alsó szárnyak belső szegélye sötétebb, a fonák pettyeit csillogó, fémes-kék foltok díszítik.
A fehéröves szemeslepke (Britesia circe) fonák oldali nézetből. (A főképen látható a spirálisan feltekert szívókája, melyet a nektár szívásakor tűszerűen kinyújt, ill. a 2. képen látható, hogy teljesen visszahúzza. Valószínűleg a levegőt szívja a hajszálcsőben vissza!)
A málna gyöngyházlepke (Brenthis daphne) háti mintázata is eltérő, de a szárnyak fonák oldalán közönséges gyöngyházlepkénél ezüstös, fehér (gyöngyház-színű) pikkelyek láthatók,- a málna gyöngyházlepkénél viszont a szárny tövében sárgás hálózat, a szárnyak széle felé lila-rózsaszín sávban kék pontok sora látható.
Most bizonyosan zöldike (Carduelis chloris) fotóit közlöm, egy kissé távolról, 35 méterről készültek. -Két új fotó közelebbről készült, más helyszínen, de az árnyék miatt ISO1250-el!
A medvehagyma (Allium ursinum) hagymájáról 2 magas száron helyezkednek el ernyős szerkezetben a virágok. -Hosszú, hegyes (a gyöngyvirágéhoz hasonlatos )leveleit virágzás előtt szedik, a fokhagymához hasonlóan húsok, sajtok fűszerezésére használják. Kedveli az árnyékos, nyirkos területeket. Hazánkban főleg a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen.
A madár faját nem sikerült rögtön beazonosítanom. - Pótlólag sikerült néhány felvételt készíteni a szárnyai hátsó nézetéről: valószínű, hogy szürke légykapó (Muscicapa striata) - de ezeken a felvételeken nem látható a csíkolt feje és szürke foltos begye.
A mezei poszáta (Curruca communis) - Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
A Margitsziget virágágyasainak évente kiültetett választékából fotóztam.
A függőcinege (Remiz pendulinus) - nevével ellentétben nem közelebbi rokona a valódi cinegéknek (Paridae), noha meglehetősen hasonlít rájuk. Háta alapvetően vörösesbarna színű, a hasi rész pedig világosabb krémszínű. *** A függőcinege szinte kizárólag vízpartok mentén álló fűzfák ágvilláiban építi fel – pontosabban szövi meg – lelógó zacskóra emlékeztető fészkét, melynek a tetején csőszerű bejárat van. Alapanyagul nádbuga és gyékénybuzogány pelyheit, illetve barkapelyheket használ. ** Magyarországon védett faj! Eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft!
Etetésre megérkező vadgalambok a Városligetben. (Érdekesnek találom, ahogy kiterjesztett szárnyakkal "fékeznek"!)- Utólag adtam hozzá egy felvételt, mely két, éppen elstartoló galambot mutat.
A főképen Fekete rigó, a másodikon Házi veréb tojó tart csőrében egy-egy nagyobb rovart, harmadikon egy tövisszúró gébics tart egy nagy zöld lombszöcskét.
A közönséges gyöngyházlepke (Issoria lathonia) nagyobb méretű tarkalepkénk. A fotózásnál a fő probléma a mélység-élesség: vagy csápja, vagy a szárnyvége nem éles. - Ha nem terül ki síkban, akkor a szárnyvégek élesek, a potroha életlen. A mélység-élesség növelésére a blende beszűkítése alig használható, mert talaj közelben nincs elég fény, a sötét háttér magas ISO-értéket követel, de ISO400 felett már szemcsés lesz a kép. Ezen sorozat képei a gyöngyházlepke háti felszínéről készültek, ISO200 mellett, melynél csekély blende-beszűkítést (maximum: f=9.0) is lehetne használni, de annyit nem, hogy a mélység-élesség elérje a lepke hosszát, ami kb. 5-6 cm.
Nagy tarka harkály (Dendrocopos major)szomorúfűz ágakon csipeget. (A főképen szájában talán egy hernyót tart, mivel a fűzfabarkák már régen leestek)
A kis gyöngyházlepke (Boloria dia) valóban kisebb a közönséges gyöngyházlepkéknél, - A szárny mintázata is egyszerűbb. (De legnagyobb méretű a zöldes gyöngyházlepke)- Két példány látható 7 felvételen. (Fehér virág neve, melyen látható: egynyári seprence.)
Az egykori Ludovika, ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem bejárata felett két szép dombormű díszeleg (ez a jobb kéz felőli), mely lényegében régi kézi fegyvereket kombináló dekoráció, a régi pajzscímerek 3 D-s változata.
A főképen két kékcinege (Cyanistes caeruleus)telepedett le egy ágon. A mellékletek közt egyedül is látható egy széncinege (Parus major)felvétele
A közönséges fémlepke (Adscita statices)a csüngőlepkefélék (Zygaenidae) családjához tartozó faj. - A főképen fejjel lefelé lóg, legjobban pálmalevélre hasonlító fésűs csápja látható, a szokványos felülnézet a mellékletek közt látható.
A kardfarkú pillangó (Iphiclides podalirius) 4 fotója négy nézetből. -Védettség eszmei értéke: 10.000 Ft
Az erdei busalepke (Ochledes venatus) 2 oldalnézeti felvétele. A kis lepke szárnyainak hossza: 15-18 mm ! * Utólag tettem hozzá még néhány képet, ahol szebb környezetben, egy lila vadvirágon látható.
A főszereplő egy balkáni gerle (Streptopelia decaocto), melynek felröppenését kb. 25-30 méter távolságból fotóztam. Aki kiterjesztett szárnnyal fotózott már egy lepkét vagy kőrözve keringő gólyát vagy sast, fogalma sincs, hogy milyen furcsa, helyenként groteszk alakzatok jöhetnek létre repülés közben! - Először is a képeimhez a technikám elégtelen! - Az alkalmazott 1/2000 sec. záridő hosszú, viszont ennél rövidebb időnél az ISO igény 1600 fölé emelkedne, madarat viszont ISO400 felett nem szabad fotózni!
"Borzaska" a Világ egyik legrendezetlenebb tollazatú madárkája lehetne! (Színében és méretében a széncinegére * vagy énekes nádi poszáta-félékre hasonlít.) - Szélcsendben, az ágak árnyékában is olyan borzas, mint aki sohasem tollászkodott, vagy éppen vihar tépázza tollait! - A mellékletek expozíciós ideje: 1/1250 - 1/1600 sec. volt!
A kékcinege (Cyanistes caeruleus) kb. négyszer ritkábban fordul elő, mint a széncinege (Parus major). A madáretetőnél és több faágon is lefotóztam.
Ez a madár bizonyosan a verébalkatúak (Passeridae) és légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozhat. Valószínűleg a cigánycsuk (Saxicola torquata / Saxicola rubicola / European Stonechat) ifjú, női egyede.
A téma már visszatérő: a méhek hátsó lábukon színes (sárga, barna, piros) pollen-hordozó csomagokat cipelnek. A szín valószínűleg a begyűjtött pollentől függ, ezúttal piros pollenzsákokat fotóztam. (pollen sacs, pollen basket)
A kardfarkú pillangó (Iphiclides podalirius) 4 fotója négy nézetből. - Védettség eszmei értéke: 10.000 Ft
A Lódarázs (Vesta crabro) felvételei előtétlencsével + vakuval (close-up + flash) készültek.
A kis szénalepke (Coenonympha pamphilus) eddig mindig csak oldalnézetét mutatta, soha sem nyitotta ki a szárnyait. A narancs-sárga alapon mindként felső szárnyán egy-egy fekete folt van, mely a háti felszínen és fonák oldalon is látható. (Méretében a boglárka-lepkékhez hasonlít, a többi tarka lepke, pl. ökörszemlepke jóval nagyobb!)
A füstifecske (Hirundo rustica) sebes röptű madár, legkönnyebb fotózni, ha egyik kedvenc helyén a villanydróton ül. Itt sem tétlen, tollazatát igazítja: ezekről a sohasem látott pózokról készült néhány felvétel. **Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft!
A tövisszúró gébics (Lanius collurio) a verébfélék rendjébe tartozó madár.
A közönséges ékszerteknős vagy vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta) megtalálható legtöbb tavunkban, itt a csömöri horgásztavon nagy példányszámú populáció található. A képen látható 20 cm-es példány egy vízfelszín alatti lapos sziklán napozik. (Zavaros vízben úszva igen gyéren lehetne fotózni.)
A vörös szemeslepke (Lasiommata megera / vagy Papilio megera) 3 képen.
A C-betűs lepke (Polygonia c-album) három helyszínen, négy képen, - az utolsó a fonák oldala, melyen a C-alakú fehér jel látható.
A Pézsmaréce (Cairina moschata), népiesen némakacsa Magyarországon inkább háziasított, tenyésztett díszkacsa,- még sohasem láttam vadon élő változatát. A fotó a Dunán, a Római-parton készült. Testesebb, mint a tőkés réce vagy egy szárcsa.
Az illatos gólyaorr virág (Geranium macrorrhizum) hosszú bibéi miatt látványos.
Gárdonyban a csónakkikötő mellett 2015-ben születésének 150. évfordulója alkalmából szobrot állítottak Chernel István (1865-1922) ornitológusnak, Kontur András szobrászművész alkotását. A teljes Kárpátmedencét bejárva (rajzolt, festett, gyűjtött, vadászott) 34 éves korára összeállította a "Magyarország madarai" c. kiadványt.
A Füsti fecske (Hirundo rustica) felnőtt példányainak a torokfoltja vörös, a fiataloké rozsdabarna.
Corpus Christi, azaz a keresztre feszített Jézus Krisztus testét ábrázoló szobor az Apátistvánfalvát és Orfalut összekötő közút mentén található. Az expozíció szögének, illetve rövid záridőnek köszönhető, hogy a háttér szinte teljesen elsötétült, csak a fehér szobor-test világít ki a képből.
A reklám eredeti, de a gyönyörű, nyárias napsütésben valószínűleg igen kevesen vásároltak esernyőt.
A galambok művészei a repülésnek, a légi-akrobatika olyan szinten megy, hogy néha szinte összeérnek a levegőben. (Ez olyan, mint amikor egy repülés-bemutatón két vadászgép egymás szárnyához közel vagy egymás felett repül.)
Egy méhecske réti margitvirágon 4 felvételen. ** Utólagosan utána kutattam! - Ez semmiképpen nem háziméh ((Apis melifera) - mert jóval kisebb, és nem fekete a háta, hanem aranyozott. A karcsú, vagy édes méh (sweet bees) kategoriába (Halictidae) tartozik, valószínűleg "Augochlorella aurata", melynek kék- és zöld-metál színváltozata is van, de többnyire a potrohukra is kiterjed a metálos szín. Ennek a tora és feje aranyozott, a potroha nem! - Érdekes, hogy a darazsakhoz hasonlóan a két nagy, fekete szeme közt a homlokán is látható 3 kisebb szem! ** Másik közelítő találat "Lasioglossum cressoni" szintén az édes méhek (Halictidae) családba tartozik.
Végre egy hím példány! A Házi rozsdafarkú (Phenichurus ochruros) tojó több tucat példányát láttam napokon keresztül, mialatt a hímet csak egy-két villanásnyi időre (ld. 2. kép!). Nem igazán érthető, hogy miért ilyen ritkák a hímek? Veréb, tőkés réce, fekete rigó tojó / hím változatai azonos gyakoriságúak.
Ezt a gombát fenyveserdő avarjában találtam, tömegesen. Lehet, hogy "Narancsszínű selyemgomba" (Amanita crocea)
A tövisszúró gébics (Lanius collurio) tojójáról készült felvételek közül azokat válogattam ki, amikor csipogott és nyitva van a csőre. (Sokféle oka lehetett, de többek között más madarak, pl. tengelic, rozsdafarkú és veréb is zavarták lakóhelyét, -személyemet nem számítva!)
Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) a bal kezem ujján.
Az aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) láthatóan kedveli a most nyíló ezüstfa virágokat. Egyetlen fán több bogarat is láttam egy időben. (Korábbi felvételeimnél ezek részletekben gazdagabbak!)
A két füsti fecske (Hirundo rustica) - nagyon haragosan, tágra tátott csőrrel néz egymásra. Lehet, hogy az éppen rovarokra vadászó szőlőket hívták? - (Mert hely az bőven jutott volna 30 fecskének is a kötélen.) - Főleg a bal oldali néz ki nagyon haragosnak!
Az örvös galamb (Columba palumbus) más alfaj, mint a balkáni gerle (Streptopelia decaocto) vagy házigalamb (Columba livia domestica). (Eddig többnyire a városokban is elterjedt házigalamb fotóit közöltem.) - A fotók egy kb. 30 méter távolságban található, kereszt-alakú tetőantennán tartózkodó galambokról készültek (2.kép)
Egy tövisszúró gébics (Lanius collurio) tojót (bal oldalt) és leány-fiókáját láthatunk a fotósorozaton,ahogyan a jobb oldali átvesz a bal oldali csőréből egy szöcskét! Pont ez a töredék-pillanat nincs megörökítve, az egész jelenet 10 másodperc alatt zajlott le! - A jobb oldali haragosan csipog, támadóan kiterjeszti a szárnyait. Valószínűleg az éhségét jelzi az agresszivitása, csak így érvényesülhet testvér-fiókái között is, - ha vannak egyáltalán.
A csalogány (Luscinia luscinia) ismét, pontosan reggel 8:30-kor megjelent az általam megfigyelt bokron. (Ezek most élesebb képek, mert ISO100 volt a beállítás.)
A hegyi busalepke (Pyrgus alveus) interneten található fotói részben hasonlóak az enyéimhez, másrészt a lepke rojtjai fehér kockázott szegélyt képeznek. Erről a példányról leszakadtak a rojtok. (Egyébként rengeteg szakadt, hiányos, károsodott szárnyű lepkét fotóztunk, a tüskés ágak között valószínűleg ugyanúgy szakadnak, mint egy vékonyabb ruhaanyag, pl. fátyol.) Magyarországon védett faj, eszmei értéke: 10.000 Ft.
A mandulafa (Prunus communis) távolról rózsaszínűnek látszik, de közelről a sziromlevelek belseje fehér. Két évvel korábban ugyanitt fotóztam, akkor rózsaszínűnek látszottak.
Sajnos, ha a fa árnyékában van egy mókus, akkor ISO400 felett nem tanácsos érzékenységet használni, viszont ekkor a záridő 1/30 - 1/60 lehet és bemozdul a téma.
A templom Harkány, Kossuth Lajos utcában található. A tetejét csillogó, nem rozsdásodó alumínium borítja. A főképen is látható, hogy a hatalmas gólyafészeknek még támaszt is építettek, - segítik madarainkat, nem rombolják a természetet, ahogyan ez a fecskék fészkeivel számos helyen tapasztalható.
A Viráglakó karolópók (Misumena vatia) az Archnida -Aranea - Thomisidae család tagja. A képen valószínűleg nőstény egyede látható, a potroha kb. 6 mm átmérőjű volt, alatta jól láthatók az erőteljes szövőmirigyei. (Lehet találni sárga színben és más mintával is a hátán, de ez a klasszikus faj)
Ennek a képsorozatnak a különlegessége az, hogy egyetlen vakvarjú, bakcsó (Nycticorax nycticorax) röptét követtem és sorozatfelvételen rögzítettem. (A hasa sárgás, nincs kék vagy fekete tolla, a szeme piros + a galambok, gerlék repülés közben legyező-szerűen széttárják a faroktollaikat) - Érdekessége az, hogy az, hogy napnyugta-felé (19:23-kor) készültek. amikor a napfény már gyengébb. Az expozíciós idő csak 1/800-1/1000 sec. volt, ennek ellenére kevesebb a bemozdulás, mint verőfényben 1/2000 záridőnél. A felvételek látszólag azonosak, de a szárnyak fonákján az árnyék változása mutatja a különbséget. Az időkódot a jobb alsó sarokban feltüntettem, mivel az O.A. csak a főképen azonosítja be az EXIF értékeket. (Az utolsó 3 felvétel 1 másodpercen belül készült)
A farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) 3 fotója három helyszínen. A lepke eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft.
Ezt a sorozatot már többször átneveztem, mert a képeken látható nőivarú káposztalepke (Pieris brassicae), a felső szárnyain 2 fekete folttal nagyon hasonlít a repcelepke (Pieris napi) külleméhez, de a szárnycsúcs feketesége az utóbbinál tagolt és markánsabban erezett a fonákoldal erezete.
Egyszerre három seregély (Sturnus vulgaris) ült egy fenyőfa csúcsán. (Madár volt bőven, de napfény egy sugárnyi sem!)
A közönséges karimáspoloska (Coreus marginatus) gyakran előforduló poloska-féle, már korábban is fotóztam, de a háta mintázata és pajzsa végén látható levél-formájú, aranyozottan csillogó lemez nem volt jól látható. (Továbbá a nevét sem ismertem!)
Az előző sorozatom mutatta, amint az egyik tövisszúró gébics (Lanius collurio) kamasz, leány-fióka agresszíven kiköveteli a gébics-mamától az ebédre beszerzett szöcskét. Ez a sorozat azt mutatja, amint viszonylag sokáig (30 másodpercig!) a csőrében tartja. Lehet, hogy nem is volt annyira éhes? Lehet, hogy árnyékosabb rejtekben majszolja el? (A 4.+5. mellékleten jól látható, hogy ÉN is jól kifényképeztem a szöcskét az Ő csőréből!)
Ez is egy tanulmány, melyben manuális fókuszálást és rövid záridőt (1/2500 sec.) használtam. - A nehézsége annyi, hogy a repülő galambokat követni kell az objektívvel és mélységélességben is, mert közben oldalirányban és mélységben is elmozdulnak.
A Fürgeszöcske (Decticus albifrons) - helyett (szakember javaslatára) ez púposhasú rétiszöcske - Platycleis affinis
A tölgy-zsákhordóbogár (Clytra laeviscula) a Coleoptera / Chrysomelidae családba tartozó levélbogárféle.
A szalagos szerecsenboglárka (Aricia agestis) sötétbarna szárnyát személyező narancssárga kockák sávjáról kapta a nevét. A fotókon látható a szárnyak fonák oldala is, az udvarlásuk, a hajszálvékony szívókája, melyet spirálisan meggörbítve visszahúz. A szárnyai kb. 1 centiméteresek, ezt jól lehet viszonyítani a gólyaorr virághoz, melyen többször látható.
A vízitök vagy tavirózsa (Nuphar) a tündérrózsafélék (Nymphaeaceae) családjába tartozó nemzetség, melynek egyetlen faja él Magyarországon. (A fotók a Szentgotthárd mellett található Hársas-tó partján készültek.
Újabban számos helyen látható Budapesten a köztereken a Carolina rózsa (Rosa carolina) nemesített díszcserje, mely nagyon hasonlít a vadon termő Vadrózsa / Csipkerózsa / Gyepűrózsa (Rosa canina) bizonyos tulajdonságaira, de bokra alacsonyabb, ágazata sűrűbb, bogyója nagyobb, nem tojásdad, nem olyan egyformán ovális, mint a csipkebogyónál, már most sok töppedt, ráncos gyümölcs látható, miközben a csipkebogyó mindig kemény, feszes marad télig is. (Valószínűleg nem is ehető a gyümölcse.)
A főképen egy ma fotózott boglárka lepke látható, kinyújtott szívókájával úgy fest, mintha csúfolódva ránk öltené a nyelvét. A 1. mellékletként ennek a NIKON kamerának első napján (2014.04.05) készített első bengeboglárka lepkém pacája sejthető (fehér nyíllal jelöltem) A 3. kép egy tavaly (2015.08.08-án) készített bengeboglárka portré látható: úgy néz ki, mint egy lihegő, nyelvét kiöltött kutyus!- (Az első kép készítése óta végbement fejlődés látható, nem kell magyaráznom!)
Egy fülemüle / csalogány (Luscinia megarhynchos) és egy rozsdafarkú tojó (Phoenicurus ochruros) azonos bokron, egy képmezőben. (Számomra ez egy ritka alkalom volt, mert örülök, ha egyetlen madár kerül a kamerám elé, ráadásul, ha a optikától mért távolságuk nagyon eltérő lenne, akkor csak az egyik madár lehetne éles!)
Már többször fotóztam, amint egy pók elkap, megöl (és megemészt) egy legyet, vagy méhet. Ez alkalommal a pók valószínűleg egy Oxyopedes lineatus, mely az Arachnida / Araneae / Oxyopedae alcsaládba tartozik. Az azonos fajú pókot két virágon is tetten értem. - Amint meglátott, átment a virág másik, árnyékos oldalára és ott lógatta áldozatát - nem akarta, hogy zavarjam emésztését! Amíg egyéb felvételeket készítettem, az első pók (a fehér virágon) még mindig tartotta (emésztette) áldozatát (5. kép).
Egy Selymes döglégy (Lucilia sericata) feje, portréja - Raynox 250 makróelőtét-lencsével fotózva. - Teleobjektíven használva a mélység élesség 100.0 mm kókusz felett nincs 1.0 mm, ezért a rovar fejének egy rétege éles csak, az egész fej nem ábrázolható.
A boglárka-lepkék igen csapongva repülnek, ritkán láthatók széttárt szárnyakkal virágon. Nyugodtan akkor lehet fotózni őket, ha éppen párzanak - de ezt is összezárt szárnyakkal teszik! ** Valamiért kedvelik a mezei zsálya (Salvia pratensis) virágot, - néha egy képmezőben négyet is fotóztam! (Természetesen a makró-fotózás rákfenéje a csekély mélység-élesség, ezért ha az egyik boglárka éles, akkor a másik homályosabban látható - s közben mozognak is!
Talán ezek az utolsó rózsák 2014-ben, hamarosan a talaj-menti fagyok miatt lehull minden sziromlevél.
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) jól megfér a zöldike (Carduelis chloris) madarakkal egy fenyőágon, holott mindkettőnek közös tápláléka: a fenyő friss hajtásait csipegetik.- (Ezzel ellentétben fotóztam danka sirályokat, akik harciasan elkergették a tőkés récéket a Városligeti tónál, ahol az emberek kenyérhéjjal etetik a madarakat. - Egy másik érdekes eset ma történt: egy feketerigó tojó vagy 20 percen és 10 körön át kergetett egy nála nagyobb gerlét, holott az a fészke közelében sem volt! - Nem tudom, miért haragudott rá, de olyan sebesen köröztek, hogy nem tudtam lefotózni őket.)
Ismét Tengelic (Carduelis carduelis) fotók. Ezek a legnagyobb méretű /pixel oldal-arányú képeim a legalacsonyabb (ISO640) fényérzékenység mellett. Talán már ennél jobb felbontású képeket nem is tudok készíteni.
Egy közönséges fekete vadméh (Chelostoma florisomne) lehet. A háziméh potroha vaskosabb, keresztcsíkjai sárgák és szőrösek.
A tengelic madár (Carduelis carduelis) faágon, ellenfényben, alulról fotózva.
Hogy a szitakötők, méhek és szenderek képesek egyhelyben lebegve táplálkozni, az mindig tudtam. A madarak közül eddig csak a kolibri madárról tudtam, hogy képes erre, de június végén többször láttam a rozsdafarkút is, amint egy szőlőlugas függőleges fala előtt lebegett, úgy szedte a rovarokat, - sajnos fényhiány miatt felvételt nem tudtam készíteni erről. - Ma egy közönséges verebet láttam, amint a mólónál felállított közvilágítást szolgáló lámpák tányérszerű tetején álldogált, majd a pereme alá szállt és egyhelyben lebegve szedegette az esti világítás alatt oda ragadt rovarokat. - Mindezt többször megismételte, háromszor tudtam elkapni a kamerával, sajnos hajnali fényben nem volt túl gyors az expozíció!
Egy fehér viráglakó karolópók (Misumena vatia) ékes vasvirágon. A karolópók többnyire a virág alatt leselkedik áldozatára, mely igen sokszor házi méh, - ezért az egyetlen hazai pókfajta, melyet károsnak tartanak. (De van fotóm más pókfajtáról is, mely méhet ejtett zsákmányul!) - Az áldozata nyakát harapja meg és mérgével megbénítja, majd emésztőnedveivel feloldja annak fehérje tartalmát. Az információk arról is szólnak, hogy nem bajlódik háló szövéssel, - de azért egy kisebb háló látható a pók felett az ékes vasvirág szirmaira kifeszítve!
Egy házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) tojó ma megjelent ismét a madárlesemnél. (A borús idő miatt az ég nem kék!)
A mezei veréb (Passer montanus)két felvétele, amint fészkéhez visz a csőrében egy vékony fűzfa ágat. - Sok felvételt készítettem a házi veréb (Passer domesticus) változatról, ezek inkább az emberek által lakott területen élnek és az általuk elszórt élelmiszert fogyasztják. - Külsőleg talán szemből nézve karcsúbb a mezei veréb, a házi veréb "bögyösebb" + a fekete szem- /vagy torokfolt a mezei verébnél gyakoribb.
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található a Nyéki Holt-Duna, a térség felé egy töltésen vezet a turista és kerékpárút. (A környék egyébként nyirkos, nedves - erdő vagy nádas.) A kicsiny, maximum 5 centiméteres békák szinte 2 méterenként napoztak a száraz úton, de közeledtemre gyorsan az útszéli gazban kerestek menedéket, ezért egyik felvétel sem készült 2 méternél közelebbről.
Már többször fotóztam sirályokat közelről, röptüket párosával. Ez a képsorozat azt az érdekes jelenséget mutatja be (mely más madaraknál is hasonló lehet), amikor 50-60 madár repül mint egy felhő: egyszerre fordulnak a körben, a fejük azonos irányba néz, sőt legtöbbjük szárnya is azonos fázisban van! Ki a karmester, ki a főnök? (Hasonlóan csinálják, mint egy század, egyszerre masírozó katona.) - A láthatóság kedvéért csak 10-12 sirály került a felvételre, mert az egész rajt mutató képen csak pontok lennének!
A tövisszúró gébicsek (Lanius collurio) ma későn jelentek meg (de. 9:00 után), de aztán többször és kettesével is, - de csak a tojók.
A dankasirály (Chroicocephalus ridibundus) röptéje nehéz fotótéma: egyrészt 20 méternél távolabb repül, másrészt a közeledő / vagy távolodó madár távolsága állandóan gyorsan változik. (Teleobjektív + automatikus követő fókusz-beállítás a legjobb)
A nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina) szintén olyan lepke, mely ritkán látható nyitott szárnyakkal, csak oldalnézetből fotóztam korábban. Ma időnként, egy-egy pillanatra kitárta szárnyait, ekkor készültek a felvételek. (A nagyobb pillangóink, pl. farkasalmalepke - gyakrabban láthatók kitárt szárnyakkal, a citromlepkét még sosem láttam!)
Egy borókaágon kifeszített pókháló szelébe akadt bele egy kis hangya lába. Kétségbeesetten forgolódott, megpróbált kigabalyodni a a rátapadt pókhálóból. - Közben a pók a hálója közepén leste, várta a pillanatot, amikor megtámadhatja.
A közönséges muskátli (Pelargonium zonale) lila és piros színben, bimbókkal.
Tölts fel képeket és készíts belőlük albumot
...és kész is vagy, indulhat a vetítés, sőt bárkivel megoszthatod!