(a kód 'width' és 'height' értékei módosíthatók a rendelkezésre álló helyhez igazítva, részletek itt)
OA | Vetítések | Albumok | Keresés | Véletlen |
Új | Új képek | Nap képe | Verseny | Nyertes |
Top | Felkapott | 30 nap | 250+ | TOP100 |
OAPro | Pro Képtár | Felkapott | Top |
Ezen felül képvetítést indíthatsz konkrét képversenyből, kép kategóriából, címkelistából, más Országalbum felhasználók kedvenceiből. Minden helyen, ahol képvetítés indítható, egy kattintható ikont látsz.
Te magad is kreálhatsz új albumokat, és ezeket megoszthatod a nagyvilággal, ONLINE!
A vetítés automatikusan elindul/folytatódik. Ha vége a vetítésnek, automatikusan újraindul.
A felület bal oldalára kattintva az előző képkockára, a jobb oldalára kattintva pedig a következő képkockára léphetsz. A bal/jobb oldalra való dupla kattintással az első képkockára ugorhatsz (mobil eszközön a dupla kattintás funkció nem használható).
Ha a felület bal vagy jobb oldalára kattintottál (és a vetítést asztali gépen, vagy laptopon nézed), már használhatod a bal/jobb kurzort is a képkockák közti lépegetéshez valamint a szóközt a vetítés megállításához/újraindításához.
Mobil eszközökön használhatod az érintéses elhúzás gesztusokat is a képváltáshoz.
Középtájra kattintva az aktuális kép(kocka) Országalbum-os oldalára ugorhatsz (a kép megnyitás új ablakban történik, a vetítés ebben az ablakban megmarad).
Alul, középen látod a vezérlőpanelt (mobil felületen mindig látszik, asztali gépen csak akkor, ha fölé viszed az egeret), mellyel (sorrendben) az első képkockára ugorhatsz, valamint a vetítés leállítását/indítását, a háttérzenét, a kép kitöltést, és a feliratot kapcsolhatod.
(Megjegyzés: az egyes képvetítéseken a vezérlőpanel lehetőségei eltérőek lehetnek)
A vezérlőpanellel egy vonalban, jobb oldalon látod a teljes képernyős megjelenítés funkciót, mellyel a böngésző funkciói rejthetők el (mobil eszközön a teljes képernyős mód nem használható) A teljes képernyős módból Esc billentűvel, vagy az ikonra való újra kattintással léphetsz ki.
25 kép | Országalbum képvetítés
Gróf galántai Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehszlovákia, 1957. március 8.) Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. Élete és állásfoglalásai a szlovák–magyar viszonyban máig viták tárgya, mivel szimbólummá vált.
Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették.
Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették.
Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették.
Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették.
2005. július 27-én fényképeztem Praktica BCA fényképezőgéppel, Prakticar 1.8/50mm objektívvel Fuji Sensia diafilmre. A diakockát Plustek OpticFilm 8200i filmszkennerel digitalizáltam. A forrás már nem így néz ki, 2010-ben jelentősen átépítették, mert a foglalás kőfala annyira tönkrement, hogy a víz a kifolyót elkerülve repedéseken talált utat magának, a kialakított forrás teljesen elapadt. A képen láthatóan már 2005-ben is éppen csak csordogált.
Magyar racka juh a honfoglalás óta a magyarok társa volt. Sajnos a magyarországi összállományban a többi hagyományos fajtával (cigája, cikta) együtt sem tesz ki 5%-ot példányszámuk.
Az 1400-as évek elején a vámhely őrzésére tornyot építettek itt, melyet árokkal és palánkkal vettek körül. 1696-ban az összeírásban császári harmincad- és vámhely, átkelőhely, egy őrtoronnyal. Székesfehérvár török elfoglalása után 1543-ban a települést a törökök elpusztították, az átkelőhelyet megszállták, és a vámot a törökök jövedelemforrásként használták. A vár újjáépítésére Budáról jöttek törökök, és felépítették (bővítették) a várat.1687-ig többször cserélt gazdát, gróf Zichy István vicegenerális 1687. október 17-én visszafoglalta Csókakőt, majd még ebben az évben Battyán, Palota elfoglalása következett. Ma múzeumként működik.
A váli hagyomány emlékezetében tartja Török Kata esetét, ami így szól: Buda visszafoglalása után, amikor a felszabadító csapatok Válba érkeztek, a török őrség a várba vette be magát. Az erődítményt felgyújtotta, a tornyot felrobbantotta. Ez utóbbi ketté is repedt, aminek nyomai ma is láthatók. A törökök nem akarták megadni magukat, és a toronyból leugráltak. Ledobtak egy fiatal török leányt is, akit a magyar katonák köpenyeikkel felfogtak, és megmentették a haláltól. Ez a leány később megkeresztelkedett, és a keresztségben a Kata nevet kapta. Hozzá ment egy magyar katonához és megmutatta az elrejtett török kincseket is. Bátortalan természetű asszony volt, s innen ered a " Török Kata fia " jelző a nyers modorú emberekkel kapcsolatban. Állítólag Török Kata sírkövét is felhasználták a Burger-kápolna oltárának építéséhez. A felszabadulás után az itt maradt törökök lassan előmerészkedtek, és elvegyültek az itteni lakossággal. Erről tanúskodnak egyes családnevek is Válon.
"A Kopasz-hegy (más néven Tokaji-hegy avagy Hajatlan-hegy) az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál, vulkáni és üledékes kőzetekből álló hegy. A völgyhálózat kialakulásában fontos szerepet kap még az utolsó andezites vulkanizmus. A K-i és a Ny-i irányba történő lefolyás tehát a szerkezet és a vulkanizmus által kialakított domborzat következménye. Tufából felépített részeken hasonló lapos felszínek keletkezhettek, ha a tufa vízbe hullott. A hígan folyó láva szétterült a felszínen és a tönkfelszínhez hasonló forma jött létre, különösen akkor, ha a láva a már lepusztult felszínen merevedett meg és lávatakaró alakjában befedte azt. A lepusztulástermék anyaga minden esetben homok, mogyoró–dió nagyságú riolittufa kavics, de az ököl nagyságot soha nem éri el. Mállott anyag vagy talaj sehol sem került elő. A Tokaj-hegyaljai borvidék részét képezi. A hegy a nevét honfoglalás idejéből származtatjuk, akikor a hegy még kopasz volt. A hegység legmagasabb pontja a magyar–szlovák államhatáron emelkedő Nagy-Milic (896 m). Innen D felé fokozatosan alacsonyodva a tokaji Nagy-Kopaszban (513 m) végződik. A hegység nyugati peremén húzódik a Pál-hegy, Borsó-hegy, Gergely- hegy és a Magoska. A keleti fele ezzel szemben alacsonyabb magaslatokat mutat. A legjobb minőségű hegyaljai szőlőtáblák mellett a hegy két bányatavat is magában rejt. A nagyobbik tó jól ismert, fürdőzésre és horgászásra használják. A kisebbik tó a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területe, ahova engedély nélkül tilos belépni. Ezt a tavat még a közeli tarcali lakosok körében is kevesen ismerik. A hegyet három település veszi körbe: Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tokaj A hegy tetején található a tokaji tv-torony, amely műúton Tarcalról közelíthető meg." - Link
A Hunyadi család vajdahunyadi várkastélya a 19. században már a magyar nemzet építészeti ereklyéjévé vált.Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére készítették el mását, a Vajdahunyad várát Budapesten.
OaPix - oaArtGrafik filterrel szerkesztettem a képet. A 2008-ban felállított szobor Vecsésen található, és Böjte Horváth István az alkotója. Link~/5710/Honfoglalas_emlekmu_Vecses_2008.html
Gödöllőn, a Grassalkovich kastély mögött egy mesterségesen készített dombon épült hatszögletű pavilon. A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel, - Grassalkovich I. Antal építtette az 1760-as években. A pavilon faburkolatába illesztett 54 olajfestmény egységes szerkezetben, babérkoszorúból és feliratszalagból komponált keretben ábrázolja a vezéreket és királyokat. A feliratszalag az ábrázolt latin nevét, a magyar uralkodók sorában való sorszámát és az uralkodás időtartamát jelzi.
Nagykovácsi főterétől nem messze, az Ördögárok patak partján áll a Honfoglalás emlékműve. A honfoglalás 1100. évfordulójára állította a település önkormányzata.
A váli hagyomány emlékezetében tartja Török Kata esetét, ami így szól: Buda visszafoglalása után, amikor a felszabadító csapatok Válba érkeztek, a török őrség a várba vette be magát. Az erodítményt felgyújtotta, a tornyot felrobbantotta. Ez utóbbi ketté is repedt, aminek nyomai ma is láthatók. A törökök nem akarták megadni magukat, és a toronyból leugráltak. Ledobtak egy fiatal török leányt is, akit a magyar katonák köpenyeikkel felfogtak, és megmentették a haláltól. Ez a leány később megkeresztelkedett, és a keresztségben a Kata nevet kapta. Hozzá ment egy magyar katonához és megmutatta az elrejtett török kincseket is. Bátortalan természetű asszony volt, s innen ered a " Török Kata fia " jelző a nyers modorú emberekkel kapcsolatban. Állítólag Török Kata sírkövét is felhasználták a Burger-kápolna oltárának építéséhez. A felszabadulás után az itt maradt törökök lassan előmerészkedtek, és elvegyültek az itteni lakossággal. Erről tanúskodnak egyes családnevek is Válon.
A képsorozat egy összefoglalás a legismertebb sárga virágú díszcserjékről. 1.) Főkép:Aranyfa (Forsythia) 2.) Mahónia (Mahonia aquifolium) 3.) Téli jázmin (Jasminum nudiflorium) 4.) Dupla virágú boglárkacserje (Kerria japonica) 5.) Szimpla virágú boglárkacseje(Kerria japonica) 6.) Rhododenron 7.) Borbolya (Berberis juliannae)
A Kápolnai csata emlékműve a 3-as út mellett Kápolnán.A kápolnai csatában 1849. február 26-27-én a magyar honvédsereg nem szenvedett vereséget, bár a csatatér a császári és királyi csapatok kezén maradt, azok viszont visszavonultak Budára. A magyar szabadságharc egyetlen kétnapos csatája volt, ahol egy csatorna hídjának elfoglalása döntő tényező volt, ennek állít emléket a szobor.
A szobor Zsámbékon a Szent István téren, három méter magas márvány-obeliszk csúcsán látható. Alkotója: Sándor Antal. Felállítás éve. 1996.
A Piszkés-kút forrásfoglalása 1929-ben készült el, a turisták számára. Ezt a táblát akkor helyezték el a forráson. 1960 körül a forrást átépítették a csillagvizsgáló vízművévé, a tábla a vízműépület falára került, a csillagvizsgáló kerítésén belül, a kerítéstől vagy 20 méternyire. Az egykori vízmű ma használaton kívüli rom. A tábla még megvan. M.K.E.: Magyarországi Kárpát Egyesület.
A Magyar Országház / vagy Parlament Steindl Imre tervei szerint valósult meg: a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését. - A Wikipedia szerint: A Dunára néző oldalának felújítása – 21 évi munka után – 2009 szeptemberében ért véget,díszkivilágítása 2014 nyarà n megújult. - Az én emlékezetem szerint az egész Parlament, a Kossuth tér felőli oldalai is (hasonlóan a Mátyás templom épületéhez) - a nagyvárosi szmogtól szennyezetten szürkés-fekete volt, a teljes épület minden négyzetcentiméterét megtisztítani kb. 30 év munkájába került! *** A harmadik emelet ablaksora közt található mintegy 88 szobor közt a Honfoglalás néhány vezére, Árpádházi-, Habsburg és egyéb királyi házakból származó magyar királyaink, nádoraink hadvezéreink szobrai találhatók!***
Budapest, V. ker. Szabadság terének épületeit mutatja be körben ez a sorozat. A főképen a volt Tőzsdepalota, később MTV székház, melynek a tüntetők általi elfoglalási-kísérlete, ostroma (2006. Szept. 19.) nagy politikai vitákat váltott ki. Itt áll az egyetlen szovjet hősi emlékmű obeliszkje, a Magyar Nemzeti Bank (ld. külön albumban), az OTP (modern üvegpalota a tér sarkán) székháza a CIB ban, Raegen elnök szobra és Német megszállás áldozatainak emlékműve.
XI. Ince pápa szobra I. ker. Várnegyed, Hess András tér Damkó József 1936-ban készített szobra 5,1 m magas. XI. Ince pápa hozta létre a török elleni szövetséget, amely 1686-ban Savoyai Jenő vezetésével kiűzte a törököket Budáról. Budavár visszafoglalásának 250. évfordulójára állították a szobrot.
Nógrád vára lábánál található ez az emlékmű. A hét Vezért egy-egy kopjafa szerű oszlop jelképezi.
Savoyai Jenő gróf (Eugen von Savoyen) Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.), eredeti francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf, hadvezér, francia születésű főnemes, Csepel-sziget földesura is volt. Buda várának végleges visszafoglalása (1686) emlékére áll lovasszobra a Budai Palota (Nemzeti Galéria) előtt, a szobrot Róna József készítette. A török csapatok kiűzése a Délvidékről, Zente, Belgrád visszafoglalása az ő vezérlete alatt történt. Magyarországi barokk kastélya Ráckevén található, ma kongresszusok, esküvők, művészeti kiállítások színhelye.
Tölts fel képeket és készíts belőlük albumot
...és kész is vagy, indulhat a vetítés, sőt bárkivel megoszthatod!