(a kód 'width' és 'height' értékei módosíthatók a rendelkezésre álló helyhez igazítva, részletek itt)
OA | Vetítések | Albumok | Keresés | Véletlen |
Új | Új képek | Nap képe | Verseny | Nyertes |
Top | Felkapott | 30 nap | 250+ | TOP100 |
OAPro | Pro Képtár | Felkapott | Top |
Ezen felül képvetítést indíthatsz konkrét képversenyből, kép kategóriából, címkelistából, más Országalbum felhasználók kedvenceiből. Minden helyen, ahol képvetítés indítható, egy kattintható ikont látsz.
Te magad is kreálhatsz új albumokat, és ezeket megoszthatod a nagyvilággal, ONLINE!
A vetítés automatikusan elindul/folytatódik. Ha vége a vetítésnek, automatikusan újraindul.
A felület bal oldalára kattintva az előző képkockára, a jobb oldalára kattintva pedig a következő képkockára léphetsz. A bal/jobb oldalra való dupla kattintással az első képkockára ugorhatsz (mobil eszközön a dupla kattintás funkció nem használható).
Ha a felület bal vagy jobb oldalára kattintottál (és a vetítést asztali gépen, vagy laptopon nézed), már használhatod a bal/jobb kurzort is a képkockák közti lépegetéshez valamint a szóközt a vetítés megállításához/újraindításához.
Mobil eszközökön használhatod az érintéses elhúzás gesztusokat is a képváltáshoz.
Középtájra kattintva az aktuális kép(kocka) Országalbum-os oldalára ugorhatsz (a kép megnyitás új ablakban történik, a vetítés ebben az ablakban megmarad).
Alul, középen látod a vezérlőpanelt (mobil felületen mindig látszik, asztali gépen csak akkor, ha fölé viszed az egeret), mellyel (sorrendben) az első képkockára ugorhatsz, valamint a vetítés leállítását/indítását, a háttérzenét, a kép kitöltést, és a feliratot kapcsolhatod.
(Megjegyzés: az egyes képvetítéseken a vezérlőpanel lehetőségei eltérőek lehetnek)
A vezérlőpanellel egy vonalban, jobb oldalon látod a teljes képernyős megjelenítés funkciót, mellyel a böngésző funkciói rejthetők el (mobil eszközön a teljes képernyős mód nem használható) A teljes képernyős módból Esc billentűvel, vagy az ikonra való újra kattintással léphetsz ki.
25 kép | Országalbum képvetítés
A kereszt a Kéttemető utcai öreg temető középső részén található. 1853-ban Justin Pál és neje Bernát Ágnas állíttatta. A kereszt alján nehezen olvasható írás található EZT A KERESZTET JUSTIN PÁL - BERNÁT ÁGNES NEJE ÉS CSALÁDJA ÁLLITÁ AZT ISTENDICSŐSÉGÉRE KÉSZÍTETETT 1853-DIK ÉVBEN
Emeltette: özvegy Végh Mátyásné és özvegy Vincze Antalné Állítva: 1938 Felújítva: 2002 Megtalálható: Temetőben a kálvária út végén A kereszt fehérre festett beton, rajta kőből készült korpusz található, tetején az INRI felírat olvasható. Az alján két két emléktábla található, a felsőn: "ISTEN DICSŐSÉGÉRE EMELTETTE 1938 évben - özv VÉGH MÁTYÁSné és őzv VINCZE ANTALné" az alsón pedig "FELÚJÍTTATTA - 2002 CSÉPA ÖNKORMÁNYZATA" olvasható
A haláltáborokba elhurcolt csépai zsidó lakosok közül csak hárman tértek vissza. A 2. világháborús zsidó mártírok emlékének állított menóra a helyi temetőben található.
A Nagy Háború helyi hősi halottai emléke előtt tisztelgő szobrot 1934-ben avatták fel a temető melletti parkban. A műkő talapzaton Vass Viktor szobrászművész 2 méter magas bronzból készült alkotása látható: a zászlót és kardot tartó katona. A műkő posztamens két oldalán a helyi áldozatok neve olvasható.
A község első templomát, az újratelepítés után, 1729-ben építették Szent Jakab apostol tiszteletére. A 18. századi templom még vályogból épült fel. 1797-ben téglából új templomot emeltek, már téglából. A barokk stílusú templom orgonája műemlék értékű. A templomot az 1940-es években elején renoválták. A toronysisakot és a templom előtti kerítést később újították fel. A templom kertjében Mária szobor található.
A feszület felállítása nem ismert. A kereszt alján felírat található ami mára teljesen olvashatatlan. Megtalálható a Szent Jakab római katolikus templommal szemben.
A Szentháromság szobor 1908-ban készült. Megtalálható a Szentháromság parkban. Beton alapzaton kőoszlop rajta emléktábla, közepén a fülkében Mária, az oszlop csúcsán szentháromságot ábrázoló szoborcsoport található. Az emléktáblán a következőírás olvasható: A SZENTHÁROMSÁG DICSŐSÉGÉRE FELÚJÍTTATTA CSÉPA ÖNKORMÁNYZATA 2000.
Festett fém szobor, riolit nyers kőtömb alapzaton. A közvetlen környezet elfekvő örökzöldekkel borított, terepszintből kiemelt ágyás rakott fallal. Varga Gábor alkotása.
Épült: 1907. Megtalálható: Béke út. Külső megjelenésében egyszerű épület, zöld környezetben a főút mentén. Kerítéssel elzárt,gondozott kis előkert is tartozik az épülethez.
Alkotó: Ismeretlen Készült:1889 Megtalálható: Rákóczi utca 18. A római katolikus templom kertjében A szobor talapzatán a következő írás olvasható: Emeltette özv. Hamar Józsefné született Veres Mária 1889 ik évben
A 19. század elején a csépai lakosság mintegy 5 %-a volt evangélikus, akik nem rendelkeztek önálló templommal. Csak más településekre utazva jutottak el az istentiszteletekre. Csépa 1840 óta a szentesi evangélikus egyház filiája. Onnan járt ki évente két alkalommal a lelkész. Az evangélikus imaház 1853-ban, a templom 1889-ben épült a a Sallai és a Rákóczi Ferenc utca kereszteződésében. A fa huszártornyos templom 1999 óta helyi műemlékvédelem alatt áll.
Az egykor szebb napokat megélt szekér Gátéren található egy vendéglő parkolójában. Sajnos elég rossz állapotban találtam ott jártamkor.
Kiskunfélegyházán a Tűzoltó Laktanya előtt található ez a lóvontatású lajtos tűzoltó kocsi
A Millennium országos ünnepségsorozatán belül került sor 2000-ben Martfű megújuló főterén Gyurcsek Feren szobrászművész Időkapu című alkotásának felavatására. A kompozíció félig nyitott kapuja a múlt, jelen és jövő közti átmenetet szimbolizálja. A háttérben a Szent Tamás katolikus templom látható.
Sándorfalva felé vezető út bal oldalán, a város határában van felállítva Nepomuki Szent János szobra. A késő barokk szobrot már Balla Antal 1778. évi térképe föltünteti, így a tájon legrégibb emléke a mártírhalált halt prágai püspöknek, aki az úton járók, vízen járók védőszentje. A megcsonkított kőszobrot Kalmár Márton szobrászművész újította fel 1992-ben.
1939-ben kezdték el a templom építését. 1940 október 20-án volt a sándorfalvi templom felszentelése. A templom különlegességének mondható, hogy vályogból építették fel, és még ma is használatban van.
Készült 2015-ben. Megtalálható Körös-torok. A 19 tonnás acélszerkezet 15 egységből áll. A tetejére 187 lépcsőfok vezet. A torony magassága 31.2 méter. A kilátó Rév István (1913-1981) nevét vette fel. Rév István 1913. szeptember 13-án született. A MIRKÖZ Szövetkezet alapítója, az 1952-es alapítástól az 1979-es nyugdíjba vonulásáig a MIRKÖZ Szövetkezet elnöke volt. Személyes érdeme, hogy a szülővárosának tekintett Csongrádon alapította 1968-69-ben a csongrádi gyáregységet, melyet folyamatosan bővített. A korszerű üzem felépítésével és működtetésével nagyban hozzájárult a város foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez. Aktív közszerepet vállalt a város társadalmi életében is, 1972-76 között a város országgyűlési képviselője volt.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta 1827-ben. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől.
A csongrádi nevezetességek körében sorolható egyedülálló ipari-közlekedéstörténeti műemlék található a Tisza-folyó északi szakaszán. 1896-ban vásárolta meg egy helyi vállalkozó az Esztergomban Mária Valéria híd átadása után feleslegessé váló pontonhidat. Felállításával Csongrád városának és a környező településeknek biztosította az átkelést a folyón. Azóta többszöri újjáépíttek és a jellege is megváltozott. De így is egész Európában csak Magyarországon található három fahíd közül az egyik, amely megfelelően működik.
Az egész évben látogatható Élménybirtok Magyarország első tematikus élményparkja. Egyedülálló módon idézi fel és kelti életre a középkori Magyarországot. A fotón óvárosi utcarész látható.
Bakson a tűzoltószertár épületében a helyi önkéntes tűzoltók életét bemutató tárlat tekinthető meg. Csak előre bejelentkezés alapján látogatható.
1885-ben épült Mindszentnél a Tisza balparti árvízvédelmi töltését keresztező, tégla anyagú Kurcatoroki zsilip. A Tisza szabályozását megelőzően a Körös folyó a Tiszába való beömlése fölött két ágra szakadt. Egyik ága nyugati irányban Csongrádnál, másik ága déli irányban Szentes érintésével a Tiszával párhuzamosan haladt és kb. 40 km után Mindszent fölött ömlött be a Tiszába. A Tisza szabályozásának és a védgátak emelésének kezdetén a Kurca medrét a felső és az alsó torkolatánál is áttöltötték. Az összegyűlő belvizek levezetésére az alsó torkolatnál a Tisza védgátját időnként átvágták, majd a tavaszi tiszai árvizek idejére ismét helyreállították. Ez a művelet igen veszélyes és költséges volt. Emiatt az 1880-as évek elején felmerült az igény a Kurca torkolatánál egy zsilip megépítésére. A fénykép készítésekor a zsilipek zárva voltak így a mederből készülhetett a kép.
A mai Ecser határrészen a török idők előtt falu állt, tulajdonosa a Dömösi Prépostság volt. Templomának romjai ma is fellelhetők a Szentesről Szarvasra vezető mellékút kajánújfalui szakaszánál, az északi oldalon egy szántóföldön, a Veker csatornához közel. A templom közvetlenül az esztergomi érsekhez tartozott, a lelki gondozást ferencesek látták el. A templomról Gyalus László építész készített felmérési rajzot 1898-ban. Az ablakai román koriak, a szentély a nyolcszög három oldalával zárul, egyetlen támpillérrel ami utólagos hozzátoldás. 1733-ban még álltak a torony romjai, ma már nem látható. A falazási technika is román korra vall, de feltételezhető bővítés is (terméskő és tégla felhasználásával készült. Építése a 13. század második felére tehető. A romokat 1961-62-ben tárták föl.
Tölts fel képeket és készíts belőlük albumot
...és kész is vagy, indulhat a vetítés, sőt bárkivel megoszthatod!