Országalbum képvetítések/SlideShow-k
| OA | Vetítések | Albumok | Keresés | Véletlen |
| Új | Új képek | Nap képe | Verseny | Nyertes |
| Top | Felkapott | 30 nap | 250+ | TOP100 |
| OAPro | Pro Képtár | Felkapott | Top |
Ezen felül képvetítést indíthatsz konkrét képversenyből, kép kategóriából, címkelistából, más Országalbum felhasználók kedvenceiből. Minden helyen, ahol képvetítés indítható, egy kattintható 
ikont látsz.
Te magad is kreálhatsz új albumokat, és ezeket megoszthatod a nagyvilággal, ONLINE!
Jó szórakozást az Országalbum képvetítésekhez!
Országalbum képvetítő/SlideShow Súgó
A vetítés automatikusan elindul/folytatódik. Ha vége a vetítésnek, automatikusan újraindul.
A felület bal oldalára kattintva az előző képkockára, a jobb oldalára kattintva pedig a következő képkockára léphetsz. A bal/jobb oldalra való dupla kattintással az első képkockára ugorhatsz (mobil eszközön a dupla kattintás funkció nem használható).
Ha a felület bal vagy jobb oldalára kattintottál (és a vetítést asztali gépen, vagy laptopon nézed), már használhatod a bal/jobb kurzort is a képkockák közti lépegetéshez valamint a szóközt a vetítés megállításához/újraindításához.
Mobil eszközökön használhatod az érintéses elhúzás gesztusokat is a képváltáshoz.
Középtájra kattintva az aktuális kép(kocka) Országalbum-os oldalára ugorhatsz (a kép megnyitás új ablakban történik, a vetítés ebben az ablakban megmarad).
Alul, középen látod a vezérlőpanelt (mobil felületen mindig látszik, asztali gépen csak akkor, ha fölé viszed az egeret), mellyel (sorrendben) az első képkockára ugorhatsz, valamint a vetítés leállítását/indítását, a háttérzenét, a kép kitöltést, és a feliratot kapcsolhatod.
(Megjegyzés: az egyes képvetítéseken a vezérlőpanel lehetőségei eltérőek lehetnek)
A vezérlőpanellel egy vonalban, jobb oldalon látod a teljes képernyős megjelenítés funkciót, mellyel a böngésző funkciói rejthetők el (mobil eszközön a teljes képernyős mód nem használható) A teljes képernyős módból Esc billentűvel, vagy az ikonra való újra kattintással léphetsz ki.
Jó szórakozást az Országalbum képvetítésekhez!
panny03 képei - újak
25 kép | Országalbum képvetítés
1 | Az erdő ölelésében
Fehér madársisak Napról-napra súlyos, szürke felhők érkeznek a nyugati szelek hátán. Kényelmesen elhelyezkednek az égbolton, és mintha mozdulni se lenne kedvük, csak állnak és állnak, miközben esőcseppek millióit küldik az alattuk elterülő mélységbe. Nagyon sok csapadék áztatta az elmúlt napokban az erdő ösvényeit, bőséges, friss vízzel látva el a szomjas lakókat. Az odvak rejtekében újra csillogó víz várja a madarakat, a mókusokat, a talajon pihenő lyukak pedig kristálytiszta vizű tavakká változtak, melyben a fák levelei tükröződnek vissza. A csapadék minden jósága érezteti hatását a fák rengetegében, ahol újra az árnyék, a titkos félhomály az úr. A nedves avar fanyar illata járja át a levegőt, kellemes aromája jó érzéssel tölt el. Nagy levegőt veszek, mélyen tüdőmbe szívom. A levegő frissessége, az avar puha szőnyege, a kakukk kiáltása, a madarak gyöngyöző éneke, a virágok kacagása lelkemet simogatja. A fák sötét árnyékában aprócska életek ébrednek, félősen bújnak elő az orchideák. Leveleik üde zöldek, amik között bimbók szenderegnek, várva a pillanatot, hogy szirmaikat szétnyitva ők legyenek az erdő legpompásabb virágai. A fák üde zöld sátra alatt fehér madársisakok kis kolóniája él, évről-évre különleges megjelenésükkel teszik még szebbé a fák rengetegét. Az első virágok, fehér szirmai szépen lassan szétnyitották, de ahogy a napok haladnak előre az útjukon egyre többen lesznek.
2 | Erdei csengettyűk
Az idei esztendő tavaszán, a szokottnál is nehezebb az erdő lakóinak az élete. A talaj száraz és repedezett, nedvesség csak a mélyebb rétegekben nyugszik. A fák odvaiban megbújó rejtekek üresen, víz nélkül álldogálnak, akárcsak a talajon a kisebb, nagyobb medrek. Mindenki a kiadós csapadékról, az éltető, erőt adó vízről álmodik és utána sóvárog. Azonban nem csak a csapadék hiánya az, ami próbatétel elé állítja az erdő lakóit. Az elmúlt pár nap kivételével a hideg, a gyakran fagyos éjszakák, a hűvös nappalok és a viharos szél nehezíti az életüket. A szokottnál jó három hetes, szinte egy hónapos hátrányban van az élővilág. A fák ágain félősebben bújtak elő az üde zöld levelek, árnyékukban a tavaszutó virágai még csak most kezdenek óvatosan kibújni az avar vastag dunnája alól, pedig ilyenkor már teljes pompájukban szoktak ragyogni. De így kell elfogadni, ez egy ilyen, kicsit furcsa kikelet. A lényegen pedig semmit sem változtat, még ha később is, de láthatom mindannyiukat. Jelen történetem az tavaszi erdő aprócska csengettyűiről fog szólni, akik nem mások, mint a fürtös salamonpecsétek. A természetnek hála, az erdő rengetegében több helyen is meglelték otthonukat, azonban a csapadék hiánya, a hűvös levegő őket is, mint a többi tavaszi virágot nagy próbatétel elé állította, melyet nem mindenki tudott teljesíteni. A fürtös salamonpecsétek nem szeretik a szárazságot. Ha nincs számukra elegendő nedvesség, ha a tavasz nem tartogat kellő esőzést, nem tudnak teljes szépségükben ragyogni. Ez az idei esztendő pedig nagy bánatomra ilyen. Nem szeretem látni, amikor a természet lakóinak sanyarú, nehéz a sorsa, melyet most az erőt adó víz hiánya okoz. A szokottnál sokkal, de sokkal kevesebben vannak, és alig akad pár tő, akik virágaikat tudják dédelgetni. Legtöbbjük testén csak levelek díszlenek. A történet folytatását a blogomban olvashatjátok: www.facebook.com/varazslatostermeszet Link
3 | Meseerdő óriása
Óvatosan lopakodva kezd az ősz kiteljesedni. A fák koronái, a bokrok nyúlánk ágai egyre színesebb felöltőbe bújnak. A sárga, a vörös, a barna száz meg száz árnyalatában pompáznak az erdő ösvényei. Amikor pedig az őszi szél, melynek lehelete egyre hűvösebb, a sudarakba oson, egyik levelet a másik után szedi le az ágakról, akik könnyedén meglibbennek a levegőben és társaikra hullnak. Ahogy napról-napra vastagodik az avar, úgy lesznek egyre szellősebbek, egyre átláthatóbbak a fák koronái, melyek között kíváncsian tekintgetnek be a fellegek és a bágyadt arcú Nap. Kora délután volt, amikor utamra indultam. Az égbolton könnyed felhők andalogtak, újra és újra eltakarva a Nap korongját. Kellemesen hűvös levegő és könnyed szél járta át a fák rengetegét, melynek csöndjében tisztán hallani lehetett az otthonukat elhagyó makkok koppanását, és a levelek kedves neszezését. Utam a tölgyfákkal büszkélkedő erdőbe vezetett, ahonnan puha avar szőnyegen haladva a völgy mélyébe szedtem a lábaim. Az öregedő tölgyek ágai között cinegék, csuszkák motoztak, ottlétüket kedves csacsogásuk árulta el. A völgy szélén, ahová a Nap sugarai még könnyedén be tudnak osonni egy szép nagy kalapot viselő nagy őzlábgombán akadt meg a tekintetem. Hosszú kecses tönkjén hatalmas kalapot viselt, olyat, amilyet már rég nem láttam. Ekkor még nem is sejtettem, hogy ez még csak a kezdet. Ahogy a völgybe egyre mélyebbre ereszkedtem, újabb és újabb, nagyobbnál-nagyobb őzlábgombát fedeztem fel. Azt sem tudtam hova kapjam a fejem, hiszen annyian voltak. A fák védelmező törzsei mellett, a bokrok sűrű ágainak az árnyékában, mindenhol gomba nőtt. Volt, amelyiknek akkora kalapja volt, amit már a vékony szára nem bírt el. Tudatosan indultam el ide, hiszen az elmúlt évek alatt itt ilyenkor ősszel mindig találkoztam egyedeivel, de ilyen nagyra még soha nem nőttek, és ilyen sokan sem voltak. Minden túlzás nélkül úgy éreztem, hogy egy gyönyörű mesevilágba cseppentem. Szinte hallottam a manók motozását a mohos fák tövében.
5 | Az erdő meséje
Nagyon szeretem a gombákat. Tudatosan kutatok utánuk, no de nem azért, hogy jól lakjak belőlük, hanem hogy megörökítsem egyedi megjelenésüket. Soha nem szedem le őket, még akkor sem, ha ehető fajjal sodor össze a természet. Érintetlenül hagyom mindet, hátha a természet lakói falatozni tudnak belőlük. Számomra az a lényeg, hogy szépek legyenek, különlegesek. Kedves, mesébe illő kinézetüket próbálom egyedi módon megörökíteni, hogy amikor a fotóimat nézegetitek Ti is úgy érezzétek, hogy egy különleges világba, a gombák mesevilága cseppentetek. További fotók és történetek: Link
6 | Az erdő zöld ölelésében
Erdei szamóca A történetet, mely a fotóhoz tartozik az alábbi linken tudjátok elolvasni: Link
7 | A viráglakó karolópók halálos ölelése
Nyár első felében nyílnak a mi vidékünkön az akácfák fehér virágai. Ezekben a hetekben, kellemes édes illatukban úsznak az erdő ösvényei, és az őket látogató méhek halk duruzsoló hangja oson a levegőben. Az idei esztendőben szegényes volt a virágzás. A tavaszi gyenge fagyok éppen elegek voltak ahhoz, hogy kora nyáron ne tudjanak a fák gyönyörű fehér virágünneplőbe öltözni. A legtöbbjükön szinte alig vagy egyáltalán nem volt virág. Szeretett erdőm több részét is díszítik akácfák, többek között, a kis erdei tisztás nyugati oldalát. Amikor időmet a fűszálak között meglapuló tisztáslakók megfigyelésével töltöttem mindig hallottam a kevéske virágot látogató méhek kedves zümmögő hangját. Többen nem csak az akácok pollenjét és nektárját gyűjtögették, hanem a tisztáson szirmaikat bontogató virágokat is szívesen látogatták. A szorgos kis méhek azonban mit sem sejtették, hogy valakik lesben állnak, és éppen rájuk vadásznak. A virágok kelyheiben, tárt karokkal várták őket a viráglakó karolópókok. A méhek semmi mással nem voltak elfoglalva, csak a küldetésükkel, minél több nektárt és pollen gyűjteni. Csak is ez lebegett szemeik előtt. A pókok pedig éppen ezt használták ki. Észrevétlenül, mozdulatlanul várakoztak, miközben első két pár, feltűnően hosszú lábaikat széttárták. Ilyenkor teljesen úgy néznek ki, mint akik valakit magukhoz akarnak ölelni. És ez így is van. Ölelésüket az áldozatuknak tartogatták, az éppen arra járó, vagy szálló figyelmetlen, vétlen áldozatuknak. Prédáik pedig leggyakrabban a méhek, akikből az elmúlt hetekben nem volt hiány. Több alkalommal is láttam és meg tudtam örökíteni, ahogy a virágokon vagy azok alsó felén méh zsákmányukat tartják a lábaik között. Azonban nem csak a méhek jelentenek eleséget nekik. Bármilyen, éppen feléjük tévedő rovarra képesek lecsapni, legyen az tőlük jóval méretesebb lepke, bársonylégy vagy éppen dongó.
15 | Harmatcseppekbe burkolózva
Káposztalepke További fotók és történet: Link
16 | Ájtatos manó
Esős reggelen További fotók és történet: Link
17 | Százszorszép
Amikor a nap sugarai megcsillanak az esőcseppeken, apró csillogó gyémántokká változnak. További fotók és történet : Link
18 | Bogáncslepke
Bogáncslepke invázió További fotók és történet : Link
19 | Reggeli fényjáték
Egynyári seprence További fotók és történet : Link
21 | Madárstrand
Hőségriadó van életben, gondoljuk rájuk is! Hisz ők is szomjasak, és vágynak a felfrissülésre! - Szajkó
22 | Mókusapróság
A mókusgyerekek első látogatása További fotók és történet: Link
23 | Csilingelő harangok
Fürtös salamonpecsét További fotók és történet: Link
24 | Erdei varázslat
Fehér madársisak További fotók és történet : Link
25 | Tavaszi reggelen
Fehér madársisak További fotók és történet: Link
Szeretnél Te is saját képvetítést?
Tölts fel képeket és készíts belőlük albumot
...és kész is vagy, indulhat a vetítés, sőt bárkivel megoszthatod!