(a kód 'width' és 'height' értékei módosíthatók a rendelkezésre álló helyhez igazítva, részletek itt)
OA | Vetítések | Albumok | Keresés | Véletlen |
Új | Új képek | Nap képe | Verseny | Nyertes |
Top | Felkapott | 30 nap | 250+ | TOP100 |
OAPro | Pro Képtár | Felkapott | Top |
Ezen felül képvetítést indíthatsz konkrét képversenyből, kép kategóriából, címkelistából, más Országalbum felhasználók kedvenceiből. Minden helyen, ahol képvetítés indítható, egy kattintható ikont látsz.
Te magad is kreálhatsz új albumokat, és ezeket megoszthatod a nagyvilággal, ONLINE!
A vetítés automatikusan elindul/folytatódik. Ha vége a vetítésnek, automatikusan újraindul.
A felület bal oldalára kattintva az előző képkockára, a jobb oldalára kattintva pedig a következő képkockára léphetsz. A bal/jobb oldalra való dupla kattintással az első képkockára ugorhatsz (mobil eszközön a dupla kattintás funkció nem használható).
Ha a felület bal vagy jobb oldalára kattintottál (és a vetítést asztali gépen, vagy laptopon nézed), már használhatod a bal/jobb kurzort is a képkockák közti lépegetéshez valamint a szóközt a vetítés megállításához/újraindításához.
Mobil eszközökön használhatod az érintéses elhúzás gesztusokat is a képváltáshoz.
Középtájra kattintva az aktuális kép(kocka) Országalbum-os oldalára ugorhatsz (a kép megnyitás új ablakban történik, a vetítés ebben az ablakban megmarad).
Alul, középen látod a vezérlőpanelt (mobil felületen mindig látszik, asztali gépen csak akkor, ha fölé viszed az egeret), mellyel (sorrendben) az első képkockára ugorhatsz, valamint a vetítés leállítását/indítását, a háttérzenét, a kép kitöltést, és a feliratot kapcsolhatod.
(Megjegyzés: az egyes képvetítéseken a vezérlőpanel lehetőségei eltérőek lehetnek)
A vezérlőpanellel egy vonalban, jobb oldalon látod a teljes képernyős megjelenítés funkciót, mellyel a böngésző funkciói rejthetők el (mobil eszközön a teljes képernyős mód nem használható) A teljes képernyős módból Esc billentűvel, vagy az ikonra való újra kattintással léphetsz ki.
25 kép | Országalbum képvetítés
Ideiglenes átkelő a Vén-Dunán. A Vén-Duna a folyó főága volt a folyamszabályozás előtt. Most egy fogyatkozó mellékág a gemenci természetvédelmi területen, amelynek egyes szakaszai a mostanihoz hasonló alacsony vízállásnál teljesen kiszáradnak. Ez tette lehetővé, hogy a Vén-Duna és a Duna közötti Koppány-szigetre szárazon átjussanak az erdőgazdaság gépei és járművei, és kihordják a kivágott fákat. A széles deszkapallókból azért kellett "hidat" építeni, hogy a nehéz gépek ne süllyedjenek bele a folyófenék laza talajába.
Az interneten olyan adatot is találtam, hogy ezt a szállodát 1939-ben építették. Ugyanakkor a Link oldalról elérhető dokumentumok és fényképek szerint 2009-2010-ben egy Kádár-kori kinézetű üdülőépületet bővítettek-alakítottak át a jelenlegi formájúra. A gemenci természetvédelmi terület részét képező Veránka-sziget északi csücskén van. Parkolót nem kellett építeni mellé, mert csak vízen lehet eljutni hozzá.
Prédikálószékről a Dömösre vezető kényelmesebb, de hosszabbik úton a jelzés megkerüli a rétet, de a rét közepén álló berkenyefa megérdemli, hogy közelebbről is megszemléljük.
A tiszaföldvári református templom a felújítás után. A felújítás előtti képeken a tornyot a felső ablaksor magasságában rácsos erkély övezi. Eltávolítását alighanem egy évtizedekkel ezelőtt ért retusőrnek köszönhetjük. Fennmaradt egy képeslap a háború előttről, amin erkély nélkül ábrázolják a tornyot. A felújítás előtt - műemlék épületről lévén szó - építéstörténeti dokumentációt kellett készíttetni, és az azt készítő régész a dokumentumok közé beemelte ezt a képeslapot is. De beletette a dokumentációba a képeslap eredetijéül szolgáló fényképet is, amin ott van az erkély. Csak a képeslap kiadójának valamiért jobban tetszett volna a torony erkély nélkül, hát leretusáltatta az erkélyt. Nos, talán az újjáépítést tervező építésznek, talán a lelkésznek jobban tetszett a képeslap mint a fénykép, és lebonttatták az erkélyt. A régész hiába tiltakozott, hiába mondta, hogy ez így hamisítás. Az erkélyt hajdan tűzőrök használták, az őr pihenőhelyének nyoma a felméréskor még megvolt a toronyban. A történelmi hűség felett győzött a "jó ízlés".
Présház a szurdokpüspöki pincesoron. A rajz felirata: ISTEN HOZOTT De ki visz haza?!
Persze hogy csimaszból, azaz cserebogár-pajorból. De előbb még bebábozódik, lent a földben. Aztán bogár lesz, az is még a talajban. Aztán a bogár kiása magát a földből, és ilyen lyukak keletkeznek. Cserebogár-rajzás idején jelennek meg ilyen ujjvastagságú lyukak a földön, az udvarunk egyes részein is. Szóval ilyen lyukakból lesz a cserebogár.
A Visegrádi hegységben, a dömösi Malomvölgyben a Szentfa kápolna mellé építettek nemrég egy csinos pihenőhelyet, filagóriát, amelyet szentek, történelmi és mitológiai alakok arcait ábrázoló pajzsokkal diszítették. Az arcok fölé mindig odaírták az ábrázolt személy nevét. Ezt a pajzsot különösen érdekesnek találtam, mert a felirata szerint Attilát ábrázolja, ugyanakkor egyértelműen a Magyar Szent Korona van a fején, ha a kereszt már nem is fért rá a pajzsra.
A Visegrádi-hegységben, a dömösi Malomvölgyben a Szentfa-kápolna mellé építették nemrég ezt a pihenőhelyet, esővédőt, szaletlit, filagóriát, kinek melyik elnevezés tetszik. Nagyon csinos. Különlegessége a tetején a kereszt, és a tető alatt a 12 darab fából faragott pajzs, amelyen egy-egy szent vagy történelmi személy, esetleg mitológiai alak neve és arca látható. Ha a képet kinagyítjuk, akkor két pajzson tudjuk elolvasni a neveket. Ezekkel kezdve balról jobbra haladva felsorolom a tizenkét pajzs neveit: Hunyadi Nándor János, Szent Anna, Mátyás király, Szent Margit, Dicső királyunk Attila, Nemzetünk anyja Emese, Szent Márton, Szent Erzsébet, Szent György, Szent Mária Magdolna, Jézus Urunk, Mária Magyarok királynéja.
Egy mátrai szarvasbogár. Jól tűri a fényképezést. A személyiségi jogaira hivatkozva sem akart elhajtani bennünket..
A Rám-szakadékból kijőve lépcsősorokon lépegethetünk biztonságosan a meredek hegyoldalon, amíg eljutunk a pihenőhelyig.
Abaliget határában láttuk, amikor bejártuk az Orfűi Desztinációs Körtúrát. Gondolom egy darabig még nem fogják használni a lest, mert a kukoricást a villanypásztor valószínűleg megvédi a vadaktól.
Gabonamező, de meg nem mondom, hogy búza, árpa vagy rozs. De az biztos, hogy kalászos. Abaliget határában hosszan mentünk mellette, amikor bejártuk az Orfűi Desztinációs Körtúrát.
Információs tábla a tekeresi Herman Ottó tónál. Az a honfitársunk, aki összetörte, bizonyára azzal a jó érzéssel távozott onnan, hogy munkája eredményében hetek, hónapok, talán még évek mulva is gyönyörködni fognak az arra járók.
A Herman Ottó emlékműhöz vezető lépcső Tekeresen. Nagy lehetőség a feljebb jutásra. Ha végigmegyünk rajta, akkor Herman Ottó szellemi szintjét ugyan még nem érhetjük el, de egy magasságba kerülhetünk a szobrával.
Cserebogár, de nem a sárga, hanem minden bizonnyal a keleti cserebogár. A macskánk fedezte fel, és még azelőtt sikerült elszednem tőle, mielőtt még kárt tett volna benne. Hermina ma is talált egy ilyen bogarat, megint elszedtem tőle, de most fotózás nélkül hagytam elrepülni. Tavaly hagytam játszani Herminát egy cserebogárral, az a bogár nem élte túl a tortúrát. Amúgy az udvar kopaszabb helyein elég sok ujjnyi vastagságú lyuk tűnt fel a talajon az utóbbi napokban. Feltételezem, hogy azokon át ásták ki magukat a földből a cserebogarak.
Fények a Csóványos kilátóján. A betontorony köré épített farácsozat résein átjutó fénysávok az eredeti geodéziai mérőtorony betonhengerén.
Működőképes kemence és dekoráció-gólyapár a tekeresi Natúra fogadó és vendégház udvarán. A háttérben vendégházak.
A deszkáspusztai pihenőt alighanem azoknak a bicikliseknek építették néhány évvel ezelőtt, akik Nagyoroszi és Bernecebaráti között szelik át a Börzsönyt, vagy akik bármi okból végigbicikliznek a Nagy-völgyön. Elég sok pénzbe kerülhetett, de legalább nincs agyonhasználva. Az esőbeálló körül és belül nagyon tenyészik a gaz. A kép bal szélén egy karcsú kopjafa sejtehető. Azt Orosz János erdész emlékére állították.
A deszkáspusztai Mária-barlangot a deszkáspusztai Forgács József (1881-1964) építette a XX. század első harmadában. Forgács József kétszer is belefordult kocsijával a patakba, egyszer a lovai is odavesztek, de a férfi mindkétszer sértetlen maradt. Mária csodájának tulajdonította megmeneküléseit, és hálából a patak köveiből felépítette a barlangot. Az adatok a hwlyben felállított ismertetőtábláról származnak.
Lajosmizsei vonat a Nyugati pályaudvaron. A vezérlőkocsit nemrég újították fel, és a hatvanas évekre jellemző sötétzöld színűre festették. A csillag eredeti színét nem volt szabad visszaállítani.
Tölts fel képeket és készíts belőlük albumot
...és kész is vagy, indulhat a vetítés, sőt bárkivel megoszthatod!