(a kód 'width' és 'height' értékei módosíthatók a rendelkezésre álló helyhez igazítva, részletek itt)
OA | Vetítések | Albumok | Keresés | Véletlen |
Új | Új képek | Nap képe | Verseny | Nyertes |
Top | Felkapott | 30 nap | 250+ | TOP100 |
OAPro | Pro Képtár | Felkapott | Top |
Ezen felül képvetítést indíthatsz konkrét képversenyből, kép kategóriából, címkelistából, más Országalbum felhasználók kedvenceiből. Minden helyen, ahol képvetítés indítható, egy kattintható ikont látsz.
Te magad is kreálhatsz új albumokat, és ezeket megoszthatod a nagyvilággal, ONLINE!
A vetítés automatikusan elindul/folytatódik. Ha vége a vetítésnek, automatikusan újraindul.
A felület bal oldalára kattintva az előző képkockára, a jobb oldalára kattintva pedig a következő képkockára léphetsz. A bal/jobb oldalra való dupla kattintással az első képkockára ugorhatsz (mobil eszközön a dupla kattintás funkció nem használható).
Ha a felület bal vagy jobb oldalára kattintottál (és a vetítést asztali gépen, vagy laptopon nézed), már használhatod a bal/jobb kurzort is a képkockák közti lépegetéshez valamint a szóközt a vetítés megállításához/újraindításához.
Mobil eszközökön használhatod az érintéses elhúzás gesztusokat is a képváltáshoz.
Középtájra kattintva az aktuális kép(kocka) Országalbum-os oldalára ugorhatsz (a kép megnyitás új ablakban történik, a vetítés ebben az ablakban megmarad).
Alul, középen látod a vezérlőpanelt (mobil felületen mindig látszik, asztali gépen csak akkor, ha fölé viszed az egeret), mellyel (sorrendben) az első képkockára ugorhatsz, valamint a vetítés leállítását/indítását, a háttérzenét, a kép kitöltést, és a feliratot kapcsolhatod.
(Megjegyzés: az egyes képvetítéseken a vezérlőpanel lehetőségei eltérőek lehetnek)
A vezérlőpanellel egy vonalban, jobb oldalon látod a teljes képernyős megjelenítés funkciót, mellyel a böngésző funkciói rejthetők el (mobil eszközön a teljes képernyős mód nem használható) A teljes képernyős módból Esc billentűvel, vagy az ikonra való újra kattintással léphetsz ki.
144 kép | Országalbum képvetítés
A Szárcsa homlokpajzsa a csőr anyagával azonos, szaruból áll, csibéken, fiatal példányokon nem látható, csupán a 6 hónap táján kezd el kialakulni.
A Bütykös hattyú (Cygnus olor) fiatal/juvenilis alakjának most ilyen mintás a szárnya. A felnőtté minta nélküli hófehér
Vízityúk vízityúk (Gallinula chloropus) csibéje szőrös, nem tollas még, az utolsó leckét veszi anyjától, egyébként önellátó már.
A nagy kócsag (Ardea alba; más néven Egretta alba) - Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 100 000 Ft
Ez egy bukóforduló 11 felvétele, mely 5 másodperc alatt történt, de 20 sec alatt játszom le, 4x-es lassításban. A Red Bull Air Race szombati edzésén többször felvettem egy-egy repülő hátrafelé végzett bukófordulóját, ez a korábban feltöltött GIF-hez képest 30 perccel későbbi felvételek sorozata.
Ez a díszlete, háttere néhány napon át a Red Bull Air Race nevű műrepülő világbajnokságnak. Sokszor fotózta, de most jobb fény fogadott, mint tegnap - bár csak videó állóképes rögzítés volt nálam.
A Red Bull Air Race a levegőből filmező TV stáb helikoptere készül leszállni a Batthyány téren kialakított leszállóhelyre. A kép a pesti oldalról, az Olimpiai Park előtti sétányról készült, ezért úgy látszik, mintha a Halászbástya tornyai felett lebegne.
A Red Bull Air Race szombati edzésén egy gép, egyetlen fordulója közben 7 expozíció készült 5 másodperc alatt. Fél órával később 11 felvétel készült egy ugyanilyen gépről: Link
A délelőtti edzés után látványos 4-es kötelékrepülést mutattak be a Duna, a Parlament felett.
Egy éles kanyarban a repülőgép a szárnyainak élén áll, ilyenkor a felhajtóerő minimális!
A bukóforduló tetőpontján a gép kerekei felfelé, a pilóta fejjel lefelé látszik.
A Red Bull Air Racing szombati bemelegítésénél többször fotóztam,. amint a pálya végén, a Margit-híd előtt a sportrepülők hátra bukófordulóval tértek ismét vissza a pályára. Ez a függőlegesen felfelé haladást mutatja.
A hétvégi repülőverseny, látványos show, a Red Bull Air Race látványos környezetben folyik a Duna felett. A háttérben a Batthyány téren található Szent Anna templom ikertornyai láthatók, előtérben pedig a Dunán felállított, felfújt vászonból készített kockás tornyok. Csak az utóbbi kettő között megengedett az átrepülés! :)
Nem gyulladt ki a motor, csupán füstgyertyával teszik látványosabbá a Dunán felállított bóják között manőverező és a levegőben fordulózó repülők nyomvonalát a Red Bull Air Race alatt.
A Red Bull Air Race Budapesten látványos helyszínt választott. A háttérben a pesti és budai oldal csodálatos palotái és templomai láthatók. Ez a sorozat olyan képek gyűjteménye, ahol szállodák felett, között látható a repülőgép.
A Red Bull Air Race a Dunán felállított, textilből felfújt színes tornyok, kapuk között történik. (Néhányszor el is találták, de ez a repülőnek nem okoz károsodást)
A Red Bull Air Race pénteki edzésén, a háttérben a Parlament.
JATPACK - Rakétaember (jet pack, rocket belt, rocket pack) - Gázturbinás hajtóművel a hátán és kezében 20-50 méter magasan és 10-60 km/óra sebességgel repült a Duna felett ez az ember. A Red Bull Air Race egyik attrakciója volt. -A "flying man" a denevérruhás siklórepülőkre, a "jetman" a repülőszárnyakkal és turbóhajtással működtetett szerkezetre vonatkozik. Van egy harmadik szerkezet is, melyre, mint snowboard-ra kell ráállni, a hajtóművek lefelé irányulnak.
A Parlament esti megvilágításának fokozatos bekapcsolását fotóztam napnyugtakor több képen, ezek közül 6 fotót GIF animációként összekapcsoltam. - ** Ha automatikusan nem indul, akkor CTRL+F5 lenyomásával indul az animáció!
A Parlament "kék órában" - kék Duna, kék égbolt 1/15 sec, ISO1400, állvány nélkül. Ez ellenkezik minden alapszabállyal! - Ha megtervezem, elrontottam volna! :)
A Parlament épületét sokat fotóztam nappal, hajóról, hátulról, közeli részleteit nagy telével, távoli hidakról, állványról és szabad kézből. Ilyen egyszerűen még nem: AUTO, magas ISO, hosszú záridő, csak a kőfalra letámasztva. Ebből a szögből nekem plasztikusabb, nem olyan sablonos, mint a geometriai középpontját célba véve! (Rengeteg japán turista is fotózta :))
A Széchenyi tér (régebben Roosevelt tér) - Gresham-palota, a Lánchíd pesti hídfőjénél - a budai rakpartról átnézve.
Az Országház a napnyugta után fél órával, a kék órában, amikor fokozatosan felkapcsolják a világítását: kék háttérben aranysárgán ragyog.
Erzsébet királyné ("Sziszi") mellszobra Esztergomban egy kis Duna-ág mentén található, az eredeti Zala György alkotása, 1926.
A Pézsmaréce (Cairina moschata), népiesen némakacsa Magyarországon inkább háziasított, tenyésztett díszkacsa,- még sohasem láttam vadon élő változatát. A fotó a Dunán, a Római-parton készült. Testesebb, mint a tőkés réce vagy egy szárcsa.
Egy Törpegém (Ixobrychus minutus) fiatal alak, erős karmaival kapaszkodik egy nádszálba a Duna-parton.
Ma hallottam az InfóRádió déli híreiben, hogy Csupó Gábor egy új zenés filmet, egy magyar musicalt forgat "Pappa pia" (a sikeres Mamma mia cím magyarra ferdítése) a Soroksári-Duna mellett, a Gubacsi-híd lábánál. Véletlenül ebbe a forgatásba keveredtem be kajakommal. A film költségvetése: 1 milliárd HUF, főszerepben Szabó Kimmel Tamás, továbbá Nagy Feró, Stohl András, Reviczki Gábor, Dobó Kata, stb. ld. link!
Széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes) hímje. (Hasonlóan kék színű a Szép, Lándzsás és a Ritka légivadász hímje is. Ld. a Wikipedia linket.)
A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft. A Velencei-tó, Fertő-tó és Duna-parti nádasokban él a legtöbb példány.
A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 25.000 Ft.
A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) Magyarországon védett madár, eszmei értéke: 25.000 Ft. A fotók a soroksári Duna partján készültek.
A képsorozat hajóról készült, a keskenyebbik (Szentendrei) Duna-ágon a Római parttól Szentendréig terjedő szakaszon. (Szentendrei sziget, Lupa sziget, Megyeri híd)- A főképen Szentendre látszik távolról.
Kiránduló hajóról készített képsorozat a pesti Vigadó-téri hajóállomástól a Rómaifürdőig. (Lánchíd, Margit-sziget, Várkert-bazár, víztorony, Római-part, Marina part)
Klasszikus, nappali felvételek, melyek a Budai Várat teljes egészében mutatják a pesti Vigadó téri hajóállomás irányából. Ez a 370. kép asz Ország Albumon a "budai vár" témában, de szinte egyik sem mutatja a Vár egészét, csak egy-egy részletét, vagy pl. éjszaka készült.
Érdekes szögből készült két felvételen előtérben a budai Duna-parton a Szilágyi Dezső téri református templom (tornyának a csúcsa lemaradt), hátterében a Mátyás-templom és a Halászbástyai tornyai láthatók.
Szentendrét igen sok magyar és egyre több külföldi turista látogatja: skanzen, múzeumok, templomok, hangulatos éttermek, szűk utcák, szerb vonatkozású részletek. A főkép a sétáló utcát mutatja.
A magyar Parlament, Országház a Dunáról, különféle szögekből, félkörben fotózva. A téma már kb. 250 alkalommal megtalálható az O.A. képei között, de ez a sorozatom talán a leginkább kontrasztos (a napnyugta előtti megvilágításban készült.)
Szentendre Duna-parti látványa egy kikötéshez közeledő hajó fedélzetéről.
Szentendrén a Duna-korzó, a Promenád néhány évig lezárva, felújítás alatt állt. Puhl Antal tervei alapján új, árvízvédelmi gátat építettek. A vendégeket számtalan étterem, cukrászda, kávézó várja.
A Margit hídon eredetileg 8 pillérszobor volt, ezeket Adolphe-Martial Thabard francia szobrászművész készítette 1876-ban. A híd 2011-ben kezdődött rekonstrukciója után 2014-ben adták át Herkules (Heraklész) szárnyas szobrát, mely a II. Világháborúban megsemmisült, évtizedekig nem volt látható! - A régi vitorláshajók fából faragott orrdíszét utánozza. (A másik szobor, NIKÉ a győzelem szárnyas istennőjének szobra korábban sérülten látható volt, most a rekonstrukció miatt hiányzik.) - A fotók többféle szögből, a híd alatt áthaladó sétahajó tetejéről készültek.
A Salamon-torony a visegrádi Alsó-Vár lakótornya. A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. Az alsóvárat a fellegvárral tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon át vezetett a Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt. (A toronyfal repedése miatt a torony felső részét betonkoszorú fogja össze, mely erősen elüt a faragott kövekből épült torony eredeti stílusától!)
A főkép egy szarvasbika bőgését mutatja, 1:1 méret-arányú bronzszobron, mely Kismaroson, a kisvasút végállomáson látható. A szobor alkotója: Böjte Horváth István, felavatásának időpontja 2014.
Visegrádi képek, hangulatok egy két órás körséta során. A főképen a Vár és a Salamon-torony látható a várost a túloldali Nagymarossal összekötő kompból nézve. A többi kép közt: Mátyás király palotája, szobra. -A 14. képen látható villa eladó, ára: 2 milliárd EURO!
Az esztergomi Bazilikát már korábban fotóztam a város felőli dísztér irányából és belülről. Délutáni napfényben a Szlovákiához tartozó Párkány (Sturovo) felől sokkal színesebb, látványosabb képet mutat a Várdomb. A Várat még a X. században Géza fejedelem kezdte el építeni, I.Szent István királyunk itt született, keresztelkedett, majd folytatta a vár építését. A Bazilika jóval később (1822-1869) között épült. Esztergom és Párkány közúti összeköttetését a Mária Valéria híd biztosítja.
Győr legnagyobb folyója a Mosoni-Duna, ennek a Rábával összefolyását mutatja a főkép, a két folyó közt van a Sziget, rajta a Cziráky emlékmű (vasbeton obeliszk) a Rába-szabályozójának emlékére. A sziget csúcsán látható (elég esetlen és kevésbé műremek) Makrisz Agamemnon (1981 - hazánkban élt és alkotott) bronzszobra a "Vízicsikó", melynek hasáig ér áradáskor a Duna vize. (Győr másik szigete feljebb, az emlékműtől balra található, a Radó-sziget, a Rába két ága veszi közre.)- A nem túl látványos hídja a Kossuth híd, mely a Dunakapu térről vezet át Révfaluba.
A darázspók (Argiope bruennichi) -wasp spider - a pókok (Araneae) rendjébe és a keresztespókfélék (Araneidae) családjába tartozó, Magyarországon őshonos faj. A nevét a potrohán keresztbefutó sárga-fekete csíkokról kapta. Általában mindig fejjel lefelé áll a hálója központjába prédára lesve. A testének hossza kb. 15 mm, kinyújtott lábaival együtt 35-40 mm lenne a mérete.
A bütykös hattyú (Cygnus olor) Magyarországon nem védett, nem fenyegetett faj, de a felemelt, fekete bal lábán látható, hogy a Madártani Egyesület gyűrűzéssel nyilvántartja ezt a példányt. A természetben csak kb. 7 évig, de fogságban akár 50 évig is elél. Nevét a csőrén a két orrnyílás felett látható, szürke, érdes, félbabnyi dudorról kapta.
A kis rókalepke (Aglais urticae) egyetlen fotója található az O.A.-on. Magyarországon védett faj, eszmei értéke a Wikipedia szerint 10.000 Ft, a Magyarország Lepkéi meghatározó alapján: 50.000 Ft. (Zömmel csak profilból pózolt, ezért a ritka szárnyitásokhoz 1/1250 sec. záridőt használtam.)
A fotón egy sárgafülű ékszerteknős (Trachemys scripta scripta) látható. A Dunán gyakorta lehet látni kidőlt fatörzsön napozó (k. 15-20 cm hosszú) ékszerteknősöket, többnyire vadkacsák társaságában. Óvatosan kell megközelíteni, mert ritkán várja be a hajóst, mire 3 méternél közelebb kerül az ember, már csobban a vízben és nem jön elő fél óráig. (Hasonló méretű vörös fülű ékszerteknősöket lehet látni a Feneketlen-tó partján is.)
A fotókon bütykös hattyú (Cygnus olor)látható. A július 8-i vihar lefektette a Duna-parti nádas a vízre: ahol 2 méter magasan álló nádrengeteg rejtette a fészkelő, költeni készülő madarakat, ott most a nád kifeküdt, egy kb. 30-40 cm magas "paplant" képez a víz felett. Ez alkalmatlan arra, hogy a madarak zavartalanul, mások elől rejtve, védetten fészkelhessenek!A Sorozat egy hattyú tojót mutat a soroksári Dunán. Megpróbált békésen, a tőkés récékkel "társbérletben" fészkelni, de a kifeküdt nádréteg nem védi meg a motorcsónakok keltette hullámoktól, a tőkés récék szinte átgyalogoltak rajta. végül is feladta, tovább úszott másik költőhelyet keresni. (A fotók kajakból, kb. 2 méter közelről készültek.)
A július 8-i vihar a XXI. kerületet, Csepelt sem kímélte. A soroksári Duna-parton évtizedek óta békésen növő hatalmás fűzfákat, platánfákat csavart ki tövestül, (a főképen 5 fa dőlt ki, úgy hogy a gyökerek közti föld-tányér függőlegesbe került). A Dunába hullott uszadék-faágak akadályozzák az evezősöket, zavarják a horgászatot. A parti nádast a vízbe tipró vihar megzavarta az itt fészkelő madarak élőhelyeit. Átszakított falakat, megrongált csónakházakat.
Fiatal tőkés réce tojók mutatják be, ők hogyan halásznak: csőr a víz alatt a feneküket az ég felé fordítják. Hogy mindezt egyszerre is végzik, az engem a női szinkron-úszásra emlékeztet, amikor a leányok feje a víz alatt, lábuk meg deréktől a víz felett látszik. (2014-ben már igen messziről fotóztam ugyanezt a témát a Dunán, most ezek a récék 2-3 méterre voltak a parttól.)
A fotók a déli papírdarázs (Polistes dominula) néhány példányáról készültek. A lódarázs nagyobb, a Német darázs (Vespula germanica) méretben hasonló, de annak a csápja fekete, a papírdarázsé meg sárga. (Ilyen makróknál nem minden részlet éles, mert a mélység-élesség csak kb. 3-4 mm, a darázs pedig 20 mm hosszú. Ld. a 3. képen csak a fej és a tor éles, a többi már homályba vész.)
Az alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum) nőivarú (szalmasárga) egyede a főképen, a névadó, vérpiros példány, a hím a 2. képen.
A szitakötők kisebb fajtáin (kék légivadász, széles-lábú szitakötők) esetén is megfigyelhető, hogy nászrepülésük (párzásuk?) javarészt a levegőben történik, azonban néha leszállnak egy-egy sás levelére. Az összetapadt hím és nőstény mindig jellegzetes alakzatot vesznek fel: a nőstény a hím torának aljához közepéhez tapad (itt van a spermium zacskója!), de a hím potroha vége nem a nőstény potrohának végéhez érintkezik, mint pl. a lepkék többségénél, -hanem a nőstény tarkójához, - itt csupán fogva tartja! Az 1-6. felvételeken feketefarkú pásztorszitakötő - Orthetrum cancellatum- nászát láthatjuk: felül a hím szilvakék, alul a nőstény tora aranysárga színű. A Wikipedia szerint párzásuk néhány másodperc, a nászrepülés valójában több percig is tarthat.
A Repcelepke (Pieris napi) két felvétele a szárnyak oldalnézetét mutatja.
A szárcsa madár (Fulica atra) hivatalosan a darualakúak rendjébe tartozó, de inkább alakra a vadkacsához (tőkés réce) hasonlít. (A csőrétől a fejtetőre tartó fehér homlokpajzsról lehet távolról megismerni, mely a csőrhöz hasonló, elszarusodott kitinlemez, nem tollazat: -4. kép.)
A szürke gém (Ardea cinerea) fotói egy billegő kajakból készültek a Dunán. (Ha 20 méternél közelebb merészkedtem hozzá, már elrepült.) Magyarországon védett madár, eszmei értéke: 50.000 Ft.
Tavaink mellett a Soroksári-Duna mentén is láthatók hattyúk. A fotózott példány a Bütykös hattyú (Cygnus olor). A felvétel kajakból készült bridge kamerával, későbbi teleobjektíves felvételeim részletgazdagabbak!
A vadkacsa vagy Tőkés réce (Anas platyrhynchos) esetén a hím példány, a gácsér feje látványosan csillogó, metálzöld vagy metálkék. Itt szándékosan nem fényképeztem a kacsa teljes testét, arról már sok felvételem készült!
A Házi veréb (Passer domesticus) több példánya csipegetett a Duna-parton a járókelők által etetésre odadobott kenyér darabokból. (A viszonylag erős napfény szűkebb blendét (apertura adventage) is megengedett volna, - de jóval magasabb ISO előválasztás mellett! -ld. utolsó két kép!)
A dolmányos varjú (Corvus cornix) alkalmilag elhullott állatok tetemén is (pl. döglött mókuson láttam) táplálkozik. Ez a madár a Duna partján a Kopaszi gát öblében talált egy elpusztult halat. (Sajnos, a partra vetve többet is láttam ma, ami nem nagyon dicséri a Duna vízminőségét!)
A képeket az foglalja egy témába, hogy egyetlen pontról, a Budai Vár mellvédjén épített sétaút, az új, egy éve átadott Mária-szobor mellől készültek a felvételek. (Valójában a panoráma nem teljes kör, csak félkör!) - A főképen az Óriáskerék, a "Budapest Szeme" látható. Mindegyiket többször fotóztam már közelebbről és távolabbról is, de nem egy pontból! -(A légszennyezettség akadályozza az ilyen fotók készítését, tegnap pl. mindezek jóval homályosabban sikerültek.)
Ez a képsorozat lényegében riport, tudósítás egy mai kulturális eseményről, de nem fizetett reklámja! A mai napon, 2014. október 19-én 13 óra körül a tömegközlekedés elől lezárták a Lánchidat a rendőrök, átadták a Cafe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál (Cafe Budapest Contemporary Arts Festival) részére. Autóbuszok cserepes tujákat hoztak, csinos fiatal lányok hozták a főleg Párizst bemutató modern festményeket és pózoltak a képek mellett, mint egy Autó Világkiállításon. A vendégeket az X-faktorból ismert Szabó Ádám fogadta francia harmonika muzsikával. (Privát, nem leplezett véleményem a festészeti irányzatokról a következő: A) ami aprólékos, munkaigényes festmény, mely szinte fotó-grafika, az a hagyományos irányzat. B) modern festészet az, amikor a hevenyészett, elnagyolt ecsetvonásokból torzan látjuk, szinte alig ismerjük fel témát!)
Budapesten, elsősorban a Duna-korzón számos bronzszobor található a járdán, ahol a járókelők szinte beleütköznek. A turisták kedvenc témája, hogy a szobrot átölelve fotóztatják le magukat. A főképen József Attila költő szobra látható a Parlament mellett, a Kossuth tér szélén, ahol úgy ül, mint a "DUNÁNÁL" c. versében írja. (Egyébként ennek a versnek kezdő két sora olvasható bronzbetűkkel, a költő kézírásával a lépcsőkön.) Szintén a Kossuth-díjas Marton László alkotása, akárcsak a "Kis királylány", melyet saját kislányáról mintázott. ** A később hozzáadott szobrok: Kutyás lány, Roskovics Ignác, Békebeli-csendőr, Ronald Reagan, Nagy Imre, Peter Falk. Cseh Tamás, Rikkancs, Radnóti Miklós, Einstand, várakozók, Szindbád (Latinovits Zoltán)
A Budai Várpalota (Ma a Nemzeti Galéria) épülete esti megvilágításban, különböző szögekből fotózva.
A Széchenyi István által kezdeményezett és finanszírozott Lánchíd esti megvilágításban, felette a Mátyás templom látható.
A Szabadság-híd Budapest egyik legszebb, kovácsoltvas dekorációkkal és több helyen tűz-zománc technikával készült magyar címerrel díszített, felette az aranyozott magyar királyi korona látható.
A képsorozat egy ifjú, közel felnőtt méretű szárcsa (Fulica altra) táplálkozását mutatja: tulajdonképpen benne ül a "zöldségleveses tányérban", - húzza-vonja, tépi és habzsolja a Duna vizét borító növényeket. (A képek kajakból, kb. 3 méter közelségből készültek.)
A mai dunai kaja-túra nem hozott -számomra- új madarat. Az áradó Duna miatt számos élőhely (pl. a búbos vöcsök fészke) elpusztult. (Ez a sorozat inkább egy teszt, amennyiben a FUJI, mint bridge kamerám jobb a kajakból fotózásra, mint a teleobjektíves, tükörreflexes NIKON) - A főképen egy idei, ifjú, de már a felnőtthöz közeli méretű szárcsa látható.
A szárcsa (Fulica altra) több nemzedéke: felnőtt példányok, kis csibe, kisebb fiókák és nagy fióka. (A főképen a két szülő egy kis csibével. A fotók egy túrakajakból készültek a Soroksári-Dunán)
A törpegém (Ixobrychus minutus) Európa legkisebb gémféléje, gázlómadár. (A Duna magas vízállása most kb. 50-60 centiméterrel elárasztotta a korábbi fövenyt, ahol halászni szokott.)- Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke:100.000 Ft.
A búbos vöcsök (Podiceps cristatus) fészkét rothadó nádból, kákából, hínárból építi, mint egy vízen úszó szigetet - a parti nádas közelében. -melyet a nap is melegít, ha nem ülne rajta. A költésben a pár mindkét tagja részt vesz, a másik addig a közelben "járőrözik". -"revírt" tart fenn. A képek igen közelről, kb. 2 méter távolságból készültek, - egy túrakajakkal evezve. Egy percre sem úszott a fészkében rejlő két tojásától 1 méternél távolabb. A tollas fejdíszét felborzolva, hosszan elnyújtott panaszos gágogással jelezte, hogy zavarom és távozzak! -Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft.- (Sajnos, a fészek 2 héttel később elpusztult, a búbos vöcsök pár eltűnt a környékről!)
A dankasirály (Chroicocephalus ridibundus) röptét már többször próbáltam fotózni. Általában az a baj, hogy magasan a fotós feje fölött röpül a madár, itt ellenfényben, rövid záridővel (1/2000 - 1/3200 sec.) fotózható, a víz felett vagy nádas előtt pedig csak magas ISO értékkel, elégtelenül kis zársebességgel. Ma úgy sikerült fotóznom ezt a madarat, hogy velem azonos magasságban repült, ezáltal a nap szebben megvilágította a szárnyait. - Csak a főkép és az utolsó mellékkép készült 1/2000 sec. zársebességgel, a többi mind 1/500-ad zársebességgel és ISO100 mellett, melyet soha nem választottam volna, de nem röptére, hanem álló madarakra állítottam be előtte a kamerát. - A szép, felülről megvilágított szárnyak a lassú zársebesség ellenére szebben hatnak, mint a korábbi sirály-röptéim képei!
A két füsti fecske (Hirundo rustica) - nagyon haragosan, tágra tátott csőrrel néz egymásra. Lehet, hogy az éppen rovarokra vadászó szőlőket hívták? - (Mert hely az bőven jutott volna 30 fecskének is a kötélen.) - Főleg a bal oldali néz ki nagyon haragosnak!
Öt képen 4, három képen 3 Füsti fecske (Hirundo rustica) látható egy vastag sodronyon, drótkötélen, mellyel a kishajók kikötésére szolgáló, úszó stégeket rögzítik a parthoz a Dunán. Ez kivételesen jó megvilágítási szög volt, mert én voltam magasabban, mint a madarak. Korábban alulról felfelé (az ellenfény igen rövid záridőt ad!) vagy gyepen (sötét háttér, magas ISO) fotóztam madarakat. Villanydróton ülő fecskéket alulról fotóztam (de nem a hasuk, hanem a hátuk a szép!) - A füstifecske Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft.
A Dunai Sárkányok egy váci egyesület neve, ld. az 5. képen a hajó oldalán szerepel. Én 2001 óta evezgetek a Dunán, sem nálunk, sem a Duna német-osztrák szakaszán nem láttam korábban egyet sem, bár az Ingolstadt-Bécs közti távot (kb. 600 km) kétszer is megtettem. Először idén július elején láttam egy hajót a Soroksári-Dunán, most a váci komp közelében három is vízen volt egyszerre. (Úgy látszik, ez a távol-keleti, látványos, kb. 20 főre méretezett) hajózás kezd nálunk is divatba jönni!) - A főképen egy ilyen sárkányhajóból a sárkány feje látható - gondolom nem tömör fából faraghatták, hanem műanyagból, üregesre öntötték.
Eddig a törpegém (Ixobrychus minutus) tojót fotóztam, ma egy hím került a kamera elé. (Sajnos, elég félénk volt, egyik partól a másikra röppent át és gyorsan elbújt a nádasban). - A tojó háta barna, a hím feje és háta fekete tollakkal ékesített.
A sorozat a Soroksári-Duna-ágon úszó tőkés récéket (Anas platyrhynchos) mutat be, az egyedi az, hogy nem a partról, hanem a Duna vizéről, kajakból készültek. (A fényképezőgép nem vízhatlan!)
A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág a Csepel szigetet balról öleli körül, mintegy 57,3 km hosszú. Vízszintjét mesterségesen szabályozzák, északon a Kvassay-zsilipen keresztül, délen a tassi vízlépcsőn át szabályozzák a vízátfolyást és a vízszintet. Áramlási sebessége a nagy Duna-ág tizede: 0.2-0.4 km / óra. Nagyobb teher és személyhajók hajók forgalma nem lehetséges, csupán kisebb motorcsónakok kísérik az evezős sportolókat. Rengeteg ember tölti partján halászattal (pecázással) a szabad idejét. A lassabb vízáramlás és csendes, békés környezet miatt sokféle vízimadár él itt - a dunai madarakról kajakból készített képeim innen származnak.
A mai fotós kajakportya eredménye 8 -fajta madár, nincs új köztük, de másik kamerával is próbálkoztam.
Korábban a nagyobb szárcsa-fióka képeit közöltem, most egy szárcsa (Fulica altra) látható apró csibéivel. (A piros fejtollak és ásrga, kócos nyaki tollak már nem láthatók a nagyobb fiókáknál.)
A szárcsa (Fulica atra) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj. Népi megnevezései: hóda, tikhódas, sárcsa, sárcza, szacskó.
Egy másik helyen, egy másik törpegém, más néven pocgém (Ixobrychus minutus), selyemgém a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó kisméretű gázlómadár, Európa legkisebb gémféléje. (Mérete nem nagyobb, mint egy rigóé!) - Ez a példány tojó! (A hím háta fekete, a hasa nem csíkozott. ** Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 100.000 Ft !
A törpegém, más néven pocgém (Ixobrychus minutus) a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó kisméretű gázlómadár, Európa legkisebb gémféléje. (Nem nagyobb, mint egy rigó!) Ez a példány fiatal tojó! (A hím háta fekete, a hasa nem csíkozott.- Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 100.000 Ft.
A búbos vöcsök (Podiceps cristatus) a soroksári Duna-ágon is megtalálható vízimadár-faj, méretben kicsit kisebb a kormoránnál, - de ugyanúgy búvárkodik, 10-15 méter úszik a víz alatt. (A fotókat kajakban ülve készítettem.) - Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft.
A főképen egy kenus sportoló látható edzés közben. A mellékletek közül a 2. + 8. kép készült a partról, az összes többi úgy készült, hogy közben a fotós is egy túrakajakban evezett a Dunán!
A főképen egy vízityúk (Gallina chlorpus) látható - a mellékleteket feliratoztam - Ma összekapcsoltam fotózást egy másik, régi hobbimmal: evezés túrakajakkal a Dunán. Számos madár jobban, csendesebben megközelíthető a vízről, (a partról a nádas el is takarja) - ma is láttam olyan két fajtát (szárcsa, vízityúk), melyet még soha eddig! - Az összes felvétel, a makrók is a hullámokon himbálódzó túrakajakból készültek! pl. 8. kép: "Virágkáka" (Botomus umbellatus). - A 12. kép helyesen: "Törpegém" (Ixobrychus minutus)
Bár a Gemenci erdő északi része ismertebb és az Ökoturisztikai Központja Pörbölyön található, de a Duna-Dráva Nemzeti Park Szekszárdtól egészen a szerbiai Eszékig tart, - ezért a Bátaszék és Mohács közti, közvetlenül a Duna mellett található kis település geometriailag inkább ennek a Természetvédelmi Területnek a központja: itt ugyanazok a gázlómadarak (kormorán, szürke és fehér gém, sirály, vadkacsa) megtalálhatók, mint egyéb helyeken, pl. a főútján 5 gólyafészek is van egymás közelében. (A főképen ez a Hold-Duna-ág látható)- Míg a Gemenci Erdő legtöbb részlete gyalogosan van gépkocsival nem érhető el, csupán kenu vagy kisvasút révén látogatható, addig ez a település közúton jól megközelíthető.
A Cserta-Duna holtág a Gemenci erdő legkönnyebben megközelíthető területe, a Pörböly-Baja közti 55-ös műúttól 500 méterre található. (Itt fotóztam az őzeket!)
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található a Nyéki Holt-Duna, a térség felé egy töltésen vezet a turista és kerékpárút. (A környék egyébként nyirkos, nedves - erdő vagy nádas.) A kicsiny, maximum 5 centiméteres békák szinte 2 méterenként napoztak a száraz úton, de közeledtemre gyorsan az útszéli gazban kerestek menedéket, ezért egyik felvétel sem készült 2 méternél közelebbről.
A Cserta-Duna holtág a Gemenci erdő területén található, 50 méter széles és középen kb. 1.5-2 méter mély lehet a víz. A parti erdőben bandukolva vettem észre egy éppen átúszó szarvascsapatot ("rudli"), mely a főképen láthatóan 10 szarvast foglal magába, egy fiatal bak látható az élen (neki kevesebb ágú még az agancsa), 2 kis szarvasborjú is található a felnőtt szarvastehenek között. A képek időrendben következnek: a főképen még a Duna-ágban úsznak, aztán fokozatosan gázolnak kifelé a partra.
A Gemenci Erdő (hivatalosan: Duna-Dráva Nemzeti Park) területén található egy régi Duna-holtág, melyet Cserta-Dunának neveznek. Ennek partján találtam egy legelésző, vizet ivó, majd úszni készülő néhány szarvast. (Egy ilyen csapat neve a "rudli", mely egy bikából, néhány szarvastehénből és fiatalabb borjakból áll.) -Vadászatban jártas ismerősöm hívta fel a figyelmemet, hogy ezek szarvasok, nem őzek, mert az őzek pofája keskenyebb és fekete az orruk!
A Gemenci Erdő (hivatalosan a Duna-Dráva Nemzeti Park) területén a Cserta-Duna holtágon sikerült meglesnem egy szarvastehén átkelését. (Vadászatban jártas ismerősöm hívta fel a figyelmemet, hogy ez szarvas, nem őz, mert az őznek keskenyebb a pofája és fekete az orra!) -Először még úszott, kb. 150 cm mély lehet középen a víz, - azután gázolt a vízből kifelé. (A főkép időrendben a legkésőbbi felvétel.)
A főkép a Mariott Hotelt mutatja az Erzsébet hídról fényképezve - kissé közelebb, mint szabad szemmel látható. - Az 1. melléklet nagy optikai zoommal készült az Erzsébet-hídról, a Hotel tetejét mutatja, a 2. mellékkép a Gellérthegy tetejéről, jóval távolabbról készült távcsöves felvétellel és a hotel nevét mutatja .
A váci Duna-partot egy keskeny, hosszú, kopár sziget kísérte, ennek a város felőli medrét feltöltve az 1970-es évektől kezdve egy sportolásra, kerékpározásra, játékra alkalmas terület, egy pihenő-park felület jött létre. Ennek a rövid, kb. 800 méteres területnek a látványait mutatom be 8 képen. A főképen a Géza Király téri temploma Duna felőli nézete látható - későbbi melléklet ezt a templomot távolról, a Gombás patak mellől fotózva mutatja.
A Széchenyi Lánchíd budai pillére a Clark Ádám tér felől, a mellékletek az a híd itt látható részleteinek közelképei.
Az összeállítás néhány nevezetesebb templom látképét/ közelképét mutatja, melyek Budapesten a Duna budai és pesti oldalán láthatók. ** A főkép a Lánchídról készült, a Református templom és a Batthyányi tér templomairól. A mellékletek felett található a többi templom neve.
A Clark Ádám tér a Lánchíd budai hídfőjénél, a Vizivárosban található körtér, innen kezdődik az Alagút, innen visz fel a Sikló a Budai Várba, innen lehet gyalog, lépcsőkön feljutni a Várba és itt található Magyarország főútvonalainak kiindulópontja, a 0-kilométert jelző szobor. (Ezt nem fotóztam, mert látványa Nulla)
A Budai Vár Nemzeti Galériának helyet adó épülete a Lánchíd pesti hídfőjétől nézve Ez a hely van legközelebb hozzá, ahol a Dunán át fényképezhető.
A Mátyás templom és a Halászbástya 4 fotója a Lánchíd pesti hídfőjétől nézve 4 távlatban.
A budapesti Margit híd a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze a Margit-sziget érintésével. A főváros második állandó hídjaként 1872 és 1876 között épült. ** A főkép este a Margit-szigetre bekötő hídról készült, a mellékletek különböző időpontban, más szögből készültek és más részleteket mutatnak a hídról.
A mai acélkábeles Erzsébet hidat 1964 novemberében adták át. (A régi acélpilonos Erzsébet hidat 1894-ben adták át és a visszavonuló német csapatok 1945-ben felrobbantották) - A fotók a budai oldalról, részben a Gellért hegyről készültek.
A naplemente a váci kompkikötőnél ért, erről készült 3 fotó. Szemben a Szentendrei-sziget, a Pokol Csárda sejthető, a horizonton a Pilisi hegység Dunabogdány feletti része látható. (Sikerült néhány elrepülő sirály sziluettjét elkapnom!)
A látképek ma készültek a Gellérthegyről: 2 két Duna felőli, 1 kép a Tabán felé tekintő oldaláról.
A Lánchíd építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta, az építés kivitelezésének irányítója a skót Clark Ádám volt, akiről a Lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút bejáratánál levő teret nevezték el, míg a pesti hídfőnél levő tér ma Széchenyi István nevét viseli. A sorozat több távoli nézetből mutatja be a hidat - a főkép a budai oldalról, a Bem rakpartról mutatja.
Budapest Duna-hidainak egyik legdekoratívabb vasszerkezete a Szabadság híd - (a II. Világháború előtt Ferenc József híd). 1896-ban adták át, a budai Szent Gellért teret köti össze a Fővám térrel a Dunán át - ez fővárosunk legrövidebb Duna-hídja. - Ennek néhány távoli és közeli részletét mutatom be 4 képen. A fotók a Gellért-térről és a Gellért hegyről készültek.
A kép az esti órákban készült a Margit-szigeti lehajtóról fényképezve. A Duna vizén éppen egy hajó halad át a híd alatt.
A Lánchíd és Parlament este a budai oldalról, a Vizivárosból fényképezve.
A Szabadság híd és a Szabadság szobor esti órában a Belgrád-rakpartról fényképezve.
Szerintem a virágon nem légy, hanem méhecske látható. A kép a Váci Ártéri Tanösvény melletti bozótosban készült.
A miniatűr (kb. 1 cm magas) gombácska fakéreg mohás talaján nő. A felnőtt kalapja kb. 3 cm átmérőjű. (A kép a Váci Ártéri Tanösvény mellett, a Duna-parti erdőben készült.)
Biciklin túrázó család a Duna-menti kerékpárúton, Sződliget magasságában.
A sződligeti Duna-part felől kirándulók figyelik a Dunán elhaladó utashajót. A hajó felett a Szentendrei-sziget parti fasorát, a háttérben a Pilis-hegység vonulatai láthatók Leányfalu felett.
A közönséges szitakötő háta, szárnyának színes tapadópontjai láthatók jobban ezen a részleten. A kép a Váci Ártéri Tanösvény fakorlátján készült.
Közönséges piros szitakötő napozik a Váci Ártéri Tanösvény korlátfáján. Ez a makró inkább szemből, a fejét mutatja.
Egy jó nagy utashajó megy felfelé a Dunán, hosszabb, mint a pesti parton a Hotel Intercontinental + a Pesti Vigadó együtt!
A belvárosi, V.ker. Duna-parton a szél, mint egy lepedőt lebegtette, tépte a vékony vízfüggönyt.
Tölts fel képeket és készíts belőlük albumot
...és kész is vagy, indulhat a vetítés, sőt bárkivel megoszthatod!