(a kód 'width' és 'height' értékei módosíthatók a rendelkezésre álló helyhez igazítva, részletek itt)
OA | Vetítések | Albumok | Keresés | Véletlen |
Új | Új képek | Nap képe | Verseny | Nyertes |
Top | Felkapott | 30 nap | 250+ | TOP100 |
OAPro | Pro Képtár | Felkapott | Top |
Ezen felül képvetítést indíthatsz konkrét képversenyből, kép kategóriából, címkelistából, más Országalbum felhasználók kedvenceiből. Minden helyen, ahol képvetítés indítható, egy kattintható ikont látsz.
Te magad is kreálhatsz új albumokat, és ezeket megoszthatod a nagyvilággal, ONLINE!
A vetítés automatikusan elindul/folytatódik. Ha vége a vetítésnek, automatikusan újraindul.
A felület bal oldalára kattintva az előző képkockára, a jobb oldalára kattintva pedig a következő képkockára léphetsz. A bal/jobb oldalra való dupla kattintással az első képkockára ugorhatsz (mobil eszközön a dupla kattintás funkció nem használható).
Ha a felület bal vagy jobb oldalára kattintottál (és a vetítést asztali gépen, vagy laptopon nézed), már használhatod a bal/jobb kurzort is a képkockák közti lépegetéshez valamint a szóközt a vetítés megállításához/újraindításához.
Mobil eszközökön használhatod az érintéses elhúzás gesztusokat is a képváltáshoz.
Középtájra kattintva az aktuális kép(kocka) Országalbum-os oldalára ugorhatsz (a kép megnyitás új ablakban történik, a vetítés ebben az ablakban megmarad).
Alul, középen látod a vezérlőpanelt (mobil felületen mindig látszik, asztali gépen csak akkor, ha fölé viszed az egeret), mellyel (sorrendben) az első képkockára ugorhatsz, valamint a vetítés leállítását/indítását, a háttérzenét, a kép kitöltést, és a feliratot kapcsolhatod.
(Megjegyzés: az egyes képvetítéseken a vezérlőpanel lehetőségei eltérőek lehetnek)
A vezérlőpanellel egy vonalban, jobb oldalon látod a teljes képernyős megjelenítés funkciót, mellyel a böngésző funkciói rejthetők el (mobil eszközön a teljes képernyős mód nem használható) A teljes képernyős módból Esc billentűvel, vagy az ikonra való újra kattintással léphetsz ki.
Magyarország csodás tájain járva a legkülönfélébb teremtményekkel találkozhatunk. Az ilyen találkozásaim alkalmával készített fotókból állítottam össze ezt a kis kiállítást. Fogadd szeretettel kedves látogató!
25 kép | Országalbum képvetítés
A XVII kerületi Merzse mocsárban járva készítettem ezt a fotót, rá pillantva békesség járja át az ember lelkét.
Pilisborosjenő mellet az Egri vár másolatánál sikerült lefotózni ezt a nászruhába öltözött hím Lacerta Viridis-t, aki rejtekéből kíváncsian figyelt.
A XVII kerületben található Merzse mocsár kedvenc kirándulóhelyeim egyike, ott sikerült lencsevégre kapni ezt a Helix Pomatia-t.
Magyarország legnagyobb pókfajának (Lycosa singoriensis) képviselője figyelmeztet, jobb békén hagyni.
A Pest megyei Solymár mellett található Jegenye-völgyi vízesés. Kedvelt kirándulóhely, kellemes sétával megközelíthető.
A Naplás tó melletti erdőben járva figyeltem fel erre a levélre. Sokadik ránézésre is csak egy egyszerű levél, mégis megfogott benne valami ahogy utolsóként maradva az ágon sugallja, mindig van remény.
Araneus diadematus (keresztespók) várakozik türelmesen zsákmányára a XVII. kerületi Merzse mocsár fái közt.
Levélen pihenő Anthocharis cardamines a Naplás tó melletti erdőben a XVI. kerület határán.
A XVI és XVII. kerület határán fekvő Naplás tó melletti erdőben járva készítettem ezt a fotót, témául az ott útközben fellelt apróságok szolgáltak, számomra szép, érdekes kompozícióba rendezve.
A XVII. kerületi Merzse mocsár apró világában találtam magam szembe ezzel a jelenettel. Élet és halál, mint az örök körforgás jutott eszembe az elhaló gombák és a zöldellő moha láttán.
Mindannyian úton vagyunk valahová miközben a hátunkon cipeljük a sorsunk által ránk aggatott tapasztalatot. A rosszakból páncélt növesztünk. Összegyűjtjük, egy életen át velünk lesz, mint csigával a háza, s ha elértük a nem ismert tartomány határát, hátrahagyva azt lépünk tovább. Nem marad más, csak az üres csigaház.
A Jegenye-völgyi vízesés a kedvenc kirándulóhelyeim közé tartozik. Solymár területén található, a Paprikás-patakon. Ez a Budai-hegység legnagyobb vízesése, a főváros környékének népszerű kirándulóhelye. Érdekessége a helynek, hogy Az 1930-as években a vízesés alsó oldalán az akkori solymári körzeti orvos, dr. Tarpay-Nagy Miklós kezdeményezésére egy strandfürdőt hoztak létre, egy íves kiképzésű völgyzáró gát építésével, így a vízesés és a gát között egy kb. 100 méter hosszú medence alakult ki. A strand működésének a második világháború vetett véget, ma már csak a gát romjai láthatók a vízesés közelében.
Budapest XVI és XVII kerületének határán a Naplás tó melletti erdőben készítettem a fotót, játszva az erdő fái közt beszűrődő fénnyel és az árnyakkal az érdekes textúrán.
A XVI és XVII kerület határán elterülő, Naplás tó melletti erdőben, a fák ágai közt pihent meg egy pillanatra ez a tündéri Kék cinege.
Budapest XVII. kerületében a Népkertben fotóztam ezt a pitypangot. Akár az egység szimbóluma is lehetne az egymásba kapaszkodó magvak miatt, amik így "tökéletes" gömböt formálnak.
Budapest XVII. kerületéhez tartozó Merzse mocsárnál botlottam bele ebbe a kék nünükébe. Úgy gondoltam, egy kicsit ijesztőbb oldalát mutatom meg. Egyébként jellegzetessége ennek a rovarnak, hogy megfogva sárgás folyadékot bocsát ki, amely fájdalmas hólyagokat okoz a bőrön.
Visegrád közelében az Ördögmalom vízesésnél készítettem ezt a fotót egy Augusztusi napon. "A természet maga a megtestesült harmónia, a természet egy ritmikus szimfónia." Osho
A Heringsirály Magyarországon rendszeres vendégnek számít, április–május és október–november hónapokban látható vizeinknél. Olykor egy-egy példány áttelel. A nagyobb termetű sirályfélék közé tartozik. Testhossza 52-67 centiméter, szárnyfesztávolsága 120-135 centiméter. Telepesen fészkel, gyakran az ezüstsirályokkal egy kolóniában, ami sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon alakul ki.
A kéreg-kígyó gomba (Mycena pseudocorticola) viszonylag ritka Magyarországon. Élő fák kérgén jelenik meg, kalapátmérője maximum tizenkét milliméter. Ezt a kis telepet a Jegenye-völgyi vízesés közelében találtam.
Délkelet-Európa és Közép-Ázsia területén elterjedt pókfaj. Hazánkban több helyen megtalálható, mint ahogyan a szongáriai cselőpók, így parkokban is előfordul. A hím mérete 11-18 mm közötti, míg a nőstény egyedek a 13–23 mm-es mérettartományban mozognak. Ez a példány láthatóan nem volt elragadtatva tőle, hogy fotózom.
Eső utáni randevúról távozik az egyik éti. A fotó Budapest XVII. kerületében a Merzse mocsárnál készült.
Az erdei pityer (Anthus trivialis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj. Őt Budapesten a XVI. kerületben található Naplás tó melletti erdőben fotóztam. Tollászkodás közben láttam meg, itt úgy tűnik mintha direkt pózolna miután engem meglátott.
Tölts fel képeket és készíts belőlük albumot
...és kész is vagy, indulhat a vetítés, sőt bárkivel megoszthatod!