http://orszagalbum.hu/forum.php Ország Album fórum topikjának legutóbbi 30 hozzászólása hu-HU info@sherad.info (Sherad) info@sherad.info (Sherad) PHP RSS Feed Generator Ami úgy kezdődik, hogy Balaton az kapásból érdekel!:) http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-05-24 21:26:04 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Ha valakit érdekelne! http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-05-24 10:05:56 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Az első vár keletkezésének ideje ismeretlen. 1092-ből, Szent László idejéből "castrum Somlyó" néven való említése hamis oklevélen alapul, amely 1389-1390-ben készült és 1399-ben írták át. (Ugyanis maga a "Somlyó" névalak is hibás!) Valószínű tehát, hogy Szent László idejében vár még aligha lehetett itt. Feltehetőleg a tatárjárás, tehát 1241-1242 után épült mint királyi vár. Királyi vár 1370-ben és 1380-ban is, amikor Ákos bán a várnagya, aki a mai Szent Márton-kút melletti Szentmártont - a vásárhelyi apácakolostor védelme címén - Somló várához csatolta, 1386-1389-ben ismét visszakerült a királyné birtokába Zámbó Mihálytól, akinél zálogban volt .1389-1390-ben Zsigmond király a kedvelt, és a vele mindvégig kitartó Garaiaknak: Miklós nádornak és testvérének, Jánosnak és maradékainak adja .1464-ben Mátyás király a birtokot Kanizsay László kir. lovászmesternek adja. 1464-ben és 1478-ban a vár Veszprém megyei tartozékai: Berzseny, Doba és Torna. Mátyás királyhalála (1490) után Szapolyai István nádoré. A Szapolyaiak 1495-ben Bakócz Tamás egri püspöknek és testvéreinek adják el 12 ezer aranyforintért, amit II. Ulászló 1502-ben hagy jóvá.

Somló vára Bakócz Tamás alatt éli fénykorát. Ő építtette át szép várrá, aminőnek romjai alapján el tudjuk képzelni. Ekkor készülhettek a vár faragott ajtó-, ablakkeretei, a szép boltíves és tornyos kápolna.

Bakócz Tamás az ország egyik leggazdagabb főpapja volt, aki nagy vagyont harácsolt össze rokonsága számára. 1498-ban két nagy, több kis ágyú, két seregbontó védte a várat. Bakócz Tamás 1501-ben, majd 1517-ben végrendeletileg unokaöccsének - az erdődi Bakócz név helyett monyorókereki Erdődy nevet felvett -, Péternek hagyta Somló várát és uradalmát, az egyházi vagyonból származott nagybirtok típusos példáját. 1548-ig az Erdődyek birtokolják, amikor is Erdődy Péter - Vörösvár kiváltása miatt - Somló várát és tartozékait a devecseri Csóron Andrásnak elzálogosítja. A mohácsi vész (1526) idején messze vidéken csak Somló vára volt a magyarság egyetlen erőssége, mert Csóron András devecseri várkastélya csak 1530 után épült fel. A hírhedt devecseri Csóronok - védelem címén - agyonzaklatták a szegény jobbágyokat és a vásárhelyi apácákat, zsarnokságuk ellen pedig hiába emelték fel szavukat a Habsburg királyok .1543-ban Somló vára alatt nagy csata volt a magyarok és a törökök között, melyben mintegy 3000 törököt felkoncoltak.

Fiú örökös híján 1597-ben Csóron János leányai osztoznak a vagyonon, és e vár, Anna kezével Liszthy Istvánnak jutott. 1597-ben a kincstár a Csóron leányok birtoklása ellen pert indít, ami 1626-ban még tart. A zavaros tulajdonjogi viszonyok miatt romló vár állapota folytán az 1597. évi országgyűlés aggódik Somló várának a töröktől való megvédése tekintetében. Végre az 1638. évi országgyűlés elrendeli, hogy Somló várát, tartozékaival együtt erősítsék meg.

Liszthy Istvánné Csóron Anna halála után fia, Ferenc, ennek halála után özvegye, rátóti Gyulaffy Zsuzsanna, majd fia, Liszthy László, a költő uralta. Somló történetében ő volt a legérdekesebb szereplők egyike. 1653-ban jelent meg a mohácsi csatáról szóló kétkötetes verses krónikája, amellyel beírta nevét az irodalomtörténetbe. Állítólag rablólovag volt; gyilkosság, gyújtogatás, hamis pénz verése, rablás stb. miatt a bécsi törvényszék halálra ítélte és lefejeztette. Somlót Nádasdy Kristófné, Csóron Margit örökösei nyerték el. A sok tulajdonos kezén szomorú helyzetbe jutott a vár, amely 1707-ben utoljára szerepel mint vár, amikor a hős Vak Bottyán kuruc tábornok az öreg fészket még utoljára rendbe hozatja és hadianyaggal látja el. Rákóczi szabadságharca után a vár stratégiai jellege végleg megszűnik.

Ezután Sümeg erősségének fennhatósága alá került, őrséget nem kapott, csupán 1-2 pattantyúst küldtek Sümegről, hogy időnként rendbe hozzák az ágyúkat. Ebből az időből származó leltárjegyzék szerint: "Somlyó várában vagyon pattantyús 1, álgyu két fontos 1, por egy hordóval, circiter két mázsára való, a ahhoz kivántató mind álgyu, mind ólom glóbus."

1721-től Somló vára tovább omladozik. Amíg a háborús idők tartottak, korábbi tulajdonosai, az Erdődyek feléje sem néztek. Amikor a hosszú, és a magyarságra nézve annyira végzetes béke beköszöntött, egyszeribe megmozdultak Somló-vár birtokáért. Előkerítették Bakócz Tamás ajándékozó-levelét, iktató- és zálogosleveleket és pert indítottak a sok részre szakadt Csóron-Liszthy-örökség birtokosai ellen.

1735-ben az Erdődyek a várat a hozzá tartozó birtokokkal (Ság, Bánd, Szergény, Dobi, Csúr, Jánosháza) együtt hatvanhétezer forintért megvették.

Erdődy Kajetán gróf építtette fel a vár alatt Doba községben (1820) a pompás és szintén Somló-várnak nevezett emeletes kastélyát. Ehhez valószínűleg sok faragott követ hordtak el a vár anyagából, ami csak siettette annak végromlását. Utána Ferenc, Sándor, Péter grófoké volt, akikről 1945-ben, felszabadulásunk után, az államra szállott a vár tulajdonjoga. Az újabb "Somlóvár" ma szocioterápiás intézet
http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-08 14:39:34 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87



A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el, de az 1270-es években már, mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig. Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulafi Demeter, első várnagya pedig Csaba mester.

A hadas idők első szele 1490-ben érte a várat, mikor Mátyás király halálát követően Habsburg Miksa csapatai élén betört Magyarországra. Csobáncot, mint veszélyeztetett várat, Kinizsi Pál utasítására erődíteni kezdték. A védelmi építkezések irányítója Kinizsi hű embere, Leányfalusi Ágoston somlói várnagy volt.

Buda 1541. évi török kézre kerülése után, Csobánc végvár lett, s mint a győri generálátushoz, a Duna-Balatonközi Főkapitánysághoz tartozó véghely őrizte a két világbirodalom a Habsburg és az Oszmán-török impérium új határát, amely másfél évszázadon át a Balaton vize mentén húzódott.

Csobánc ura és kapitánya ezidőtájt rátóti Gyulaffy László, aki korának ismert végvidéki lovastisztje, győzhetetlen bajvívója, Veszprém vára 1566. évi ostromának hőse volt.

Csobánc vára stratégiai szerepe 1561 áprilisától jelentősen felértékelődött, amikor a szomszédos Hegyesd vára török kézre került. A következő év tavaszán Csobáncból indultak a sikeresen megvívott visszafoglalásra vonuló egyesített dunántúli végvári és vármegyei hadak.

Még az ostrom előtt Gyulaffy László párviadalban végzett Bajazid vajdával, Hegyesd török parancsnokával.

Ezekben az években Csobáncot több alkalommal is ostromolták a törökök, de elfoglalni sohasem tudták. A harcok szünetében a reneszánsz iskolázottságú kőfaragó mesterek díszítették a lakópalota és az öregtorony komor épületeit és vitézi énekek csendültek fel alkalmanként a vándor lantosok révén.

Az 1600-as évek sem voltak kevésbé mozgalmasak. 1664-ben a vár alatt vonult el a Szentgotthárdnál vesztes csatát vívó török haderő, soraiban Evlia Cselebi történetíró-világutazóval, aki műveiben említést is tesz Csobáncról.

A vár 1669-ben vásárlás útján a herceg Esterházy-család tulajdonába került. Az 1690-es években Csobáncban katonáskodott, mint a várőrség tisztje Béri Balogh Ádám, a Rákóczi-szabadságharc később legendás hírű brigadérosa. Ugyanebben az időszakban farádi Vörös Pál Csobánc kapitánya, kinek skót pallosa ma a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteményének jeles darabja.

A török kiűzését követően a vár a bécsi Udvari Haditanács által lerombolásra ítélt várak listájára került, de ennek végrehajtását megakadályozta a Rákóczi-szabadságharc kirobbanása. Csobáncban 1705-ig császári katonaság őrködött, kiktől Domonkos Ferenc és Kisfaludy László kuruc ezredesek csapatai szerezték meg.

A vár történetének legfényesebb napja 1707. Február 25-én jött el, amikor az Erdélyből Jean-Louis Rabatin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő mintegy ezerfős osztaga sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen. A várban Szász Márton kuruc vice hadnagy harminc gyalogos puskás hajdúja, ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember, asszonyaik és lányaik alkották a védősereget.

Az osztrák, német, dán, szerb és labanc-magyar ostromlók mintegy négyszáz főt vesztettek, köztük 52 tisztet és az osztagot vezénylő Kreutz ezredest.

A hős védők gróf Bercsényi Miklóstól nyertek dicsérő elismerést.

A kuruc hadiszerencse multával 1709-ben a vár ismét császári kézre került s rövidesen bekövetkezett robbantásokkal történő lerombolása.

Az évszázados tetszhalott állapotból Kisfaludy Sándor irodalmi, Rómer Flóris és Thaly Kálmán történeti-régészeti munkássága hívta ismét életre. Hírnevét Jókai, Eötvös Károly, Békefi Remig, Sági János és még sokan mások öregbítették.

1953-ban régészeti ásatások és állagmegóvási munkálatok indultak a várban, 1957 óta pedig domborműves emléktábla őrzi a kuruc várvédők emlékét a lakótorony falán.

Napjainkra azonban siralmas állapotra jutott és megmentése sürgős tennivalókat kíván.



http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-08 14:35:57 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Nem fagytam szét,mert volt a várban egy tüzes kemence/holnap megláthatod/,utána pedig Egerszalók következett,de a jeges várlépcsőkön négykézláb mentem fel!
:) http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-08 08:48:35 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Á, ez már nyolc napon túl gyógyuló szülinap.Köszi. http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:40:24 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 isten éltessen Zsiga!!! remélem, még 8 napon belül...:) http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:37:55 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Hát, ez a vár még nyáron is huzatos hely volt.Nem fagytál szét? http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:35:07 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Én is felmentem,a jégpályán!
A képek jövőhéten jönnek! http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:28:11 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Amúgy köszönöm a szülinapi ajit.:) http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:27:11 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Kallojazmin, én fel is mentem! A tüdőmet kiköptem, mire felértem.:) http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:26:13 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Szinte semmi sem maradt meg belőle,többnyire a székesegyház alatt vannak a romjai....A Romkertben látható néhány falmaradvány......ott voltunk,mászkáltunk a helyén...:) http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:25:13 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Kék=kép! http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:24:54 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Bocs a kék lemaradt,de jön! http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:24:20 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 A kőszegi vár.............................. (legismertebb várkapitánya után Jurisics-várként is ismert) Kőszeg történelmi hangulatú óvárosában található
Kőszeg várának első említése 802-ből származik: Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A 13. század végén birtokosa a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg elfoglalta a várat. 1291-ben III. András a hainburgi béke feltételeinek megfeleően az Óvárat leromboltatta. 1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után elfoglalta a Kőszegi családtól a várat, majd győzelme után 1336-ban jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzése érdekében fokozatosan kiépítették a városfalakat, melyeket erős tornyok védelmeztek. A falakat övező árkokba pedig, a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké volt, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.

Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. A huszonöt napos viadal során az Oszmán Birodalom hadai minden lehetséges eszközt bevetettek. Végül közös megegyezéssel nyolc toronyra nyolc török zászlót engedtek kitűzni a magyarok, így a szultán számára látszólagos győzelmet jelenthetett neki Ibrahim török nagyvezér, így elvonulhattak Kőszeg falai alól déli irányba.A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket. Ez a hely azóta a Szultán-domb elnevezést viseli. Mivel Bécs városát jelentős osztrák seregek biztosították. Habsburg Ferdinánd a hősies vitézségéért Jurisich Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. Jurisich azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így visszakerült a királyi kamara kezelésébe.

A következő évszázadokban még sokszor ostromolták a kereskedővárost az erdélyi, császári és kuruc csapatok, mert gazdag polgárházaival vonzó zsákmányt jelentett. 1777-ben a várat tűzvész pusztította, ekkor bontották le védőműveinek nagyobb részét. A műemlék helyreállítására 1955 és 1963 között került sor, a helyreállított várban kulturális intézmények kaptak helyet.
http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:23:10 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Egy frisebb kép,Nikzsik kedvenc váráról!
/Születésnapjára/ http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:23:02 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Ide elvittél minket? http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:20:58 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Szombathely vára a város középkori képének meghatározója, mely lényegében a római kortól a 18. század végéig végigkíséri annak történetét.
Szombathely vára arra a mintegy 160-170 méteres, nagyjából négyszögletes területre terjedt ki, melyet ma nyugatról Szily János utca, délről a Hollán Ernő utca, nyugatról a Sörház utca, északról pedig az Egyházmegyei Kollégium északi oldala határol. Ennek a területnek a sarkain helyezkedtek el egykor a külső vár sarokbástyái. Központi része a mai székesegyház apszisánál emelkedett több emelet magasságú támpilléres lakótorony volt. Ezt egy vizesárokkal övezett pártázott falgyűrű övezte melynek 2 méter vastagságú alapfalait az 1937 és 1941 között végzett ásatások során tárták fel. Ez volt a belső vár, melynek déli szomszédságában a mai püspöki palota udvarának hátsó részén emelkedett a középkori vártemplom. A vártemplomot a vár megmaradt részeivel együtt a székesegyház építésekor bontották le
A belső vár előzménye a római korban épített császári palotaegyütteshez délről csatlakozó toronyszerű fürdőépület volt. Ez egy nyolcszög alakú mozaikpadlóval burkolt emeletes, padlófűtéssel ellátott balneum volt, melyet négyzet és sokszög alakú melléképületek vettek körül. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy több császár – köztük I. Constantinus, II. Constantinus és I. Valentinianus – is töltött hosszabb-rövidebb időt a városban és az elhelyezésükhöz itt méltó palotának és fürdőnek kellett állnia. I. Valentinianus 374-375 telén a feljegyzések szerint innen indult hadjáratra és ez lehetett az a fürdőépület, melynek magas tetejéről egy bagoly olyan vészjóslóan huhogott a császárra, hogy semmivel nem tudták elhallgattatni.

A rómaiak távozása után a földrengés és a hunok pusztítása következtében a város ugyan romokban hevert, de az egykori palotaegyüttes, vagy annak egy része fennmaradt és feltehetően újjáépítették. Vannak kutatók, akik a Pannóniát később uraló Longobárd királyság, majd az Avar kaganátus székhelyét is ide helyezik. Itt szállhatott meg Nagy Károly frank császár is, amikor az avarok elleni hadjárata után hazafelé tartva elzarándokolt Szent Márton szülővárosába Sabariába. Közvetett bizonyítékok azt igazolják, hogy az egykori fürdőépületet védelmi célokra legkésőbb a 9. században már mindenképpen újra használatba vették, teljes bizonyossággal azonban csak a 13. században igazolható, hogy állt az az 50 méter átmérőjű kőfal, mellyel a római épületet körülvették. Ekkor bontották le a toronyhoz kapcsolódó helyiségeket is és azok külső falaiból támpilléreket építettek. A 13. század végén épülhetett ki a külső vár fala, mely kezdetben ovális alakú volt és magában foglalta a feltehetően a 11. században épíett ősi vártemplomot. A falgyűrű északnyugati részéhez pártázattal ellátott külső torony csatlakozott.

Az akkorra elavult, kis alapterületű, ovális alakú várat a 15. században hadászati meggondolásokból át kellett építeni. Ekkor építették meg az új, négyszös alakú, kerek saroktornyokkal ellátott külső várat. Feltehetően ekkor került sor a belső vár átalakítására is. Lebontották az ősi lakótornyot, a kaputornyokat és a belső vár falához belülről illeszkedő U-alakú palotát építettek. A belső vár fala köré mély árkot ástak, hogy az külön is jobban védhető legyen a betörő ellenségtől.

Ezután a váron már nem építettek, korszerűsítésére sem fordítottak gondot, még szükséges javítási munkákat sem végezték el. A vár a 16. század végén már igen rossz állapotban volt. Az 1592. évi urbáriumban így írnak a külső és belső várról: "Mindkettő düledékes, hitvány, rongált is. Nagyon hitványul vannak fedve." Richard Pococke angol utazó 1736-ban írt művében így ír: "A város nyugati részén van egy düledező vár, amely a győri püspök tulajdona. A vár külső fala négyszögletű teret zár be és majdnem ledűlt."

A vár falait 1791-ben a székesegyház építésekor bontották le, 1792-ben pedig a vártemplom sorsa is megpecsételődött. Szűz Mária és Szent Flórián oltárait Szily János püspök a városnak adta, utóbbi
A várról a korabeli leírások és a régészeti leletek alapján alkothatunk képet. A külső vár négyszög alakú, mely leginkább egy trapézhoz hasonlítható. Rövidebb párhuzamos oldala nagyjából a püspöki sörház épületének déli oldalától a Sörház utcával párhuzamosan húzódott észak-déli irányban, hosszabb oldalan pedig a Smidt Múzeum épületétől az Egyházmegyei Kollégium északkeleti sarkáig ért. Sarkain négy kerek sarokbástya állt, melyek közül a délkeleti alapjai ma is láthatók a Smidt Múzeum pincéjében. Név szerint a Kám utcai bástyát ismerjük még, melynek alapjai az Egyházmegyei Kollégium épülete alatt vannak. A délnyugati sarokbástya valahol a régi püspöki sörházban működő vendéglő bejárata előtt, az északnyugati pedig a Romkert délnyugati sarka közelében állt. A külső várnak a város felé nyíló kapujáról a korabeli források is szólnak. Ez a kapu a mai székesegyház előtti téren állhatott, a kapuépítmény felső részén őrszoba volt. Rajta kívül a külső várnak még egy nyugati és egy déli kapuja is lehetett. A déli kapu a mai Várköz déli bejáratánál, a nyugati pedig valószínűleg a sörház északi része alatt volt. A külső vár kettős falát széles és mély vizesárok övezte. A külső fal, amely a várárok belső oldalát övezte, vékonyabb és alacsonyabb volt. A belső fal magasabb, erősebb volt, a két fal közötti részt pedig földdel töltötték ki, hogy csökkentsék az ágyúgolyók romboló hatását. Az erődítések között megemlítik még a Vörös tornyot, mely egy téglából épített torony lehettt, de a helye nem ismert, valamint a Karicsa felőli sáncot, mely a nyugati részen helyezkedett el.

A külső vár legfotosabb épülete a Szűz Mária tiszteletére szentelt ősi vártemplom volt, ami a mai püspöki palota udvarának nyugati részén állt. Egyhajós, keletelt épület volt, félkör alakú apszissal. Építési ideje nem ismert, de lehet hogy elődje egy már a 9. században állt várkápolna volt. A vártemplom építését általában a 11. századra teszik, első írásos említése 1237-ből származik. Eredetileg román stílusú volt, amint azt a közelében talált két golyódíszes ablakkeret-töredék is mutatja. A töredékek a jáki templomot építő műhely munkáihoz hasonlóak, tehát valószínűleg az 13. század első feléből valók. A templomot vélhetően a külső vár átépítésével egyidejűleg a 15. században gótikus stílusban építették át, amit két mérműves ablaktöredék is igazol. Ekkor keleti irányban jelentősen bővítették is, aminek következtében hossza a kétszeresére nőtt. Utolsó építési periódusa a barokk átépítés volt. Feltehetően öt oltára volt, amelyek közül 1493-ban a Mindenszentek és a Szent István vértanú tiszteletére emelt oltárt említik.

A belső várat mintegy 50 méter átmérőjű, ovális, pártázott fal övezte, melyet a várárok vett körbe. A falon belül fából ácsolt gyilokjáró futott körbe, melyről az északi oldalon ki lehetett jutni a külső fal két ágyúbástyájára. A belső vár bejárata nyugatról nyílt, így aki a város felőli kapun át érkezett, annak a belső várba jutáshoz meg kellett kerülnie a belső vár falát. A bejárat előtt az árkon felvonóhíd vezetett át, a kapu felett pedig őrszoba volt. Ezután az érkező belépett az ovális várudvarra és rögtön megpillantotta a keleti falhoz félkör alakban símuló három emeletes püspöki várpalotát. A várudvar szélén kisebb épületek álltak, melyek alatt pincék voltak és itt volt a börtön is. A várudvar közepén kút állhatott. A palota földszintjén volt a konyha és a tárolóhelyiségek. A palota első emelete volt a püspök lakóhelye, kényelmesen berendezve lakószobákkal és könyvtárral. A második emeleten kisebb szobák voltak.


http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:18:43 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Nikzsig ,ez igen igen jó fotó.....és nem azért írom ,mert szülinapod van..... http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:13:16 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Ez még a Hollókőre írtam.... http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:12:34 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Itt még nem voltam,pedig mindig szerettem a képeken nézegetni.. http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:11:55 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 A siroki vár

A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival, a 296 m magas Várhegy tetején. A siroki vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlik vissza, akik a védelemre oly kitűnően alkalmas Várhegyet megerősítették, és állandó állomáshelyet telepítettek ide. Uralmuk után benyomuló szláv törzsek szállták meg a VIII. század idelyén, és saját céljaik számára megfelelően átépítették. A honfoglalást követően Sirok és környéke az Aba nemzetség Borh-Bodon-ág birtoka lett, akik a régi pogány időkben emelt várat jelentősen átalakították, és a mai fellegvár helyén új jóval erősebb várat építettek. Mindezekre a régészeti feltárásokból derült fény. Oklevélen először 1320-ban említik e helyet, amikor a felvidéki vármegyékből saját magántartományt erőszakkal létrehozó Csák Máté-hoz csatlakozott Borh-Bodon leszármazótól, Demetertől, Anjou Károly parancsára, Dózsa erdélyi vajda, valamint Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták a várat.

1324-ben az Aba nemzetség másik ágából származó Kompolthy Imrét tették meg várnaggyá, aki e tisztséget - a megmaradt iratok szerint - még 1339-ben is viselte. Közben a király 1331-ben egy Chenyk nevű cseh vitéznek adományozta a várat, amely 1337-ban ismét a királyi birtok lett. 1372-ben Domoszlai Miklós királyi várnagy kétezer aranyforint értékben kijavította a sérüléseit, amiért az akkori uralkodó, Nagy Lajos zálogba adta neki a váruradalmat. 1388-ban Tari László káptalan, a zálogösszeget kifizette Domoszlai Miklósnak, majd 1390. április 16-án kelt adománylevelében - új adományként - a váci káptalant iktatták be a vár tulajdonosaként. A Tari család bonyodalmas örökösödési és jogi ügyeinek a következtében 1465-ben Guthi Országh Mihály és Kompolti Miklós lettek a vár urai. Őket 1475-ben Hunyadi Mátyás erősítette meg a birtokukban. 1561-ban Ország Kristóf sarokbástyákkal erősíttette meg a várat. 1567-ben a vár örököse Országh Borbála, illetve az ő férje, enyingi Török Ferenc lett. Haláluk után Zsuzsanna lányuk, és férje, Nyáry Pál lettek a birtokosok.

1588-ban a vár elég rossz állapotban volt, így 1596-ban Eger várának elestének a hírére Kótaji Benedek, és Helmeczy János várnagyok a kevés számú őrséggel, rossz felszereltséggel együtt a várat elhagyták, így még abban az évben Ali és Ahmed basák vezetésével a török csapatok kardcsapás, és ostrom nélkül foglalták el, akiknek legfontosabb feladatai közé tartozott a környékbeli lakosság adóztatása és a magyar végvárak mögötti rablóportyák végrehajtása. A hódítók gondot fordítottak a siroki várra, melynek külső falait egy lebontott templom köveivel vastagították meg. Ám amikor Doria János 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török őrsége az egri védők segítségére sietett, és a várból kivonult, ostrom nélkül feladva a várat, sőt még a felszerelésük és élelmük egy részét is ott hagyták. A vár elvesztette hadi jelentőségét, idővel állapota tovább romlott.

1693-ban Bagni marquis birtoka lett, aki komoly anyagi erőket megmozgatva rendbe hozatta a várat és császári őrséggel látta el. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a vár hadi szerepet nem játszott, ennek ellenére a császári erők - akkoriban minden potenciális várat - így a siroki várat is felrobbantották (1713), hogy elkerüljenek ehhez hasonló katonai vonatkozású rebelliót.

A vár ettől kezdve pusztult, csak várromként volt nyilvántartva, az osztrák vezetésnek nem állt érdekében rendbetételét finanszírozni. A várnak több tulajdonosa is volt. Báró Orczyné, majd a Novotny, később a Vécsey család birtokához tartozott. A későbbi időkben ismét a Nyáry család kezére került a vár, tőlük 1842-ben gróf Károlyi György vette meg. A lakhatatlan vár a Károlyi család tulajdonában volt 1945-ig.

A külső várat az 1970-es években tárták fel Kovács Béla régész vezetésével. A földalatti folyosókat, termek egy részét megtisztították a törmelékektől. http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:11:37 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 Hollókő vára
A XIII-XV. századi gótikus várat az évszázadok során többször átépítették. A helyreállított középkori sziklaerőd valósággal megkoronázza a hegyet. A tatárjárás után, a XIII. század közepén kezdték el építtetni a község fölé magasodó erődítmény ötszögletű öregtornyát. Az erődítményt a későbbiekben fokozatosan bővítették, falszorosok, ún. gyilokjárók, bástyák, lakóhelyiségek épültek. Falai viszonylag épen megmaradtak, közöttük ma panoptikum, fegyver- és kőtár látható, és nyaranta várjátékokat is szerveznek. Az ófaluból táblákkal jelzett erdei ösvényen, illetve a község szélén kialakított parkolóból felfelé vezető földúton is könnyen megközelíthető. Hollókő várának legkorábbi részét, az öregtornyot, az itt birtokos Kacsics nemzetség építette a XIII. század végén, de ennek pontos idejét nem ismerjük. E nemzetség Illés ágából származó I. Péter fiai közül Mikus Hollókő, Leusták Somoskő, II. Péter Baglyaskő és Mihály Sztrahora várát tartotta birtokában a XIV. század elején, és amikor 1310-ben Csák Mátéhoz csatlakoztak, e várakat is átadták neki. Károly Róbert király Csák Máté hatalmát 1312-ben rozgonyi csatában megtörve, birtokainak nagy részét, köztük Hollókő várát is elvette, és ez utóbbit 1313-ban, az akkor még lublói várnagy Szécsényi Tamásnak adományozta, melynek birtokába a budai káptalan 1327-ben be is iktatta. Hollókő várát a XV. század elején a husziták vezére, Giskra foglalta el rövid időre. Az 1411-ben megtartott birtokfelosztáskor Hollókő vára Szécsényi László birtoka lett, aki azt tartozékaival együtt 1454. október 27-én a sági konvent előtt 16.000 forintért vejének, Losonczi Albertnek zálogosította el, majd 1455.április 30-án a budai káptalan előtt két leányának Hedvignek, Losonczi Albert feleségének és Annának adományozta. Az 1461.június 29-én kelt oklevél szerint Mátyás király, Guthi Országh Mihály nádornak és Losonczi Albertnek új adomány címén adta Hollókő várát, az ország felső részeiben vezetett hadjáratok idején szerzett érdemeik elismeréséül. Az adományt a király 1481.július 29-én megerősítette, és a beiktatásra a székesfehérvári konventet utasította. A török terjeszkedése során, 1552-ben, Ali budai basa Zsáki, vagy Sághy András és Imre várkapitányoktól ellenállás nélkül foglalta el a várat, és mindössze 24 főnyi őrséget helyzett el benne. Visszafoglalása 1593-ban történt meg, amikor Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf a török által elhagyott várat is felszabadította. A Köprülü Ahmed aga vezette török sereg 1663-ban foglalta el Berki Mátyás és Nagy Orbán parancsnokoktól, akik Érsekújvár elestének hírére a várat feladták. Hollókő várát Bécs felmentése után, 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török megszállás alól. I. Lipót király 1701-ben rendelte el a vár lerombolását, melyre csak 1711-ben került sor a szatmári békekötés után. Ezután már romként szerepel. A vár feltárását 1966-ban kezdték el. Az azt követő harminc évben a falait megerősítették, és elkezdték a helyreállítását. 1996-ban adták át a várat, és nyitották meg a kiránduló közönség számára. További helyreállítását tervezik. http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:09:37 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 SÜMEG VÁRA

Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetejét koronázza meg.

IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi nemzetség ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték a legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta kuruc katonasága, épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújttatta a császári parancsnokság.

A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét.

http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 22:00:24 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 A visegrádi Fellegvár

I. (Szent) István a Sibrik-dombon hozta létre első vármegyéje várispánságát (a várat 1009-ben említi először írott forrás); a tatárjárás után indult meg a várrendszer kiépítése, a Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal, az Alsóvárral (a Salamon-toronnyal, amely a közhiedelemmel ellentétben sohasem volt Salamon Árpád-házi király börtöne). A vár és a körülötte kialakult település az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond majd I. Mátyás uralkodása idején élte fénykorát. 1323 és 1408 között e város volt a magyar királyok hivatalos székhelye.

Itt volt 1335-ben a nevezetes visegrádi királytalálkozó.

Károly Róbert magyar király, János cseh király és III. Kázmér lengyel király mellett számos másik ország így a Német lovagrend is képviseltette magát, s a nagymestere Braunschweigi Luther herceg békét írt alá Lengyelországgal, amelynek értelmében Dobrint (ma Dobrzyń), Lengyelország) adták vissza, valamint még az 1331-32-es lengyel-lovagrendi háborúban elvesztett egyes kujawy-i várakat. Visegrádon a három király szövetséget kötöttek. Megállapodtak, hogy közösen lépnek fel Bécs árumegállító joga ellen, kereskedőik részére a bécsi vám kikerülését rendelik el. Mátyás uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja volt.

Amikor a török megszállás következtében az ország három részre szakadt, Visegrád elvesztette politikai jelentőségét. http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 21:49:34 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 A szigligeti vár.

Legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak - ezeket a pannonhalmi bencések építették 1260-1262 között. Ez annyira megtetszett IV. Béla királyunknak, hogy 1262-ben cserével megszerezte magának. A királyi vár felügyeletét a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai család látta el. 1441-ben I. Ulászló Némai Kolos Jeromosnak adományozta a várat, de 1445-ben már az Újlakiak kezében volt, és a családnál maradt 1521-ig. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. Imre deák átépíttette és kibővíttette a várat; 1531-40 között írt naplójában több adat maradt fenn az ostromról illetve az építkezésről.

A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek. A Lengyel nemesi család, birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint parancsolt benne. A 16. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. A korabeli krónikákat fellapozva tudjuk, hogy a somogyi partot uraló pogányok sokszor áteveztek hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat. Ellenük emelték a part menti magaslatra az „Óvárt”, ami a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisa volt: innen figyelhették az ellenséges hajókat. Mint oly sok, hegycsúcson emelkedő középkori várét, Szigliget végzetét is egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, és a tűzben leégtek a vár épületei. Az elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgyben elterülő faluban emelt kúriát.

A török hódoltság utá a vár elvesztette harcászati jelentőségét. 1702-ben I. Lipót más várakkal együtt ezt is leromboltatta, a Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan volt. A köveket a környék lakossága építkezéseihez használta. 1913-ban, 1953-ban és 1965–66-ban megerősítették a falakat.



http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87 2010-02-07 19:53:11 http://www.orszagalbum.hu/forum_comment.php?t=87