Fotózol vagy szereted a fotókat? Csatlakozz, MOST!
Matyomuzeum

« Előző kép
Matyomuzeum
  Statisztikák  Megtekint  Megosztás Twitteren  Megosztás Facebook-on  

Facebook
További képek a környékről
A mamánál Élő terepasztal. Lepke a harmatos réten A Petőfi téri ortodox Nagyboldogasszony-székesegyház - 2 fotó Andezit ömlés 3D-ben ... Új vizek...

Hozzászólások
Hogy a képet osztályozni tudd vagy a hozzá tartozó csevegésbe bekapcsolodj regisztrálnod kell magad az oldalon, vagy ha ezt már megtetted be kell lépned.

Belépés Regisztráció
Felhasználó információ (13246) hajna | 2009.05.31 17:10:00 |
3
 
Egyszer nézd meg élőben is!Jó az állandó kiállítás.Mindig van időszaki is, most Kovács Szabolcs bútorfestő népi iparművész gyűjteményes kiállítása látható, Fehér Tibor fazekas népi iparművész kerámiáival. A hímzőpályázat jövőre esedékes a Közösségi Házban. (Én szoktam rendezni, persze ki tudja, mi lesz velem jövő nyárig.)
Felhasználó információ Feltöltő 2009.05.29 18:58:32
2
 
Orulok, hogy tetszett!  
Felhasználó információ (0) can.pastilla | 2009.05.29 07:12:11 |
1
 
Nagyon jó leírás, köszi!  

Feltöltő
A feltöltő további képei
Feher fal es muskatli Népviselet és bajusz Szechenyi fürdő felújítva Egykor Metro-klub Lámpa és tábla Kőalak Balaton esti fényben
Leírás
Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot és 1472-ben, Szent László napján a király járt is a városban, ezért sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket. Néprajzkutatók, köztük Herkely Károly szerint azonban inkább csúfnévről lehet szó, amellyel eredetileg a környék református lakóitól vallási-kulturális értelemben elkülönülő katolikus mezőkövesdieket illették, de később ez a csúfolódó jelentésárnyalat feledésbe merült.
Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot és 1472-ben, Szent László napján a király járt is a városban, ezért sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket. Néprajzkutatók, köztük Herkely Károly szerint azonban inkább csúfnévről lehet szó, amellyel eredetileg a környék református lakóitól vallási-kulturális értelemben elkülönülő katolikus mezőkövesdieket illették, de később ez a csúfolódó jelentésárnyalat feledésbe merült. A matyó népművészet [szerkesztés] A Matyóföld főleg népviseletéről és hímzéseiről ismert. A matyó hímzések az 1896-os Millenniumi Kiállításon tettek szert országos hírnévre. A szegény paraszti életmód és a cifra ruházkodás kontrasztját fejezte ki a közmondás: "Hadd korogjon, csak ragyogjon!" A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével. A matyó hímzésre legjellemzőbb a "matyó rózsa". A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori [2] volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek.
Kategóriák
Kép információk
Felhasználási jog
Creative Commons - Nevezd meg!



EXIF adatok

Cimkék