Magyarország a mi hazánk!
Létrehozó: csicsi bubu
Tovább csicsi bubu adatlapjára »
A topikba csak regisztrált, bejelentkezett felhasználók tudnak hozzászólni. Ha még nem regisztráltál itt megteheted, ha igen itt beléphetsz.
« Vissza a fórum topikokhozÖsszesen: 487 (1 - 20)
Beethoven Általános Iskola
Martonvásár nagyközség iskoláztatási helyzetéről a legelső adatok 1770-ből valók, amikor is egyetlen tanító 18 gyereket tanított elemi ismeretekre. Az 1780-as években az iskola egy szobából, egy hosszú asztalból és két hosszú padból állt.
Egy angol utazó, Richard Bright így írt 1815-ben az iskoláról: "A gyermekek itt írni-olvasni tanulnak magyarul, horvátul és németül. Számolni is tanulnak, a lányok varrni és kötni."
A település fejlődése, a lakosság gyarapodása miatt 1856-ban két teremmel bővült az épület, és a tanulók száma elérte a 238-at. Ebben az időszakban a martonvásárin kívül még 6 iskola működött a megyében.
A községet érintő nagy tűzvész után, 1906-ban épült a település központjában elhelyezkedő iskolaépület, a jelenlegi B épület. A kültelepüléseken - Erdőháton, Kismartonban - élő gyerekek részére tagiskolákat hoztak létre, amelyek 1945-től az 1970-es évek elejéig működtek.
A település kultúrális és művelődéstörténeti értékei között kiemelkedő szerepe van a Brunszvik családnak és az általuk Martonvásárral kapcsolatba került világhírű zeneszerzőnek, Beethovennek.Iskolánk 1954-ben vette fel Beethoven nevét. Az ipari és mezőgazdasági fejlődés következtében a lakosság száma évről évre tovább növekedett, az oktatás tovább fejlődött.
A fejlődés egyik újabb állomása volt az új iskolaépület, tornaterem megépítése, majd későbbi bővítése. A tárgyi feltételek folyamatos javulása mellett az iskolai oktatás-nevelés is fejlődött.Tanulóink létszáma hosszú évtizedek óta 550 fő körül mozog. Személyiségük fejlesztésére, tehetségük ápolására a nevelőtestület újabb és újabb lehetőségeket alakít ki.
A zeneoktatás, majd a néptánc bevezetése alapozta meg a ma már önállóan működő művészeti iskolát. A nevelőtestület a hagyományok megőrzése, a település értékeinek megismertetése mellett a reál és humán tudományok, a sport, a nyelvek iránt érdeklődő tanulók számára széles körben alakított ki különböző képzési lehetőségeket.
Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy szinte Angliába képzeltem magamat?" - írta 1815-ben az angol Richard Bright utunk első állomásáról, a martonvásári Brunszvik kastélyról.
Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogót stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.
Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt. A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző. Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre. Barátsága jeléül több darabját - köztük az Appassionata-szonátát - a család tagjainak ajánlotta. A park varázsa és a felcsendülő muzsika népszerűsége ma is töretlen.
A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.
Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének ad otthont.
A múzeum kiállítása 1828-tól az első magyar óvoda megnyitásától az 1960-as évek napközi-otthonos óvodájáig mutatja be a magyar óvodatörténetet korabeli tárgyak, játékok, és dokumentumok segítségével, enteriőrökkel színesítve.
A Brunszvik család nemcsak Beethovenhez fűződő kapcsolata révén vált ismertté. Korának legműveltebb és legtájékozottabb magyar asszonya - akit Beethovenhez szoros barátság fűzött - Brunszvik Teréz, az európai óvodaügy egyik úttörője volt. A XIX. század elejéig a 6 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésével az európai társadalmak nem foglalkoztak. A világ első óvodái 1817-től működtek Angliában (nursery school), és csak tíz év elteltével jelentek meg a kontinensen. Teréz 1828-ban hozta létre az ország fővárosában, Budán Magyarország és egyben Közép-Európa első óvodáját. Később az ő ösztönzésére nyitotta meg kapuit az első osztrák és első dél-német óvoda.
A kiállítás elején az első magyar óvoda termeinek makettjét és az intézménnyel kapcsolatos dokumentumokat láthatjuk. Szintén itt kerül bemutatásra a neves német óvodapedagógus Fridrich Fröbel fejlesztő eszközrendszere, amely a magyar óvodákban az 1860-as évektől terjedt el, ötvöződve az angol nursery school-on alapuló sajátos magyar óvodai módszerrel.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2008 május 15.-én a 37/2008. Sz. határozatában Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította a Martonvásár köztemető nyilvántartásában a II. parcella 1/a K számon nyilvántartott Dreher kriptát. Egyben a kripta kizárólagos kezelési jogát egy Martonvásári magánszemélyre ruházta át az eredeti tulajdonos. Ezért a kripta látogatására, valamint ravatalozásra való használatára nincs lehetőség.
A nagyközségi millenniumi rendezvények sorában jeles nap volt július 30-a. Településünk lakói nevében ekkor vehette át a nemzeti és a megyei Millenniumi Emlékzászlókat dr. Nemeskürty István kormánybiztostól, illetve Nagy Sándortól a megyei közgyűlés alelnökétől, dr. Palánky Klára polgármester. A szívet melengető eseményen a martonvásári polgárokkal együtt ünnepeltek testvér-városaink képviselői is. A zászlók átadását követően Nemeskürty István avatta fel a Millenniumi Emlékoszlopot, mely a község lakóinak összefogásával és az önkormányzat támogatásával készült el. "Nincs szebb annál, mint amikor egy település önmaga múltjára emlékezik" - mondta a kormánybiztos avatóbeszédében. Ez az oszlop pedig eredeti szándékai szerint is Martonvásár alapítóinak, az ősöknek kíván emléket állítani. Kizmus Lajos, a Nagyközség Millenniumi Bizottságának elnöke az átadási ünnepségen az ősök mellett megemlékezett mindazokról, akik elősegítették az emlékoszlop elkészítését, felállítását. Beszédéből idézünk:
"A község történetének írásos emlékei az 1200-as évek végéről származnak ugyan, de talán nem járunk messze az igazságtól, hogy ha azt feltételezzük: ez a hely már az államalapítás körüli időkben is lakott hely volt. Így a millennium éve nekünk, martonvásáriaknak talán még egy kicsit többet is jelent, mint számos más, nálunk fiatalabb település lakói számára.
Ezért is gondoltunk arra, hogy ebben a kitüntetett évben, a Millennium évében, a kereszténység 2000. esztendejében emléket állítunk mindazoknak, akik e település alapítóiként, lakóiként e helyen élték át a történelem viharos és dicsőséges napjait.
Nevezetességei
* Brunszvik-kastély, kastélykert (angol kert) (70 hektár)
* Óvoda Múzeum
* Beethoven Múzeum
* Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete
* Római katolikus templom (1773, barokk)
o benne: Cymbal-freskók és késő barokk szobrok
/képen:Brunszvik-kastély felülnézetből/
Története
Martonvásár valószínűleg már a 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros hely említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér megye legnagyobb városa. A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett.
Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.
Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda – Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban.
A II. világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, mindenkor a legfejlettebb hasonló intézmény volt Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.
1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket.
A település 2005-ben kapott városi rangot.
/képen:A kastélypark/
Fekvése
A megye északkeleti részén található, a Budapesti agglomerációban.
/képen:A Brunszvik-kastély/
város Fejér megyében, az Ercsi kistérségben.
Híres emberek
* Itt tanulmányozta Paracelsus a tokaji bor gyógyító erejét.
* Itt élt egy rövid ideig Balassi Bálint.
* Tokaj várkapitánya volt a zsoltáríró Némethi Ferenc, aki 1565-ben hősi halált halt a vár ostromakor.
* Gyermekkorának egy részét Tokajban töltötte Nikolaus Lenau.
* Itt született 1836-ban Paulay Ede.
* Itt született 1918. november 10-én Záborszky József karmester, zenetanár, zeneszerző.
* Itt született 1940. szeptember 17-én Bán Ferenc építész.
/képen:Tokaji városháza/
Látnivalók
* A történelmi belváros
* Borospincék
* Kulturális és Konferencia Központ (egykori zsinagóga)
* Paulay Ede Színház
* Tokaji Galéria (egykori ortodox templom)
* Tokaji Múzeum (volt Karácsony-ház)
* Tokaji Borok Háza
* Jézus szíve templom
* Görög katolikus templom
* Városháza
* Köztéri szobrok
* Finánc-dombi kilátó
* Erzsébet királyné hídja
* Rákóczi-Dessewffy kastély
* Rákóczi Pince
* Széchenyi sétány
* Bán Ferenc saját tervezésű nyaralója a kortárs magyar építészet egyik legérdekesebb épülete.
* Rákóczi-kút
/képen:Utca Tokajban/
Története
Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.
1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett.1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön.
A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a németek, majd az oroszok foglalták el Tokajt.
A II. világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj bájos történelmi városként a turistákat is vonzza. A borvidék a Világörökség része.
/képen:Szőlőültetvény/
Fekvése
Miskolctól 54 km-re fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál. Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.
/képen:Légifelvétel Tokajról/
észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Tokaji kistérség központja.
Általános leírás
1799 "Zircz. Német Mezőváros Veszprém Várm. Földes Urai a Czisztertzita Szerzetbéli Atyák, akiknek valóban jeles épülettyekkel, s Szentegyházokkal díszesíttetik: Apátúrságát III. Bélának fija Imre szerzette 1198-dikban, s számos jeles Férfiakkal nevezetesíttetett, régi Szentegyháza Gizela által építtetett, a mostanit pedig a Szerzet építtette, s jeles Toronnyal és verő órával díszesíttetik. Vidékje kies, levegője egésséges, lakosai katolikusok, fekszik hegyek és erdők között..."
1851 "Zircz, német m.v., Veszprém v.-megyében, a Bakonyban, ut. p. Veszprémhez északra 3 óra: 1780 kath. lak., kik főleg mesterségekből, földművelésből, fa eszközök készítéséből és fuvarozásból élnek. Nevezetes e város a cistercita szerzet gazdag apátságáról, melly még 1198-ban alapittatott, s 1814-től fogva a pásztói és pilisi apátságokkal egyesittetvén, most egészen független. Az apátsági szentegyház Gizela királynétól építtetett, de már megrongáltatott templom romjaira épült. Ékesítik e várost a szép izlésü apátsági kastély s az urasági gyümölcsös... Van itt szép uradalmi tehenészet, több vizimalmok, fiatal fenyves... de szőlőhegy az itteni hideg éghajlat miatt nincs...."
/képen:II. katonai felmérés térképe (1806-1869)/
[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] következő »

























































































